kína
Gazdaság

A diktatúra elmélyítéséhez használhatják a világ első állami szuperpénzét

Miközben a Facebook Libra virtuális devizáját (átmenetileg) elkaszálták a felügyeleti szervek, a nyugati jegybankok pedig többnyire még hallani sem akarnak arról, hogy digitális jegybankpénzt bocsássanak ki, Kína szép lassan építgeti a saját digitális devizáját. Az e-renminbi / digitális jüan néven ismert, hivatalosan digitális elektronikus devizaalapú fizetési rendszer (DC/EP) néven projektet már élesben tesztelik, a széles körű bevezetésre hamarosan sor kerülhet. Az e-jüan annyiban sajátos lehet, hogy inkább hasonlít majd egy mobilfizetési rendszerre, mint bármilyen működő virtuális devizára és ahelyett, hogy decentralizál, inkább még jobban elmélyíti a kínai államapparátus félelmetes megfigyelőrendszerét.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Már tesztelik a kínai szuperpénzt

2014 óta dolgozik Kína a jüan digitalizációján, eleinte egy állami intézmény, a digitális devizakutatási intézet kísérletezett a projekten, majd a jegybank is felvette a fonalat. Az első jegybanki kísérletek 2019 végén zajlottak, 2020-ban aztán felpörögtek az események.

Áprilisban a jegybank négy kínai városban indította el a digitális jüant; Sencsenben, Szucsouban, Csengduban és a Pekingtől délre fekvő Hszinganban, valamint olyan területeken, ahol a 2022-es téli olimpiát rendezik majd. Egyelőre még nem a teljes lakosságot vonták be a kísérletekbe, de a rendszer technológiai oldalról már működik: az állami dolgozók a fizetésük egy részét digitális devizában kezdték el kézhez kapni májustól kezdve.

A digitális devizákból élelmiszert, fogyasztási cikkeket és tömegközlekedési jegyeket vásárolhattak az állami foglalkoztatottak. Lehet például fizetni vele a Didi Csusing közösségi autós alkalmazásnál, a Bilibili streaming-platformon, a Meituan Dianping étteremláncnál és a McDonald’s-nál is.

Azt egyébként nem tudni, hogy Kína mikorra készül el az országos rendszerrel, tavaly még úgy fogalmazott a jegybank alelnöke, hogy „hamarosan kész” a rendszer, majd később hozzátette, hogy nincs konkrét dátum meghatározva az országos bevezetéshez. Bármi is legyen az egzakt dátum, jelen állás szerint jó esély van arra, hogy Kína lesz az első olyan ország, ahol digitális jegybankpénzt bocsátanak ki. 

Köze nem lesz az eddig ismert virtuális devizákhoz

A rendszerről még nem sok konkrétumot tudni, de valószínűleg úgy működik majd a gyakorlatban, hogy

  • a felhasználók letöltenek a mobiljukra egy digitális tárcát, ahová átpakolhatják a bankoknál nyilvántartott pénzüket vagy épp a fizetésüket ide kérhetik,
  • a tárcákban nyilvántartott digitális jüan értéke egy az egyben megegyezik majd a hagyományos jüannal, vagyis egy úgynevezett stablecoinról lesz szó,
  • az alkalmazásokon keresztül egy QR-kód beszkennelésével vagy NFC-s érintéssel fizethetnek a felhasználók (az NFC-s megoldás ráadásul offline is használható).

Technikai oldalról annyit lehet eddig tudni, hogy a digitális jüan

  • nem lesz decentralizált, sem anonim, mint a legtöbb virtuális deviza, a kínai állam, illetve a jegybank működteti majd a háttérinfrastruktúrát: minden egyes tranzakciót, ami a rendszeren keresztül történik, látni fognak,
  • valószínűleg nem blockchainen fog futni,
  • bár a digitális jegybankpénz egyik alapötlete, hogy a számlavezetés közvetlenül a jegybanknál történik meg, a kínai esetben eddig úgy tűnik, nem iktatnák ki a bankokat a pénz lakossághoz juttatásából. Ez látszik többek közt abból, hogy augusztusban a China Construction Bank véletlenül élesítette a saját digitális jüantárcáját, majd gyorsan visszavonta azt.

Látszólag tehát a gyakorlatban nem sokban fog különbözni a digitális jüan a Kínában igencsak elterjedt mobilfizetési rendszerektől; az ország lakosságának számottevő hányada, mintegy 1 milliárd ember ember rendszeresen AliPay-jel vagy a WeChat Pay-jel fizet. Csak 2020 első negyedévében 53 000 milliárd jüant kezeltek ezek az alkalmazások. Elképzelhető, hogy egy központi rendszer olcsóbb, gyorsabb lesz, mint a jelenlegi mobilfizetési rendszerek, de ennek egyelőre még semmi jele nincs.

Elmélyítheti a diktatúrát

Az eddigi ismereteink szerint újdonság itt egyrészt a technikai oldalon lesz majd látható, melyből a felhasználók nem sokat érzékelnek majd, másrészt pedig kezd kirajzolódni az is, hogy hosszabb távon valószínűleg a techcégek kezéből szeretné az állam áttolni a fizetési rendszerek irányítását az állami pénzügyi intézmények kezébe.

Ezen kívül fontos tényező az, hogy a jüan ilyen módon való digitalizálása segítheti a kínai állami megfigyelőrendszert is a lakosság ellenőrzésében, valamint a társadalmi kreditrendszer működését is kiszolgálhatja.

Egy digitális jüannal:

  • a kínai állam pontosan látja, mikor, ki, mire költ, kinek küld pénzt, így egyrészt hatékonyabban tudnak harcolni a pénzmosás és más bűncselekmények ellen a kínai hatóságok, másrészt pedig politikai ellenlábasaikat is könnyebben azonosítani tudják,
  • könnyebben tudja a hatóság azt is befolyásolni, hogy ki, mire költ, milyen árucikkekhez fér hozzá. Nem elképzelhetetlen például az sem, hogy ha egy kínai állampolgár társadalmi kreditminősítése gyenge, bizonyos eszközökhöz nem engedik majd, hogy hozzáférjen, vásároljon,
  • kontrollálni tudja az állam, hogy mennyi pénz megy külföldre, meg is tud akár állítani nagyobb tőkekivonásokat,
  • illetve csökkenteni tudja a kínai deviza külföldi szereplők által gyakorolt befolyását is, vagyis egy ilyen rendszerrel Kína akár nemzetközi szankciókat is kikerülhet,
  • kiszoríthat (legalább az országhatáron belül) más digitális devizákat, például a bitcoint vagy a Facebook Libráját, ha az egyszer tényleg megvalósul,
  • megdöntheti az Ant Financial és Tencent által a mobilfizetési rendszerek fölött gyakorolt abszolút dominanciáját,
  • és bár Kínában a legtöbb pénzügyi tranzakció, mintegy 83% már most is elektronikus, pár éven belül ez a szám a rendszerrel akár 100%-ra növelhető lenne.

Röviden tehát a jüan digitalizációja erősen a kínai állami megfigyelő gépezet malmára hajtja a vizet, ez a projekt fontos pillére lehet az országban épülő társadalmi kreditrendszernek, melyben politikai lojalitása, üzleti tevékenysége és magatartása alapján osztályozzák Kína lakosságát:

Máshol is épül hasonló, de nem ilyen

Az előző paragrafus alapján talán téves megállapítás lenne azt mondani, hogy más országokban is épül „hasonló” rendszer, úgyhogy célszerűbb inkább úgy fogalmazni, hogy más országok is kísérleteznek saját virtuális devizáikkal, melyek merőben másak lesznek, mint a kínai digitális jüan.

Svédországban szintén elég előrehaladott a digitális jegybankpénz fejlesztése, itt idén februártól 2021. februárjáig tesztelik a hivatalos virtuális deviza ötletét. Az Accenture által fejlesztett rendszer a következő ismert tulajdonságokkal bír:

  • a jelenleg forgalomban lévő virtuális devizák többségéhez hasonlóan ez is megosztott főkönyvi technológiát használ,
  • a tesztkörnyezetben a tesztelők egy digitális pénztárcában tárolhatják az e-koronájukat. A felhasználó a digitális tárcát egy mobilappon keresztül éri el, ezen keresztül helyezhet el itt betétet, küldhet és fogadhat e-koronát.
  • A pilot során azt is vizsgálják, internethozzáférés nélkül, offline módon hogyan lehet e-korona tranzakciókat végrehajtani.
  • A kriptopénzes publikus rendszerekhez képest fontos különbség, hogy az e-korona esetében használt Corda rendszer lényegesen kevesebb energiát emészt fel, robosztus és skálázható, sokkal jobban hasonlít a használatban lévő pénzforgalmi rendszerekhez.

Svédország és Kína mellett

  • Uruguay már 2017-ben tesztelte a digitális pesót, mellyel egy mobilappon lehetett tranzakciókat végezni, ez viszont még nem blockchainen alapult.
  • Szingapúr és Kanada közösen tesztelték két, önálló, más rendszerben működő digitális devizájukat nemzetközi kereskedelmi tranzakciók lebonyolításához, a tesztekben az Accenture és a JP Morgan is részt vettek.
  • Saját digitális jegybankpénzzel kísérletezik a Bahamák és Thaiföld is.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
parlament sötét
unhappy_2
aig
amerikai elnökválasztás trump biden usa
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus jarvany halaos aldozat