A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Mik a járvány főbb tapasztalatai, tanulságai?
Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója azzal kezdte: nagyon jól teljesít a Richter a válság időszakában, sosem volt még ilyen magas az értékesítés és a készletszint is, sosem állítottak még elő ennyire gyorsan egy új készítményt, mint most a remdesivirt, amiről tegnap érkezett bejelentés. Ez nem volt könnyű, mert az ellátási láncok azért nem teljesen zökkenőmentesek, a munkaerő állományunk egészségének védelme pedig prioritás volt ezen gyorsaság mellett is.
Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy nálunk a április-májusban hirtelen ütött be a válság és az első időkben hatékonysági intézkedéseket tettek, amiknek máris látszik a hatása. Részben ezek miatt ugyanis most úgy látják, hogy 2020 egészében csak kicsit maradnak el a tavalyitól, igaz az üzleti kiesések valamelyest kompenzálásában a forint esése is jól jött, „így viszonylag jó, kiegyensúlyozott érvre számítunk ebben az évben”, hacsak a COVID erősödése nem okoz további problémákat.
Mitől tartanak a nagyvállalati vezetők most a legjobban?
(A magyar gazdaság kilábalásának sebességétől, a céges fertőzéstől, a külső kereslet gyengélkedésétől, vagy esetleg az ellátási láncoktól?)
Orbán Gábor az ellátási láncok problémáitól nem tart annyira, mert magasabb készletszinttel rendelkezik már a cég. Inkább attól tart, hogy ha a járvány berobban, az az orvos-beteg találkozások számának csökkenéséhez vezet és a koronavíruson kívüli más betegségek maradhatnak ellátatlanul,ami népegészségügyi kockázatokhoz vezethet.
Sinkó Ottó sem tart a beszállítói-ellátási láncoktól és a külpiacok alakulásától sem, de már most aggódik a munkaerő elégtelen volumenétől. „Az igazi nagy csapást az mérné ránk, ha cégen, városon, országon belüli lezárások lennének” - fogalmazott. Megjegyezte: már most is jelentős létszámhiánnyal fut a cég, másfél hónapja nem tudnak kellő számú embert felvenni, így ha lezárások lennének, akkor egyáltalán nem tudnának embereket felvenni. Megjegyezte: több olyan külföldi munkavállalót felvettek, akik más cégeknél voltak itthon.
A magyar kormány eleget segített-e, és mit kérnének a kormánytól a következő hónapokra?
Nekünk a K+F bértámogatás és egyéb munkaerőpiaci támogatás nagyon sokat segített – jelezte Orbán Gábor. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az „import elfolyásra nagyon oda kell figyelni”. Jelezte, hogy a fizetési mérleg már két éve ismét negatív, erre figyelni kell és egy ilyen gazdasági helyzetben a hazait kell támogatni, és a cégek biztonságérzetét szintén fokozni kell a beruházási terveik megvalósítása érdekében.
Sinkó Ottó azt kérné, hogy a jelenlegi támogatási rendszert vegyük rugalmasabbra, itt arra a problémára utalt, hogy előre meghatározott vállalásokat várnak el a pályázatok kiírói olyan indikátoroknál, amikre nincsen ráhatása a cégeknek. Azt szorgalmazta, hogy az országon és a szektorokon belüli mobilitást fokozni kell, mert az ő ágazatuk például erősen munkaerőhiányos, míg máshol inkább felesleg van. Ezt figyelembe kellene venni az állami támogatási politika kialakítása mellett – jegyezte meg.
Céges szinten hogyan védekeznek a járvány ellen?
Az országosan egyébként is kötelező intézkedéseket a céges helyiségekben is kötelező betartani (maszkviselés, védőtávolság, fertőtlenítés), védekező-antivirális szereket, vitaminokat adnak a kockázatosabb korcsoportoknak – jelezte Sinkó Ottó. Gyorstesztet cégen belül csinálják, a PCR-tesztet saját költségre csinálja a cég és a kontaktkutatást is elvégzik. Magyarországon 6000 embert foglalkoztatnak, ebből heti 4 körüli volt a fertőzés, ezek mind külső fertőzések voltak.
Orbán Gábor: az irodai dolgozók körében csökkentették a létszámot, távolságot tartanak, közösségi helyiségeket korlátozzák, maszkviselés kötelező, és nagyon hagyatkoznak az online csatornákra. Mostanában már nem kell annyira szétválasztaniuk a műszakokat, mert ha kiderül valakiről a fertőzés, akkor saját maguk gyorsan végzik a kontaktkutatást.
A forintgyengülés hogyan jött és kik vérezhetnek el?
Az ipari exportőröknek relatív könnyebb a helyzete, mint a legtöbb magyar cégnek, a helyzet nem könnyű, de menedzselhető – összegezte a helyzetet Orbán Gábor. A székesfehérvári nagy cégek hasonló helyzetben (viszonylag jó) vannak, mint a Videoton, a nagyobb problémák inkább a kisebb cégeknek vannak, mert nem tudnak hosszabb távra tervezni – jegyezte meg Sinkó Ottó. A gondokat az okozhatja például az, hogy nincs annyi vevőjük, mint nekik, így egy-két nagyobb vevő kiesése máris problémás. A kereskedelmi, idegenforgalmi, étkeztetési jellegű cégeknél sok a probléma, az ipari parki cégeknél ahol indokoltnak látják, ott igyekeznek türelmet, méltányosságot tanúsítani.
Az elektromos autózással kapcsolatos alkatrészgyártás a Videotonnak még plusz piacokat is hoz, de a robbanómotoros gyártásban érdekelt cégeknek hatványozottan nehéz helyzetük van, mert a koronavírus járvány az egyébként is látható trendeket felgyorsította – jegyezte meg.
Mik azok a főbb problémák, amiket most csak elfed a járvány?
Az a fő kérdés, hogy a járványra adott vállalati válaszokat (rövidített értékláncok, magasabb készletszintek) valójában ki fogja kifizetni, azaz a nagyobb ellátásbiztonságot csak magasabb költségszint mellett lehet elérni – vetette fel az egyik nagy megoldandó kérdést Orbán Gábor. A járvány nagyon jelentősen csökkentette a vállalaton belüli fluktuációt, és a béremelkedés lendülete is lelassult – tette hozzá, de azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 3-4 évi gyors bérkiáramlást csak kiegyensúlyozni tudta az eddigi forintgyengülés.
A világ három pólus szerinti felosztására (Amerika, Kína, Európai Unió) ráerősített a COVID, és az ellátási láncok rövidítését is fokozhatja – fogalmazott Sinkó Ottó. Összességében ez jó lenne, mert ha a három nagy blokkon belül zajlana a kereskedelem nagy része és a blokkok között az alapanyag helyett csak a félkész és késztermékek áramlanának, akkor az a szállítási költségeket faraghatja, illetve a klímavédelmi törekvéseket is támogathatja – jegyezte meg Sinkó.
Mi az alapforgatókönyv a járvány lefutásáról?
A pénzügyminiszter a jövő május-júniusi dátumot fordulópontnak mondta előadásában, mert nagyjából akkortól állhat majd rendelkezésre a koronavírus elleni vakcina. Erre utalva Orbán Gábor azt mondta: a jövő május nem egy rossz dátum a vakcina beoltási kezdetére, neki is ilyen dátum van a fejében, de felhívta a figyelmet arra, hogy az átoltottság szintje lassan fog emelkedni (kétszer kell majd várhatóan oltani a védettséghez). Így ahhoz, hogy a társadalom elérje a védett szintet, ahhoz bizony idő kell – hangsúlyozta.
Én a 2021.májusi időpontban szívesen kiegyeznénk, de attól félek, hogy ez túl optimista arra, hogy már csak „nevessünk” a járvány időszakán – jegyezte meg Sinkó Ottó. Magyarországon sajnos a kevés a tesztelés, nem mutatja a járvány valódi helyzetét, így mindez esetleg a termelés korlátozásához vezethet idővel, amikor lépni kell majd, „én ettől nagyon félek”. De az, hogy a jelek szerint megtanult együtt élni a világ a vírussal, önmagában biztató is – zárta gondolatait Sinkó Ottó.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio
