Rezzenéstelen arccal nézzük, ahogy a koronavírus ismét letarolja a gazdaságot - és ez az EKB-nak köszönhető

Októberben felfutott a koronavírus második hulláma Európában, a tőzsdéken is megjelentek a piaci aggodalmak, ahogy az országok fokozatosan szigorítottak vissza a tavaszi szintre. Az európai országok az új intézkedésekkel ismét jelentős ütést vittek be a gazdaságnak, amivel a kilábalás eddig üteme megtörhet, mínuszba fordítva a negyedik negyedévet a harmadik negyedévben látott növekedéshez képest. A kormányzatok az őszi hónapokra újabb élénkítő intézkedésekről is döntöttek, amelyek növelik a költségvetési hiányt: egyes országokban egyszerű tőkeinjekciózást hajtottak végre, máshol meghosszabbítottak a munkavállalóknak nyújtott támogatásokat, de a növekedés újabb visszaesése és az újabb fiskális expanzió újra próbára teszi a kontinens országainak költségvetését.

Óriási különbség van viszont a tavaszi első és az őszi második hullám között abban a tekintetben, ahogy a piacok a gazdasági kockázatokat árazzák. Míg tavasszal hirtelen pánik lett úrrá, a kockázatos hozamok felára hatalmasat ugrott, a tőzsdék meredeken zuhantak a mélybe, addig ősszel semmi hasonlót nem látunk. Az eurózóna perifériájának tízéves hozamai tavasszal megugrottak, ősszel inkább csak enyhe emelkedés, stagnálás látható.

Ugyanez igaz az olasz és spanyol államadósságnál kevésbé kockázatos francia adósságra is, ott sem áraznak kockázatokat ősszel a befektetők, mint ahogy a portugál hozamok is alacsonyak, alacsonyabbak, mint a válság előtti évek során voltak.