koronavirus
Gazdaság

Koronavírus: nagyon hátra toltuk a második magyar védelmi vonalat

Igen, tényleg 23 óra előtt és után ugyanúgy fertőz a koronavírus, de ettől még egyáltalán nem ördögtől való a szórakozóhelyek nyitvatartásának a korlátozása. Sőt, az iskolai hőmérőzés sem, hiába tűnik kényelmetlennek. A védekezési stratégiával más gondok vannak.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus elleni küzdelem részeként tegnap újabb intézkedéseket jelentett be. Eszerint

  • Kötelező lesz a maszk viselése a tömegközlekedés és az üzletek mellett a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, ügyfélfogadási helyeken.
  • Októbertől lázmérés után lehet belépni az iskolákba a diákoknak és a tanároknak, és csak nekik.
  • A tesztekért semmilyen jogcímen nem lehet 19 500 forintnál többet kérni.
  • A szórakozóhelyeket este 11-kor be kell zárni.

Az új lépéseket hamar bírálatok érték, amelyek azonban inkább felületes ellenvélemények, mintsem a járványügyi stratégiát kikezdő kritikák. A kormány ugyanis a szelektív védekezés logikájának megfelelően halad előre. Ennek a lényege, hogy a súlyos gazdasági visszaesését (és az ezzel járó társadalmi károkat) elkerülendő nem általános lezárással, hanem szűkebb, célzottabb intézkedésekkel próbálja fékezni a járványt. Előbbi stratégia az emberek közötti interakciók általános leszorítására törekedett, utóbbi a járvány terjedése szempontjából kritikus területekre koncentrál és ott sem feltétlenül lezárással próbálja lassítani a vírus terjedését.

Lehet azon vitatkozni, hogy pont ezek a lépések a legszükségesebbek a sorban, de most, amikor a fiatalok a legfőbb vírushordozók, a 23 óra utáni korlátozás nem tűnik irracionálisnak, ahogy a jó szervezés mellett minimális fennakadással járó iskolai lázmérés sem. Ezekkel az intézkedésekkel a gond inkább az, mint az eddigiekkel is: jól látható, hogy három héttel korábban meghozva ezek sokkal nagyobb sikerrel kecsegtettek volna.

Szelektív, magyar módra

A magyar védekezési stratégia ugyanolyan, mint az összes többi európai országé, amelyek elhatározták, hogy megpróbálják jóval kisebb gazdasági áldozatokkal megúszni a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt. Egy pontban azonban van sajátosság, ami nem válik az előnyünkre. Ennek tünetei az alábbiak:

  • A kormány a második hullámban sem változtat a tesztelési gyakorlatán.
  • A szeptemberre ígért második országos felmérésnek híre-hamva sincs.
  • A kormány az óriási ágy- és lélegeztetőgép-kapacitásokban való bizalmát hangsúlyozza.

Milyen tünetek ezek? Úgy látszik, a kormány törekvése arra, hogy megismerje a járványt, nem erősödött. Ehelyett arra koncentrál, hogy a stratégia esetleges kudarcakor legyen tartaléka, ám az ezzel kapcsolatos elképzelése egy illúzión alapul.

A szelektív védekezési stratégia alapja a gyors és pontos információ. Az általánosabb szabályok mellett ugyanis ez tudja hatékonyan szolgálni a csoportos, tömeges fertőzések kordában tartását. Jellemző, hogy a magyar járványügy még a regisztrált fertőzöttek számából sem képes egy naprakész, hiteles aktív esetszámot gyártani. Ennél is fontosabb, hogy a járványnak nem is kellett súlyos méreteket ölteni ahhoz, hogy a tesztelési kapacitások kimerüljenek, így még a kontaktkutatás is lassú, akadozó, hiányos. A kockázati felmérésen alapuló tesztelés nagyon részlegesen bukkan fel, ahogy például általánosabb, a kockázatoknak kitett csoportok (tanárok, egészségügyi dolgozók stb.) felmérése sem jellemző. Az országos járványhelyzetről számot adó nagy teszt (HUNCOVER) szeptemberre ígért második fordulójáról az utolsó hír az volt, hogy nincs rá pénz elkülönítve. A magánúton végzett vizsgálat árának csökkentése ugyan a tesztekhez való hozzáférést javíthatja valamelyest, ám ennek mértékére jellemző, hogy más országokban az ingyenes teszt is sokak számára elérhető.

A járványhelyzetről való képalkotás amúgy sem egyszerű feladat, de nem igazán érezhető a törekvés sem arra, hogy pontosabb információkat szerezzünk. A szakértői megszólalásokban is sokszor érződik emiatt a bizonytalanság.

Kérdés, hogyan készülünk arra, ha a korlátozások jelenlegi szintje nem bizonyul elégségesnek. Mivel erről késve értesülnek a döntéshozók, fennáll a kockázata, hogy az újabb szelektív intézkedések is késve születnek meg. Ezt mintha felismerte volna a kormány is, hiszen (hogy a témában oly népszerű háborús zsargont kölcsönvegyük) a következő védelmi vonal nagyon hátul van: az óriási krónikus ellátási kapacitásoknál.

A több tízezer kórházi ágy és több ezer lélegeztetőgép ígérete nem a szelektív védekezés része. Abban az esetben, ha erre szükség lenne, az elsődleges stratégiánk már régen kudarcot vallott, hiszen ez gyakorlatilag milliók fertőzöttségét jelenti. Éppen ezért erre alapozni a miniszterelnök szó szerint véve amúgy is betarthatatlan ígéretét („Mindenki megnyugodhat: ha valaki elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani”) teljes illúzió.

Ráadásul ez a második védelmi vonal nem csak nagyon hátul van, hanem messze nem olyan erős, mint azt hisszük.A napokban már írtunk arról, hogy a felduzzasztott kórházi kapacitásokra alapozni miért tűnik kockázatosnak, és ezek a szempontok még inkább élnek, amikor a nyugtató üzenet lényege az, hogy a 10 ezer ágy lehet 20 ezer is. Ez ugyanis semmit nem segít. Vagy ha igen, akkor óriási a baj.

  • Bizonyára nem az ágyak és a lélegeztetőgépek száma, hanem az egészségügyi személyzet létszáma jelenti a kapacitáskorlátot.
  • A vírus széles körben való terjedése a kórházakat sem kíméli, sőt a fertőzésnek a kórházi dolgozók fokozottan ki vannak téve, tehát a járvány önmagában súlyosan rombolja az egészségügyi kapacitásokat. Így a rendszer végső soron kevesebb beteget tud ellátni.
  • A társadalom gyors átfertőződése még a túlterhelődés nélkül is sokkal több halálesetet jelent annál, mintha a vakcináig fékezni próbálnánk a vírus terjedését. Az átváltási dilemma (trade off) ismert: a lezárásból adódó gazdasági károkat (és ezek emberi következményeit), vagy a nagyobb mozgási szabadsággal járó súlyosabb járványt, több halálesetet válasszuk.
  • A vírus ilyen gyors terjedése előírások nélkül is fokozott óvatosságot váltana ki az emberekből, szélsőséges esetben olyat, ami már a teljes lezárással egyenértékű. Vagyis a trade-off nem tökéletes, a gazdasági áldozat korlátozások nélkül is növekszik a járvány erősödésével.
  • A fertőzésen való gyors átesés egyáltalán nem biztos, hogy tartós megoldás, mert egyre erősebb bizonyítékok vannak arra, hogy sok esetben nem alakul ki, vagy eltűnik az immunitás.
  • A legfrissebb tapasztalatok szerint a betegségből való kigyógyulás sem egyszerű. Visszamaradó, lassan enyhülő hatások, sőt tartós egészségkárosodás is gyakori: az egészségügyi rendszerből származó információink szerint nem csak olasz, hanem hazai példák is vannak erre. (Azóta Szlávik János is hasonlóról beszélt.)

Vagyis amikor a koronavírus elleni szelektív védekezés gyenge pontjait keressük, akkor nem a 23 órai zárás vagy az iskolai hőmérőzés környékén kell keresgélnünk. A fő baj az, hogy a szelektív védekezés néhány fontos eleme hiányzik, és úgy tűnik, nem is érzékeljük, mennyire fontosak lennének. A másik probléma pedig az, hogy az óriási kórházi kapacitások, amiben bízunk, jóval kisebb hatékonyságú eszköz, mint amennyire bízik benne a kormány.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
bezárt üzlet - koronavírus