leopard 2a4hu honvédség tank hadsereg
Gazdaság

Minek vesz ennyi fegyvert Magyarország? Több súlyos indok is meghúzódik a háttérben

Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Nem járhatunk úgy, mint Ukrajna

GettyImages-1228255445
Ukrán katona egy háborús elesetteknek állított emlékfal előtt. Fotó: Getty Images

A berlini fal leomlása után nagyjából az volt az európai vezetők általános elképzelése, hogy végre vége az ideológiai vonalak mentén húzódó területszerző háborúknak, a hadseregre maximum valami távoli országban történő békefenntartói küldetés teljesítésére van szükség. A Szovjetunió bukása után sok országban úgy látták, már nincs szükség a haderő átfogó, rendszeres fejlesztésére, sőt, az se baj, ha a meglévő eszközpark ápolására is kevesebb figyelmet fordítanak, netán még le is építik azt. Éppen ezért még a nagy európai haderőkben, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország is, jelentős eszközminőség-romlás volt tapasztalható a 2010-es évek közepéig, de hasonló volt a helyzet Magyarországon is.

Aztán 2014-ben elcsatolta Oroszország a Krímet és polgárháború robbant ki Ukrajnában. Mire a 30-40 éves ex-szovjet gépparkkal rendelkező ukrán hadsereg vezetése észbe kapott, hogy igenis szükséges lenne a haderőfejlesztés, már késő volt.

Az orosz-ukrán konfliktus a legtöbb európai vezetőnek kijózanító pofonként szolgált, már csak azért is, mert Ukrajnától éppen az egyik legfőbb szövetségese és gazdasági partnere csatolt el területeket és izzított felkelést, szinte egyik napról a másikra.

Összességében tehát nem arról van szó, hogy bárki – ide értve Magyarországot – háborúra készülne Európában, de nyilvánvalóvá vált, hogy bármikor adódhat olyan helyzet még a fejlett világban is, hogy egy országnak meg kell védenie magát nem várt külföldi agresszióval szemben.

Előtérbe került a NATO 2%-os elvárása

GettyImages-1228254142
A NATO tisztségviselői egy sajtótájékoztatón válaszolnak a legutóbb bejelentett, Németországból való amerikai csapatkivonással kapcsolatos kérdésekre. Fotó: Getty Images

Bár a NATO alapelképzelése a hidegháború alatt a közös védelmi képesség fejlesztése és fenntartása volt - egyfajta "közös halmaz", amelybe mindenki betesz egy kicsit, - a ’90-es évek és a ’2000-es évek elején egyre inkább az az elképzelés vált dominánssá a tagállamok részéről, hogy "Amerika majd megvéd" és hogy "amíg Amerika a szövetségesem, addig úgyse mer senki megtámadni."

Aztán Donald Trump elnök lett, aki közölte, hogy Amerika többé nem a világ csendőre, ideje újra beletennie mindenkinek a NATO alapszerződésében foglalt, GDP-arányos 2%-os haderőfejlesztési büdzsét a „közösbe.”

Az ukrán helyzet miatt a legtöbb NATO-tagállam belátta, hogy a 2%-os elvárásnak tényleg van létjogosultsága, egy szuverén államnak képesnek kell arra lennie, hogy megvédje magát, nem támaszkodhat tisztán a szövetségeseire.

A magyar kormány részéről a HADERŐFEJLESZTÉS KEZDETE ÓTA nyíltan kimondott, fontos prioritás az, hogy a 2%-os célértéket teljesítsük, úgy fest, hogy ez 2024-re teljesülni is fog.

Ezzel kapcsolatosan azért annyit fontos megjegyezni, hogy hiába tűnik nagynak egy-egy több százmilliárdos, ezermilliárdos eszközbeszerzés, ezekkel még mindig nem érjük el az elvárt 2%-ot.

Széljegyzeten egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy a NATO-n belül is aggasztóan megnőtt az esély a konfliktusra, most éppen Törökország és Görögország között bontakozik ki egyre súlyosabb ellentét. A NATO-n belüli konfliktus esetén aligha számíthat bármely tagállam az Egyesült Államok katonai segítségére.

Ezek az eszközök tényleg nagyon régiek

honvédéség t-72 harckocsi tank
A Honvédség régi T-72-esei Tatán. Fotó: Portfolio

A 2014-ben indult haderőfejlesztési program előtt szinte semmilyen érdemi korszerűsítés nem történt Magyarországon a logisztikai járművek, a Mistral légvédelmi rakétarendszerek, a Gripenek, pár aknavető és néhány gyalogsági felszerelési elem beszerzésén kívül.

A Honvédség a mostani fejlesztés megkezdése előtt jelentős részben a Varsói szerződés idejéről származó, szovjet eszközökkel volt felszerelve, melyek fölött többnyire már rég eljárt az idő. Csak hogy néhány példát említsünk:

  • a Honvédség T-72-esei 40 éve vannak rendszerben, érdemi korszerűsítésre nem igazán került sor szolgálati idejük alatt, az állomány nagy része ráadásul konzervált állapotban, a raktárban pihen,
  • a Honvédség nehéztüzérségi állományát jelenleg 12 darab, D-20-as vontatott tarack alkotja, ezek az eszközök konkrétan az 1950-es évek technológiai színvonalát képviselik,
  • a magyar haderő páncéltörő eszközei, mint a Konkursz, Fagot, Metyisz irányított rakétafegyverek és az RPG-7-es rakétagránátvetők a ’70-es évek technológiája, szerencsére a gyalogsági rakétagránátvetők felváltása modern, Carl Gustaf M4-es páncéltörő fegyverekkel már megkezdődött és az irányított páncéltörők cseréje is tervben van,
  • hasonló a helyzet az AK-63-as gépkarabélyokkal: a FÉG szovjet AKM/AKMSz alapján készülő eszközei utoljára 50 éve számítottak modernnek és bár szokás mondani, hogy az „AK örök és elpusztíthatatlan”, sajnos a FÉG leállásával az eszközök karbantartása, lőszerellátása körülményessé vált,
  • bár a gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállító harcjárművek feladatkörét jobb híján egyszerre ellátó BTR-80-asokat folyamatosan modernizálták, ezek fölött is kezd eljárni az idő.

Most tehát arról van szó, hogy

a Honvédség 30-40 éves eszközállományát cserélik le olyan eszközökre, melyek segítségével Magyarország honvédelmi képessége végre belép a XXI. századba.

Olyan képességeket is építünk, melyek eddig konkrétan nem léteztek

A korszerűsítés mellett persze olyan védelmi képességek kialakítása is megkezdődött, melyek régóta vagy soha nem léteztek például Magyarországon:

  • a Lynxek rendszeresítésével újra lesznek gyalogsági harcjárművek Magyarországon. A BMP-1-esek 2000-es évek elején való leselejtezése, értékesítése óta jobb híján ezt a szerepkört BTR-80-asok látták el. A harcjárművek rendszeresítésével egy nehézdandár is feláll Magyarországon.
  • A Panzerhaubitze 2000-esek beszerzésével ismét lesznek önjáró tüzérségi eszközök Magyarországon, ilyen sem volt, mióta a 2Sz3-asok és 2Sz1-esek kivonása megtörtént a ’90-es, majd a ’2000-es években.
  • A hibrid háborúk során egyre fontosabb szempont a digitális tér védelme, ennek jegyében 2019-ben kibervédelmi központot adtak át a Honvédségnek.
  • A nemrég bejelentett 1 milliárd dolláros amerikai AMRAAM-rakétavásárlás összefüggésben áll egy olyan rakétavédelmi rendszer kialakításával, amely korábban nem létezett Magyarországon.

Mindezek a képességek szükségesek egy ország védelméhez a XXI. században, Magyarország ezekkel eddig egész egyszerűen nem rendelkezett.

Csökkenteni kell az orosz függést

DSZZS20191118042
A Magyar Honvédség egyik új Airbus H145M helikoptere, a háttérben egy felújított, szovjet gyártmányú Mi-24 helikopter látható. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Különféle haditechnikai fórumokon gyakran felmerül az érv a mostani fejlesztések ellen, hogy „az orosz technológia sokkal jobb / olcsóbb, miért nem veszünk Armatát / Szu-57-est / AK-12-est, stb.” Bár az orosz eszközök technológiai felsőbbrendűsége (vagy akár paritása) a beszerzésre kerülő európai eszközökhöz képest erősen vitatható, egy ilyen elképzelés már csak azért is lehetetlen, mert

Oroszországra 2014 óta EU-s fegyverembargó vonatkozik.

Szóba jöhetne persze a meglévő eszközök korszerűsítése is, a környező országokban, például Ukrajnában, Csehországban látványos fejlesztésekkel rakták rendbe a T-72-es harckocsik egy részét. A tény az, hogy nem biztos, hogy gazdaságilag kifizetődőbb egy 40 éves harcjármű toldozgatása-foltozgatása, mint egy teljesen új típus beszerzése.

Úgy tudjuk, az AK-63-as gépkarabélyokat is csak azért részlegesen és nem teljes egészében modernizálták, mert körülbelül annyiba került volna a régi kézifegyverek teljes korszerűsítése, mintha teljesen új fegyvereket vettünk volna. Végül éppen ezért az utóbbi mellett döntött a kormány; a beszerzésre kerülő Česká zbrojovka által tervezett kézifegyvereket ráadásul Magyarországon is elkezdtük gyártani, ami gazdaságilag és munkahelytermés szempontjából is fontos mérföldkő.

Az oroszokkal való európai viszony a Putyin-kormány manőverei miatt egyébként bármikor leromolhat annyira, hogy még a szovjet-eredetű harcjárművek karbantartásához szükséges alkatrészellátás is teljesen megbénul, már csak ezért is fontos, hogy Magyarország ne függjön az orosz technológiától. Jelenleg két olyan gyújtópont is lehet, amely az orosz-EU-s kapcsolatokat tovább rombolhatja, ilyen a fehérorosz helyzet és Navalnij mérgezése.

A gazdaság is fontos szempont

D__VG20200910018
Háry András, a ZalaZone ügyvezetõ igazgatója (b) és Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke kezet fog, miután aláíták az együttmûködési megállapodást az újonnan megépülõ, Lynx-harcjármûveket gyártó üzem építésének bejelentésén Zalaegerszegen. Fotó: MTI/Varga György

A gazdaságélénkítés is fontos szempont a haderőfejlesztéssel kapcsolatosan, hiszen a Zalaegerszegen létesülő Lynx-gyár már a harmadik vadi új üzem, amelynek indulását az elmúlt években Magyarországon bejelentették.

Kiskunfélegyházán 2019-ben indult meg teljes kapacitással a kézifegyver-gyártás, az Airbus Helicopters pedig 2021-ben kezdi meg Gyulán a helikopteralkatrész-gyártást, bár az utóbbi nem feltétlen katonai célú.

Ezek a gyárak együttesen közel 2000 munkahelyet teremthetnek Magyarországon, az üzemekben készülő eszközök pedig exportra is készülnek, ami pedig a magyar állam bevételeit is gyarapítja majd.

Kezd egyértelműen kirajzolódni az is, hogy az üzemek nem települtek volna Magyarországra, ha a honvédség ilyen volumenű korszerűsítése nem kezdődik meg. Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos a napokban elmondta nekünk, hogy a Rheinmetall kifejezetten a fejlesztéseket látva döntött amellett, hogy Zalába építi meg a Lynx-gyárat, valószínűleg az Airbus-üzem is azért pont Gyulára települ, mert a gyártótól nagy mennyiségben rendelt H145M és H225M helikoptereket a kormány.

A rakétabeszerzéssel és a kézifegyvergyártással pedig az amerikaiak és a csehek felé is erős gesztust tettünk, akik a Magyarországon készülő Lynxek vevőiként jöhetnek szóba. A harcjárművek exportja egyébként összesen 10-15 országba várható.

A magyar kormány egyébként még vásárolt egy osztrák aknavetőgyárat is tavaly, illetve magyar magánbefektetők egy katonai kiképző-repülőgépeket gyártó üzemet is megvettek Csehországban.

Nem elhanyagolható szempont egyébként az sem, hogy az új eszközök a szerződéses katonai szolgálatot is attraktívabbá teszik Magyarországon, ez pedig szintén jótékonyan hat a foglalkoztatási számokra és hazánk védelmi képességeire is.

bét
bika3
varsó
müller cecília operatív törzs
Aria Hotel Budapest High Note SkyBar
rakéta
laptop telefon fintech ember okostelefon alkalmazás startup
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
A-tól Z-ig átvesszük a platform funkcióit és a megbízástípusokat.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
müller cecília operatív törzs