törökország erdogan
Gazdaság

Recseg-ropog az illiberalizmus török fellegvára – Ezen az úton egyre fájdalmasabb továbbmenni

Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Nagyon ritka az, amit Erdogannak sikerült elérnie

Kétségtelenül Recep Tayyip Erdogan az utóbbi évtizedek meghatározó török politikusa. A most 66 éves politikus 1994 és 1998 között Isztambul polgármestere, majd 2003 ás 2014 között az ország miniszterelnöke volt, 2014 augusztusa óta pedig Törökország elnöke. Most csak az utóbbi időszakkal foglalkozunk. Bő hat éves elnöki időszaka alatt már a negyedik jegybankelnököt fogyasztja épp Murat Uysal szombati leváltása óta, de pénzügyminiszterből is épp a negyediket nevezte ki miután vasárnap lemondott Barat Albaryak, aki nem mellesleg a veje.

Persze nem csak a vezető gazdaságpolitikusok gyakori váltása említhető Erdogan neve mellett, hanem

talán a világ leghosszabban elhúzódó devizaválságát sikerült összehoznia, aminek még mindig nincs vége.

Erdogan elnökké választása óta a líra majdnem 280 százalékkal gyengült a dollárral szemben, vagyis közel a négyszeresére emelkedett a dollár-líra árfolyam. Ha kicsit ennél is távolabbról nézzük, akkor tíz év alatt majdnem 500 százalékos a zuhanás. Csak összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban a forint nagyjából 50%-kal gyengült a dollárral szemben, de még a líra mellett kifejezetten sérülékenynek számító dél-afrikai rand is csak 125%-kal esett.

De hogyan hozta össze ezt Törökország?

Természetesen most nem célunk a török gazdaságpolitika elmúlt tíz évének részletes bemutatása, vagyis kicsit talán messziről indítottunk, de ez fontos annak megértéséhez, miért van most nehéz helyzetben az ország. Erdogan politikájára leggyakrabban az illiberális demokrácia bélyegét sütik rá, különösen a 2016 nyári sikertelen puccskíséret óta. Azóta gyakorlatilag mindennapos az ellenzéki politikusok, aktivisták bebörtönzése. Legutóbb 2018-ban választották újabb négy évre Erdogant elnöknek, de a nyugat már a választások tisztaságát is kétségbe vonta.

Első ránézésre a török gazdaságnak nincsenek komoly kardinális problémái, ugyan a jelenlegi válságban a növekedés visszaesett, akárcsak a világ többi részén, de ettől eltekintve nem látszik egy elhúzódó árfolyamválság hatása.

Az infláción persze meglátszik a líra zuhanása, miközben a világban alacsony az inflációs környezet, Törökország évek óta képtelen 10% alá szorítani az áremelkedés ütemét. Ezzel pedig az életszínvonal folyamatosan romlik, hiszen a bérek emelkedése messze nem követi az inflációt. A pénzromlásra később még visszatérünk a kamat kapcsán.

A török gazdaság legnagyobb sérülékenységét jelenleg az jelenti, hogy a hitelezés fűti a gazdasági növekedést. Vagyis azért nem látszik a GDP-n a válság, mert folyamatosan hitelt vesznek fel a magánszemélyek és a vállalkozások, amiből tudnak fogyasztani és beruházni. Öt év alatt több mint duplájára nőtt a török magánszektor hitelállománya, a 2016-os 800 milliárd lírával szemben már közelíti az 1800 milliárdot. Ennek azonban van egy ára:

alacsony, vagy legalábbis minél alacsonyabb kamatot kell fenntartani, hogy ne akadjon meg a hitelezés.

Vagyis a jegybanknak úgy kellene alacsonyan tartania az alapkamatot, hogy közben valamennyire kordában tartsa a líra zuhanását és az inflációt is. Ez az, ami nem sikerült a török jegybanknak az elmúlt években. És nagyrészt politikai megfontolásokból nem a deviza stabilitását és az infláció letörését, hanem a növekedés és a hitelezés fenntartását tekintették fő célnak. Erdogan elnök többször nyíltan üzent a jegybanki vezetésnek, hogy „nem szabad kamatot emelni”.

Ezzel pedig csapdahelyzetben van a török jegybank, hiszen meg kellene próbálnia pozitív reálkamatot fenntartani, azt viszont csak kamatemeléssel vagy az infláció csökkenésével lehet elérni. Kamatot ugyebár nem emelhetnek az elnöki ukáz után, az inflációt pedig nagy részben a líra zuhanása fűti. Amíg viszont negatív a reálkamat, addig a líra nem fog tudni talpra állni.

És ezzel gyakorlatilag bezárult az ördögi kör, a gazdaságpolitika inkonzisztens céljai miatt lehetlen küldetést próbál teljesíteni évek óta.

A fentiek miatt a kamaton kívül más eszközökkel próbálták megfékezni a líra gyengülését, elsőként nyílt piaci intervencióval, vagyis a devizatartalékból lírát vásároltak a piacon. Ez azonban nem volt elég, részben éppen azért, mert a piac is érzékelte a tehetetlenséget, ilyen helyzetben pedig az intervenció csak olaj a tűzre, hamar lehet nagy tartalékot elégetni szinte eredmény nélkül.

Törökország bruttó devizatartaléka az év elején még 80 milliárd dollár körül volt, ez mostanra lefeleződött, közelíti a 40 milliárdot. Nettó értelemben ennél is rosszabb a helyzet, alig 20 milliárd dollár az ország tartaléka. Ha pedig ebből még levonjuk a török jegybank swapműveleteit, akkor már erősen negatív az összeg. Vagyis, ha abból indulunk ki, hogy az ezek mögött a swapok mögött lévő devizát előbb-utóbb vissza kell adni, akkor már 40 milliárd dollár hiányzik – mutat rá a Societé Generale (SocGen) friss ábrája.

A SocGen ábrája azt mutatja, hogy a 40 milliárd dolláros bruttó devizataratalék nettó értelmben csak 20 milliárd, a jegybanki swapok levonásával pedig mínusz 40 milliárd.

Ezzel kijelenthető, hogy Törökország teljesen felélte devizatartalékát.

Az intervenció mellett más eszközökkel is igyekszik beavatkozni a török vezetés, a napokban például a bankok swap limitjein enyhítettek. Ettől azt várják, hogy vonzóbbak lesznek a török eszközök a külföldi befektetők számára. Kérdés, hogy egy ilyen lépéssel el lehet-e érni tartós líraerősödést, vagy legalábbis azt, hogy ne zuhanjon tovább a deviza első körben.

Az elemzők egyelőre megosztottak az új gazdaságpolitikai vezetéssel kapcsolatban. A Commerzbank szerint például a hétvégi személycserék csak azt mutatják, hogy Erdogan igyekszik az eddiginél is erősebben ellenőrzése alá vonni a gazdaságpolitikát. A bank elemzői szerint éppen ezért a líra további gyorsuló zuhanására lehet készülni, a jelenlegi 8,075-ről az év végére 9,5-re, jövő márciusra pedig 10-re emelkedhet a dollár-líra jegyzés, bár kiemelik, hogy a mostani helyzetben a számszerű előrejelzéseknek csak jelképes szerepük van. Más elemzők viszont pozitívan értékelik a hétvégi lépéseket, hiszen azok arra utalhatnak, hogy Erdogan is belátta eddigi gazdaságpolitikájának kudarcát és komoly változások jönnek (bár az elnök hétfői megszólalása nem erre utal).

Rövidtávon jövő csütörtökön derülhet ki, melyik álláspont valószínűbb, ugyanis akkor tartja kamatdöntő ülését a török jegybank. Néhány elemző szerint komoly, 500-600 bázispontos kamatemelésre lenne szükség, hogy az meggyőzze a befektetőket a fordulatról. Addig talán kitarthat a piac türelme, vagyis kicsit stabilizálódhat az egyébként is nagyon durván túladott líra árfolyama. Aztán ha nem jön az áhított kamatemelés, akkor vélhetően megint komoly lejtőre kerül majd a líra. 

Több kiút van, de egyelőre egyikre sem akarnak rálépni

A törökhöz hasonló árfolyamválságból persze még lenne kiút, több lehetősége is adódna a vezetésnek, a gond inkább az, hogy eddig ezek közül mindegyiket elutasították:

  • Kézenfekvő lenne az alapkamat jelentős megemelése, amivel megdrágulna a líra shortolása és stabilizálni lehetne az árfolyamot. Ezt egyelőre a hitelezésre épülő gazdasági növekedés miatt nem akarják meglépni. Ennek ugyanis egy nagyon mély recesszió lenne a vége, aminek komoly politikai ára is lenne. Erdogan elnök még hétfőn, a személycserék után is azt mondta, hogy Törökország nem akar belelépni a magas kamat és magas infláció csapdájába. 
  • A jelenlegi helyzetben Törökország addig tud saját erőből kitartani, amíg devizához tud jutni a piacról, illetve az egyre fogyó tartaléka kitart. Említettük, hogy a tartalék a különböző swapműveletek és kötelezettségek levonásával már negatív, de bruttó értelemben továbbra is van 40 milliárd dollár készpénze az országnak. Kérdés, hogy ez mire elég, hiszen Törökország idei külső adósságszolgálati kötelezettsége a Commerzbank szerint 170 milliárd dollár. Vagyis akár már az év végéig elfogyhat ez a pénz is, ha pedig nem jutnak friss forráshoz, akkor 2021-re marad az államcsőd vagy az 500 tonnányi aranytartalék egy részének piacra dobása, ami szintén csak átmeneti könnyítést jelentene.
  • Végső megoldásként a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulhat az ország, de az az Erdogan-féle illiberális gazdaságpolitika végét jelentené, hiszen a Valutaalap valószínűleg kemény feltételeket szabna a hitelért cserébe. Az elnök hétfői szavai alapján továbbra sem szeretnék egy ilyen igába hajtani a fejüket, pedig a Commerzbank szerint a válságra hivatkozva Erdogan is könnyebben le tudná nyomni az emberek torkán a megszorításokat.

Vagyis komoly gazdaságpolitikai fordulat nélkül Törökország ideig-óráig még kihúzhatja a devizatartalékából és esetleg az arany eladásából, de a hosszútávú fundamentális képet ez nem változtatja meg, csak a jelenleg is évek óta zajló devizaválságot nyújtja el még jobban. Ahhoz, hogy talpra álljanak, gyökeres fordulat kellene, aminek első lépése egy jövő heti kamatemelés lehetne, akkor viszont „le kellene nyelniük” a gazdaság visszaesését a líra erősítésének árán. Egy tartósan szigorúbb monetáris politika pedig nagyon mély gazdasági visszaesést hozhatna, ami Erdogan számára komoly politikai kockázatot hordoz, ezt pedig csak akkor akarja brvállalni, ha már tényleg nincs más eszköz.

Címlapkép: Shutterstock

Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus
koronavirus
Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus