brexit boris johnson ursula von der leyen 200915
Gazdaság

Brexit: a britek is kirakták a fegyverüket a tárgyalóasztalra - Most akkor mi lesz?

Weinhardt Attila
A jelentős túlerőben lévő ellenféllel szemben nekünk is tennünk kell valamit, hogy megijedjenek tőlünk és komolyan vegyék a kéréseinket a kereskedelmi tárgyalásokon, azaz nekünk is ki kell tennünk a fegyverünket az asztalra, mert az EU már kitette – gyakorlatilag ezzel indokolta hétfő esti parlamenti alsóházi beszédében Boris Johnson kormányfő azt, hogy miért kéri a képviselők támogatását ahhoz a belső piaci törvényjavaslathoz, ami nyíltan megsértené a januárban ratifikált uniós kilépési megállapodást. Az első parlamenti akadályt egyébként komolyabb gond nélkül vette is a törvényjavaslat, de az igazi teszt majd jövő kedden lesz. Összességében az látszik, hogy a britek az asztalra kitett brit fegyver mellett is törekszenek a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére az EU-val. Erre nagyjából egyetlen hónap maradt, utána már a megállapodás nélküli januári kizuhanásra készülhetnek a felek.
A Brexit várható kimeneteléről és a koronavírus miatti gazdasági kilátásokról részletesen szó lesz a Portfolio október 8-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Felfedte a valódi szándékait Johnson

Hétfőn későn este szavaztak első alkalommal a brit alsóházi képviselők a kormány által beterjesztett belső piaci törvényjavaslatról, amelyről múlt héten a brit kormány minisztere nyíltan kimondta, hogy megsértené a nemzetközi egyezménynek számító uniós kilépési megállapodás bizonyos pontjait (az északír áruforgalmat szabályozó protokollt és az állami támogatási szabályokat egyoldalúan átírnák: egy közös brit-uniós testület helyett a brit minisztereknek adnának döntési jogköröket).

Boris Johnson a szavazás előtti hétfő esti beszédében lényegében azt mondta: az EU nem hajlandó levenni a tárgyalóasztalról a fegyverét, és hajlamos extrémen értelmezni a korábban kötött kilépési megállapodás pontjait, így ideje nekünk is kitenni az asztalra a saját fegyverünket, hogy komolyan vegyenek bennünket és

ne akarják kereskedelmi szabályokra hivatkozva feldarabolni az Egyesült Királyságot.

De persze nem akarjuk használni az ezzel a törvénnyel kapott miniszteri jogokat, csak a biztonság kedvéért tesszük bele a szabályozásba, hogy minden eshetőségre (értsd no-deal Brexitre) felkészüljünk - érvelt Johnson.

Érdemes tudni, hogy az uniós kilépési megállapodás északír protokollja a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexitre is gondolt, azt is részletesen szabályozta, így tehát téves az a brit kormányzati érvelés, hogy most azért készítik ezt a belső piaci törvényt, hogy biztonsági védőhálót képezzenek és erre az eshetőségre is felkészüljenek. Ezt egyébként maga Johnson is elismerte a tegnapi beszédében, amikor nagyjából úgy fogalmazott:

Ennek a törvényjavaslatnak egyértelműen az a célja, hogy megállítsa az uniós furkósbot ilyen jellegű használatát az ország ellen.

Miféle feldarabolási kísérletre utalt?

Ezzel arra a Michel Barnier uniós főtárgyaló által múlt szerdán meglebegtetett szándékra utalt, miszerint az EU még nem döntötte el, hogy a 2020 végén lejáró átmeneti időszak után hajlandó-e elismerni az Egyesült Királyság viszonylag szigorú állategészségügyi szabályait és így hajlandó-e felvenni az országot a külső harmadik országok listájára. Ez azért fontos ügy, mert ha felveszi a listára, akkor a Nagy-Britanniából különösebb akadályok nélkül áramolhatnak az állati eredetű készítmények, élelmiszerek az uniós közös piacban benne maradó Észak-Írországba. Ha viszont nem veszi fel erre a listára, akkor a brit kormány érvelése szerint „élelmiszerblokád” alá vonná az Egyesült Királyság szerves részét képező Észak-Írországot.

Ez persze nyilván kissé eltúlzott kifejezés, mindenesetre tényleg furcsa az uniós lebegtetés, hiszen jelenleg a brit állategészségügyi szabályozás megegyezik az unióssal, így idő kellene annak rontásához és ahhoz még egy törvény is kellene, amiről nyilván mindenki tudna. Mindezek miatt a brit felháborodás igenis jogosnak tűnik a Politico helyzetértelmező anyaga szerint.

Más kérdés, hogy az EU is nyomást akar gyakorolni a kereskedelmi tárgyalásokon a britekre, hogy a saját érdekeit érvényesítse. Erre jött tehát valójában válaszul a brit belső piaci törvény, amely a közös brit-uniós bizottság helyett a brit miniszterek kezébe adna bizonyos kereskedelmi és állami támogatási kérdésekben döntési jogkört.

Ezzel a brit kormány is felsrófolja a téteket, vagy ha úgy tetszik, kirakja a fegyverét a tárgyalóasztalra.

Ez egyébként folytatódni fog, mert készül egy pénzügyi törvényjavaslat is, amely szintén kivenné a közös brit-uniós testület kezéből annak a megállapítási jogkörét, hogy a Nagy-Britanniából Észak-Írországba áramló termékek mely körére (kockázatos termékek) kellene vámot kivetni. Itt a kockázatosság arra utal, hogy a Nagy-Britanniából Észak-Írországba áramló termékek az uniós közös piac lévén határellenőrzés nélkül tovább áramolhatnának Írországba, ami szintén az uniós közös piac része, így tehát importvám nélkül kerülhetnének be Nagy-Britanniából az uniós piacra termékek.

Ezt az EU érthető módon el akarja kerülni (miközben határellenőrzést sem akar bevezetni az északír-ír határon, hogy ne sértse meg a Nagypénteki Egyezményt), a britek viszont pont ezt a kényes kérdést akarják megtorpedózni. Lényeges, hogy ha szabadkereskedelmi megállapodást tudna kötni az EU és a brit kormány nulla százalékos vámok mellett, akkor ez az egész kérdés megoldódna, nem kellene se egy közös testületnek, se a brit minisztereknek a kockázatos termékek listájával foglalkoznia, hiszen a termékek továbbra is szabadon, határellenőrzés nélkül áramolhatnának.

Mind Boris Johnson, mind vezető minisztere, Michael Gove azt érzékeltette a hétfő esti parlamenti vitában: továbbra is meg akarnak állapodni az EU-val és ennek az egyezkedési folyamatnak a fontos állomása ez a törvényjavaslat és ezért kérik a képviselőket, hogy szavazzák azt meg. Magyarul: nyomásgyakorláshoz használják fel a képviselőket, akiket egyúttal arra kérnek, hogy támogassanak egy nyíltan törvény- és nemzetközi egyezményt sértő javaslatot.

Rossz előjel a jövő keddi fontos szavazás előtt

Erre a játszmára egyébként egészen sokan hajlandók voltak öt korábbi brit miniszterelnök és két korábbi főügyész ellenző javaslata ellenére: második olvasatban ugyanis a törvényjavaslat 340:263 arányban átment az alsóházon. A kormányzó Konzervatív Pártból azonban két képviselő nyíltan ellene szavazott és további 30 képviselő tartózkodott. Összesen tehát 32 kormánypárti képviselő fejezte ki direktben, illetve indirekt módon a nemtetszését a parlamenti elfogadási folyamat első, de még nem különösebben jelentős szavazási fázisában (néhányan igazoltan tartózkodtak).

Ez rossz előjel a kormánynak, hiszen elég, ha kissé több mint 40 kormánypárti képviselő fellázad a jövő heti szavazásokon, és máris elbukik a kormány irányvonala. Jövő kedden szavaznak az alsóházban a képviselői módosító indítványokról és azok közül kulcsfontosságúnak tűnik a Bob Neill által megfogalmazott javaslat, ami előzetesen újabb parlamenti jóváhagyást szabna meg ahhoz, hogy a brit miniszterek eltérhessenek a kilépési megállapodásban rögzített közös brit-uniós testületi döntéstől az északír protokoll és az állami támogatások terén. Ez azonban a törvénysértésre lehetőséget adó passzus kérdését nem oldja meg, lényegében a parlament magára húzza a döntést a kényes kérdésekről, így egyes lázadó kormánypárti képviselők a tervezett módosító indítványnál keményebb húzást szorgalmaznak Neilltől, ami ténylegesen bekorlátozná a kormány manőverezési képességét az uniós kilépési megállapodás kapcsán.

A jövő keddi esemény tehát kulcsfontosságú,

de ha át is menne az alsóházon a belső piaci törvényjavaslat a kormány szándéka szerint, akkor is elakadhat még a felsőházban, ahol már nincs többsége Johnsonnak.

Közben viszont félő, hogy már októbert fogunk írni, így a brit törvényjavaslat ping-pongozása túlhalad majd azon a szeptember végi határidőn, amit az EU szabott a belső piaci törvény visszavonására. Ezután várhatóan eljárásokat indítana az Egyesült Királysággal szemben az EU, de még ekkor sem állna fel a tárgyalóasztalról, hanem várhatóan október 15-i, az aznap kezdődő EU-csúcsig igyekezne megállapodni a britekkel, akik várhatóan mindezen játszmák (asztalra kitett fegyverek) mellett szintén igyekeznek a tárgyalóasztalnál megállapodni. A no-deal Brexit tehát nem az egyedüli és legvalószínűbb kiút ebből a zavaros helyzetből, de kétségkívül megnőtt az esélye, főleg ha egyik oldalon sem engednek kellőképpen.

Címlapkép forrása: Kirsty Wigglesworth-WPA Pool/Getty Images

traders
győr
Orban Viktor keshegyre meno vitak unios tamogatas 200703
teslashutter-20171012
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
A legfontosabb indexek, részvények élő elemzése, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
korona_vilag