elnoki fejek
Gazdaság

Durván egy hónap múlva kiderül, hogy ki lesz a világ leghatalmasabb embere

Ha most tartanák az amerikai elnökválasztást, akkor Joe Biden nagy vereséget mérne Donald Trumpra, a demokrata jelölt kényelmes előnnyel várja a novemberi választást. Biden előnye azonban olvadóban van, már nem akkora a különbség köztük, mint nyár közepén - ha ez a trend kitart, akkor Trump novemberre még megfordíthatja az állást. A figyelem a csatatér-államokra irányul, ahol Bidennek az országos átlagnál sokkal kisebb az előnye, és Trump ezeken a helyeken is érezhetően jön fel rá. A verseny tehát egyáltalán nem lefutott, annál is inkább, mert a tévéviták csak a jövő héten jönnek.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az Egyesült Államok gazdasági, de még inkább katonai értelemben a világ vezető országa, az egyetlen globális szuperhatalom. Az országban a végrehajtó hatalom feje az elnök, aki széles jogkörökkel rendelkezik, leginkább a külpolitika területén. Amerika az egyetlen olyan ország, amelynek a belügyi fejleményei minden más ország életére döntő hatást képesek gyakorolni, és Magyarország gazdasági fejlődése és nemzetközi viszonyrendszerének alakulása szempontjából sem mindegy, hogy épp ki költözik be a Fehér Házba (néha lényegesebb, hogy ki költözik ki onnan). A november 3-i választás most különösen érdekes, mert két - világnézetileg és személyiségjegyekben is - annyira eltérő személy csap össze, amilyenre ritkán volt példa az elmúlt évtizedekben. Ezért most megnéztük, hogy a jelenlegi felmérések szerint kinek van nagyobb esélye a győzelemre.

Biden továbbra is vezet, de Trump jön fel

Ahogy arról már többször beszámoltunk, Joe Biden demokrata elnökjelölt rendszeresen Trump előtt szerepel a közvélemény-kutatásokban, és ez a választás előtt durván egy hónappal sincs máshogy. Sokan a koronavírust és a tüntetéseket látják emögött, maga a jelenség azonban egyáltalán nem új, a választási évben szinte végig a demokrata jelöltnek volt előnye - akkor is, amikor az nem volt ismert annak személye. Mindenesetre Joe Biden minden friss felmérés szerint vezet Trump előtt.

A demokrata jelölt előnye azonban érezhetően csökken. A Realclearpolitics.com választási összesítő szakportál közvélemény-kutatási átlaga szerint ha most tartanák a választást, Biden 49,6%-ot, Trump 43%-ot szerezne. A közel 7 százalékpontos előny jelentős, de már érdemi csökkenés a nyári csúcs, a 9,8%-pontos különbséghez képest. Szemléletes, hogy Biden akkor állt legjobban Trumppal szemben, amikor még nem is volt ismert a demokrata elnökjelölt személye: pont egy éve Bidennek nagyjából 12%-pontos előnye volt (Amerikában jellemző, hogy még nem hivatalos jelöltek támogatottságát is mérik).

trump előny

A csökkenés hátterében több tényező is meghúzódhat - ilyen például a koronavírus, amelynek második hulláma az utóbbi hetekben lefutást mutatott, és bár a gazdaság is messze van a válság előtti állapotától, a visszaesés jelentős részét már sikerült ledolgozni (azaz a kezdeti sokkból már kilábalt Amerika). Összességében egy második ciklusára készülő elnök esetén a legfontosabb mutató a munkájának megítélése. Ez tartósan alacsony volt Trumpnál már hivatalba lépése óta, de az utóbbi napokban messze nem volt annyira kedvezőtlen, mint a nyár közepén, és a megítélése folyamatosan javul.

trump job approval

A fogadóirodák is egyértelmű Biden-győzelmet várnak, de a közvélemény-kutatási adatoknak megfelelően a szorzók némileg csökkentek a Trump-győzelemre, a demokrata diadalra többnyire változatlanok maradtak.

Győztest azonban nem az országos szavazatarány szerint hirdetnek (emlékezetes, hogy Hillary Clinton 2016-ban 3 millióval több népi szavazatot kapott Trumpnál, mégsem ő lett az elnök), hanem aszerint, hogy ki tud megnyerni több elektort. Az Egyesült Államok tagállamaiban népességarányosan fel van osztva az elektorok száma, a legnépesebb tagállamok küldik a legtöbb elektort az elektori kollégiumba. Így előfordulhat, hogy amennyiben például Bidennek nagyobb az előnye a hagyományosan demokrata tagállamokban, Trump pedig csak egy hajszállal húzza be a billegő államokat, akkor a több népi szavazat ellenére nem Biden, hanem Trump lesz az elnök. Jelenleg pont ilyen helyzet van, vagyis Biden előnye nagyobb a klasszikusan demokrata államokban, mint Trumpé a republikánus helyeken, de mivel a billegő államokban is jobbára Bidennek van előnye, így jelen állás szerint demokrata elnöke lenne az országnak, méghozzá egy nagyon sima győzelem után. A Realclearpolitics elektori térképe szerint így alakulna most a választási eredmény:

elecotral map
Forrás: realclearpolitics.com.

Az Elektori Kollégiumban 270 szavazat jelenti a többséget, így ennyi kell a győzelemhez - a fenti térkép szerint ehhez Bidennek a jelenleg elég lenne csak egy olyan csatatér-államban diadalmaskodnia, ahol fej-fej mellett állnak, mert csak 2 elektor hiányzik neki a 270-hez. Trumpnak ellenben minden, jelenleg bizonytalan csatatér-államot meg kell nyernie, ha elnök akar maradni. A 268 elektor azokból az államokból jön össze, ahol Biden valószínűleg nyerni fog - Trumpnál ugyanez 170. A térképen a sötétebb kék jelöli a szinte biztosan demokrata győzelmet hozó tagállamokat, a sötétebb piros ugyanezeket republikánus térfélen, és a térképen látott számok pedig egy-egy állam elektorainak számait mutatják, és ezt kell nagyon figyelni. Hiába nyer ugyanis Trump nagy fölénnyel olyan államokban, ahol 3-6 elektort be tud húzni (Észak- és Dél-Dakota, Wyoming, Idaho, Utah stb.), ha Biden biztosan viszi az 55 elektort delegáló Kaliforniát és a 29-et küldő New Yorkot.

Akármennyire hihetetlen, de egyáltalán nem lefutott a dolog

A fenti térképen a világoskék azokat az államokat jelöli, ahol Biden vezet, de nem vehető biztosra a győzelme, a rózsaszín ugyanezt jelöli Trump esetén - ezek már csatatér-államnak tekinthetők. A sárgák azok a csatatér-államok (amelyek összesen 100 elektort adnak), ahol nagyjából fej-fej mellett állnak a felek. Mint azt fent írtuk, Trump a jelenlegi állás szerint csak akkor maradhat elnök, ha az összes sárga csatatér-államot megnyeri, és emellett behúzza a rózsaszínnel jelölt tagállamokat is - és akkor is csak egészen minimális lesz a többsége (2 elektor), vagy elhódít egy-két világoskék államot Bidentől néhány megnyert "sárga" csatatér-állam mellé.

Az elnök kilátásai tehát nagyon nem jók. Mindezt tetézi, hogy a nagy csatatér-államok szinte mindegyikében vesztésre áll demokrata ellenfelével szemben.

Az alábbiakban a legnépesebb csatatér-államokat gyűjtöttük ki. Az adatok az elmúlt héten végzett közvélemény-kutatások átlagát mutatják:

A fentiek közül csak Floridában számíthatnánk éles versenyre, ha most lenne a választás, a többi helyen - Texast leszámítva - Biden húzná be az elektorokat. Ohiot is meg lehetne említeni, ahol Biden 4%-ponttal vezet, Georgiában azonban Trumpnak van minimális többsége. Ha az eredmény így alakulna, akkor az hatalmas vereséget jelentene Trump számára. Az amerikai média elemzéseiből már szintén az szűrődik le, hogy a Biden-győzelem szinte biztosra vehető, és sokan már azon aggódnak, hogy Trump megpróbálja majd szabotálni a békés hatalomátadást, és nem is biztos, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok.

Zanzásítva úgy foglalhatjuk össze, hogy ha nyár közepén tartották volna a választást, akkor Trump történelmi vereséget szenvedhetett volna, ha most tartanák, simán győzne Biden, de mivel novemberben tartják, így Trumpnak még mindig van bőven esélye arra, hogy megfordítsa a versenyt.

A cikkben nem véletlenül hangoztattuk következetesen, hogy "a jelenlegi állás szerint" veszítene Trump, az amerikai választási rendszerből adódóan ugyanis a támogatottság egészen minimális változása is okozhat nagy különbséget az eredményben. Erre megint jó példa 2016, amikor Clinton sokkal több népi szavazatot kapott Trumpnál, utóbbinak mégis jelentős többsége volt az elektorok között.

Ma ugyan elsőre teljesen reménytelennek tűnik Trump helyzete, a valóságban mindössze 4,5-5%-pontot kell csupán lefaragnia a hátrányából.

Ez pedig a nyári számokat látva nem lehetetlen - emlékezzünk, Biden előnye júliusban nagyjából 3%-ponttal volt nagyobb, mint most. És hogy ez mennyire nem lehetetlen, amellett három érv is szól:

  1. Most jönnek majd a televíziós viták, amelyeket hatalmas figyelem övez az országban. Biden nagyon rossz debattőr, míg Trumpnak kifejezetten jók a képességei ezen a téren. Az olykor szürke, határozatlanságra hajlamos, szavaiba belezavaródó Biden az erőteljesen érvelő, agresszív Trumppal szemben elbizonytalaníthat sok billegő szavazót.
  2. Trumpot 2016-ban is nagyon alulmérték, és most is valószínű, hogy a bizonytalan szavazók között jelentős tartalékai vannak.
  3. A trend neki kedvez, a lemaradása ugyanis már az elmúlt hetekben elkezdett csökkenni, és egyelőre nem látszik, hogy ennek vége lenne.

A koronavírus-válság alakulását nem hozzuk ide, mert bár azt reméljük, hogy az amerikai második hullám kifutása zajlik épp, nagyon gyorsan fordulhat a helyzet, és novemberig akár még emelkedést is láthatunk az esetszámokban.

A csatatér-államokban csökken Biden előnye

A továbbiakban erre a csökkenő trendre fókuszálunk, és megnézünk három olyan államot, ahol még bármilyen eredmény lehet, és népes elektorszámuk okán jelentősen befolyásolják az eredményt. Kezdjük Arizonával:

arizona

A Grand Canyon államában jelenleg 3%-pontos előnnyel bír Biden, amint azonban a fenti ábrán is látszik, Trump hátránya épp csökkenőben van. A 3%-pontos előny már nem olyan jelentős, főleg akkor, ha esetleg bizonytalan szavazókat is meg tud szólítani Trump. Nézzük Floridát!

florida

A déli államban sokkal kiélezettebb a verseny, és mint az ábra mutatja, tavasz óta nem volt olyan alacsony a különbség a két jelölt között, mint szeptemberben. A legutóbbi felmérések szerint Biden támogatottsága lefordult, Trumpé pedig növekszik, a különbség kettejük között mindössze 1,3%-pont. Floridában Trumpnak nagyon nagy esélye van tehát a fordításra.

pennsylvania

Végül Pennsylvaniát nézzük, ahol nyárhoz képest jelentősen csökkent Biden előnye, de még mindig kényelmes. Itt sem kizárt persze a fordítás, de azért sokkal nagyobb esély van egy Biden-győzelemre.

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, akkor minden bizonnyal Joe Biden lenne az elnök, sima győzelemmel. Trump ugyanakkor egyáltalán nincs már olyan kilátástalan helyzetben, mint nyáron, az esélyek életben maradásához azonban az kell, hogy a most kezdődő trend kitartson. Ha még október közepén is a maihoz hasonló eredményeket látnánk a felmérésekben, akkor onnantól kezdve aligha maradna kérdéses, hogy Trump egyciklusos elnök lesz.

Kevés szó esik róla, de az elnökválasztás mellett kongresszusi választást is tartanak az Egyesült Államokban. Itt már nem olyan egyértelmű a helyzet, a Realclearpolitics mandátumkalkulátora szerint a Szenátusban kiegyenlítettek lehetnek az erőviszonyok, és könnyen lehet, hogy megmarad a republikánus többség. Az alsóházban viszont szinte biztos, hogy demokrata többség lesz a jelenlegi felmérések szerint.

A Szenátus legvalószínűbb megoszlása, ha 2020. szeptember 27-én lennének választások. Forrás: Realclearpolitics.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
unhappy_2
amerikai elnökválasztás trump biden usa
valasztas
törökország erdogan
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
koronavirus jarvany halaos aldozat