amerikai elnökválasztás getty stock trump biden
Gazdaság

Elképesztő csaták és fölényes győzelmek az amerikai elnökválasztásokon – Mit üzen a múlt Trumpnak és Bidennek?

Szoros csatáknak és fölényes győzelmeknek sem voltunk híján az amerikai elnökválasztások történetében, csak az utóbbi tíz választás során többször előfordult, hogy nem az nyerte el az elnöki széket, akire a legtöbb amerikai szavazott. A küzdelem jelentős része a csatatér államokban dől el, de hogy áll ehhez képest most Donald Trump és John Biden, és vajon támpontot adnak-e a múlt eredményei a mostani elnökválasztás kimeneteléhez?
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Véghajrához ért a 2020-as amerikai elnökválasztás, ennek apropóján megnéztük, hogy az utóbbi 10 amerikai elnökválasztás során melyek voltak a legszorosabb és legfölényesebb győzelmek, és a mérleg melyik oldalára billentek az utóbbi választások során a csatatér államok.

Az utóbbi tíz amerikai elnökválasztás során többször is kiélezett harc folyt az elektori szavazatokért az elnökjelöltek között, igaz, 10-ből 6 esetben a republikánusok jelöltje nyerte a választásokat.

Az amerikai választások szempontjából érdekesség, hogy sok esetben nem az nyerte meg a választásokat, aki egyébként a legtöbb lakossági szavazatot kapta (ennek okát alábbi keretes írásunkban bővebben is kifejtjük).

Hogy néz ki az amerikai elnökválasztási rendszer?

Az amerikai választási rendszerről tudni kell, hogy az elnököt nem közvetlenül a nép, hanem az úgynevezett elektorok választják meg. Az 538 elektor az 51 tagállamban nagyjából népességarányosan oszlik meg: jelenleg a legnagyobb tagállam 55 elektort küld, a legkisebb csak 3-at. A választók az egyes tagállamokban az elnökjelöltekre szavaznak, és aki megnyeri a versenyt az adott tagállamban, az a tagállam összes elektorát megnyeri. Teljesen mindegy, hogy az adott helyen a győztes jelölt 51%-kal vagy 70%-kal nyer, akkor is megkapja az összes elektort, míg a vesztes semennyit. Elnök végül abból lesz, aki az elektori kollégiumban legalább 270 szavazatot tud magának. Ezért figyelünk azokra a népes tagállamokra, ahol szoros a verseny, mert az elnökválasztás valójában itt dől el.

Elektori szavazatok: republikánus fölény

Az alábbi, az elmúlt 10 amerikai elnökválasztás elektori szavazatait bemutató ábrán jól látszik, hogy 10-ből 6 esetben a republikánusoké lett a győzelem, de voltak szoros eredmények is:

  • Az 1980-as elnökválasztáson Ronald Reagan republikánus és Jimmy Carter demokrata jelölt küzdött az elnöki posztért (John B. Anderson független jelölt egyetlen elektori szavazatot sem nyert). Reagan és Carter csatájából Reagan került ki győztesként, mégpedig fölényes győzelmet aratva: az elektori szavazatok több mint 90%-át megszerezte.
  • 1984-ben Ronald Reagan Walter Mondale demokrata jelölttel szemben indult, a párbaj még az előbbihez képest is sokkal nagyobb Reagan-fölényt hozott: az elektori szavazatok közel 98%-át zsebelte be a republikánus jelölt.
  • 1988-ban George H. W. Bush republikánus és Michael Dukakis demokrata jelöltek párharcából ismét a republikánus jelölt Bush került ki győztesként az elektori szavazatok közel 80%-át megszerezve.
  • 1992-ben fordult a kocka, amikor Bush ellenfele, a demokrata Bill Clinton nyerte a választásokat. Clinton az elektori szavazatok közel 69%-át szerezte meg.
  • Az 1996-os elnökválasztás ismét Clinton győzelmével végződött, Bob Dole republikánus jelölt az elektori szavazatok alig 30%-át szerezte meg (Ross Perot reform párti jelölt egy szavazatot sem nyert).
  • 2000-ben George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltek csaptak össze az elnöki székért, a választás végül nagyon szoros eredményt hozott: Bush mindössze az elektori szavazatok 50,5%-ának megszerzésével nyerte a választást, ez azt jelenti, hogy 5 elektori szavazattal kapott többet, mint ellenfele.
  • Az előbbihez képest 2004-ben Bush már kicsivel nagyobb, 53%-os fölényt szerzett az elektori kollégiumban John Kerryvel szemben a választáson.
  • 2008-ban Barack Obama demokrata jelölt John McCain republikánus jelölttel csapott össze az elnöki posztért, ebből Obama került ki győztesként, az elektori szavazatok közel 68%-át megszerezve.
  • 2012-ben ismét Obama került ki győztesként, az elektori szavazatok közel 62%-át megszerezve, megverve ezzel ellenfelét, a republikánus Mitt Romney-t.
  • A 2016-os elnökválasztás a mostani elnök, Donald Trump és a demokrata jelölt Hilary Clinton között folyt le, végül pedig Trump győzelmével végződött, aki az elektori szavazatok  57%-át szerezte meg.

Népi szavazatok: szoros eredmények

Érdemes megnézni azonban az elektori szavazatok mellett a lakosság szavazatait mutató adatokat, mivel ebből kiderül, hogy sokkal kisebbek voltak az elnökjelöltek közötti szavazati különbségek, mint amit az elektori szavazatok mutatnak. Ennek azonban a választás kimenetele szempontjából - ahogy azt a keretes írásban említettük -, önmagában nincs jelentősége.

  • Ronald Reagan az 1980-as és 1984-es választásokat fölényesen nyerte az elektori szavazatok alapján, miközben a lakossági szavazatinak 50-60% közötti részét szerezte meg, ami már nem mutat olyan nagy fölényt.
  • A 2000-es választásokat George W. Bush nyerte meg az elektori szavazatok alapján, holott a népi szavazatok szerint Al Gore kapott több támogatást.
  • De elég csak a legutóbbi választásra visszamenni, a 2016-os választás Donald Trump győzelmével végződött, pedig Hilary Clinton volt népszerűbb az emberek körében, a szavazatok 51,1%-át megszerezve.

Min múltak a szoros választások?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha a nép az egyik jelöltre több szavazatot adott, akkor miért a másik nyerte a választást. A válasz a korábban már említett elektori rendszer, ezen belül is vannak olyan államok, amelyek népességükből fakadóan nagyobb súlyt képviselnek szavazataikkal, így nem mindegy, hogy ezeket a csatatér államokat ki nyeri meg.

Ha megnézzük a 2004-es elnökválasztást, a számokból kiderül, hogy George W. Bush Texas, Florida és Georgia elektori szavazatait is begyűjtötte, míg az ellenfele, John Kerry csak a Pennsylvaniát és Michigant tudta megszerezni a jelentősebb államok közül:

Barack Obamának a 2008-as és 2012-es elnökválasztáson is sikerült megszereznie Pennsylvaniát, Floridát és Michigant:

Donald Trump 2016-os győzelmét pedig egyértelműen magyarázza az alábbi ábra: minden fontosabb csatatér államot sikerült megnyernie.

Hogy áll ehhez képest most Trump és Biden küzdelme?

Ahogy már több cikkükben is írtunk róla, az egész országban megoszló szavazatok szerint jelenleg Joe Biden demokrata jelöltnek nagyjából 8 százalékpontos előnye van Donald Trump elnökkel szemben. Ahogy azonban arra már utaltunk, az amerikai elnökválasztási rendszer sajátosságai miatt az országosan megoszló szavazatarány nem számít.

A győzelemhez egy dolog kell: 270 szavazat az elektori kollégiumban.

Az alábbi felmérések tehát jelentős Biden-előnyt mérnek, valójában ebből nem szabad következtetni a választás kimenetelére.

Az azért a alábbi ábrából látszik, hogy a csatatér államokban Ohiót kivéve mindenhol Biden győzelmét vetítik előre:

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos legfrissebb cikkeink:

Címlapkép: Getty Images

bika spx csucs
covid kórház koronavírus járvány
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
párizs
amerikai elnökválasztás usa biden trump 2020
koronavírus maszk getty stock
foldgaz_futes
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Miként győzik le az indexkövető alapok az alapkezelőket?
Online előadás
Külföldi szolgáltató, TBSZ számla, euró alapú megtakarítás
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000