gyorffybalazs200403
Gazdaság

Hatalmas változások vannak a mezőgazdaságban a koronavírus-járvány miatt

Az agráradózási törvény jelentősége nem csak az adózási szabályok módosításában áll, ezzel új lendületet adunk a magyar agráriumnak - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ugyanakkor azt is leszögezte, hogy ezzel nem oldották meg a szektor minden problémáját, más stratégiai kérdéseket is napirendre kell venni, és ilyen az agráröröklés kérdése. Ezzel kapcsolatban annyit árult el az agrárügyi szakember, hogy egy ideje már folyik a műhelymunka, több ország gyakorlatát górcső alá véve. A NAK elnökével a magyar mezőgazdaság 2020-as évét értékelve beszéltünk a koronavírus-járvány hatásairól, a tartós következményeiről, a legfontosabb tanulságairól, a hazai élelmiszerek, áruk magyar boltokban tapasztalható részesedéséről, az online kereskedelem térnyeréséről. Meglátása szerint az agrártermékek piaca tartósan átalakul, nagyobb figyelem szegeződik a nemzeti szintű önellátottságra, ez pedig a hazai exporttörekvésekre is hatással lesz.

Ha visszatekintünk a 2020-as évre, nyilvánvaló, hogy a koronavírus mindent meghatározott. Mennyire tudott mostanra ez alól fellélegezni az ágazat?

Győrffy Balázs: 2020-ról nehéz a koronavírus nélkül beszélni. Az agrárgazdaság is kapott egy elég mély ütést, azonban fontos látni: ágazatonként más dimenziókban mozgott az elszenvedett kár. Vannak olyan ágazatok, amelyek nagyon gyorsan kerültek nehéz helyzetbe, ugyanis a HORECA szektor leállása nagyon kellemetlen helyzetbe hozta az ennek a szektornak beszállító ágazatokat. Kollégáimmal a kamaránál fokozottan dolgoztunk, dolgozunk azon, hogy biztosított legyen az agrárium szereplőinek hatékony működése. Rendszeresen monitorozzuk tagjaink helyzetét, kérjük őket, hogy az eddigiekhez hasonlóan jelezzék a problémáikat, amelyek kapcsán javaslatokat dolgoztunk és dolgozunk ki a döntéshozók irányába. Rendszeresen egyeztetettünk az Agrárminisztériummal, a Gazdaság Újraindításáért Felelős Akciócsoporttal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. Az Operatív Törzzsel is folyamatos kapcsolatot tartottunk, így számos ágazatspecifikus vagy egyedi ügyben is tudtunk segítséget nyújtani. A helyzet gyors reakcióra késztetett mindenkit, az első hullámban több mint 300 javaslatot tettünk, ezek nagy részéből konkrét intézkedés született.

Saját berkeken belül is igyekeztünk megtenni, amit lehetett. Indítottunk egy „Ne spájzolj” kampányt, aztán egy „Én is hazait vásárolok” kampányt, létrehoztuk a megyei agrárkoordinációs munkacsoportokat. B2B kapcsolatokat is igyekeztünk fejleszteni, például egy piactér kialakításával.

Ez egy online megoldás?

Igen, egy online piacteret hoztunk létre, itt a termelőket igyekeztünk összekapcsolni a felvásárlókkal, kereskedőkkel, hogy a piacukat vesztett vállalkozások megtalálják az alternatív értékesítési csatornákat. Több vállalkozásnak tudtunk ezen keresztül segíteni, és nemcsak a pillanatnyi volumen levezetésében, hanem több, azóta stabilizálódott üzleti kapcsolat is itt kezdődött. Az ágazat pozitívan fogadta az erőfeszítéseinket, a kamara megítélése tovább javult ebben az időszakban. Ez egy pozitív visszacsatolás, hogy a kollégáim kellő lelkesedéssel és jól végezték a munkájukat. Azt tervezzük, hogy a NAK Piactér felületet jövőre továbbfejlesztjük.

Ezek szerint az agráriumban is az egyik fontos tanulság a digitalizáció fontossága a járvány után.

Egészen elképesztő újdonságot hozott a digitális világ betörése az agrárgazdaságba.

A személyes találkozás lehetősége erősen korlátozott, ezért internetes felületeken tartjuk a kapcsolatot, online gazdafórumokat tartunk, több száz gazdálkodó jelenlétével. Ez a pandémiás helyzet egyértelmű pozitív hatása. Aki eddig kevésbé volt nyitott az informatika világára, az kénytelen volt nyitni. Talán lesz egy olyan rétege a gazdatársadalomnak, amelyik ezt a kényelmesebb megoldást fogja előnyben részesíteni, és nem feltétlenül akar elmenni egy művelődési házba egy gazdafórumra akkor sem, amikor már lehet. Nekünk ki kell szolgálni ezt az igényt is.

Mi a járvány további fontos tanulsága a magyar mezőgazdaságra, élelmiszeriparra nézve?

A koronavírus-járvány ismét megmutatta, hogy az ágazat válságálló. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy

a piac tartósan átalakul, nagyobb figyelem szegeződik a nemzeti szintű önellátottságra, erre nekünk is fel kell készülnünk.

Az exportpiacok tekintetében így előfordulhat, hogy csak azon területeken tudunk érvényesülni, ahol nagyobb az importszükséglet. Ennek okán most még fontosabbá válik, hogy diplomáciai szinten kezeljük az agrár- és élelmiszeripari termékek lehetséges exportpiacainak feltérképezését.

Megfigyelhető-e a járvány hatására elindított kampány hatására az, hogy a magyarok tudatosabban figyelnek arra, hogy mit fogyasztanak, jobban veszik-e a hazait, felismerve azt, hogy az élelmiszerellátás stratégiai fontosságú, nem csak járványügyi helyzetben?

A koronavírus járvány első hullámakor is bizonyította a magyar élelmiszeripar, mezőgazdaság, hogy hosszú távon, folyamatosan képes biztosítani a lakosság élelmiszer-ellátását. A kamara akkor is hangsúlyozta és most is hangsúlyozza: nem kell majd aggódni amiatt, hogy hiány lenne az alapvető élelmiszerekből. A hazai fogyasztásra visszatérve: egzakt módszertan hiányában nehéz ezeket a számokat lekövetni. Amit látunk, hogy a magyar fogyasztók alapvetően nyitottak a magyar termékek felé. A magyar áruk minőségébe vetett bizalom nem alaptalanul magas. Az élelmiszeripari termékek vonatkozásában a boltok polcain való magyar jelenlét kétharmad-háromnegyed magasságában mozog. Vannak olyan termékek, ahol ez jóval magasabb, a 90 százalékot is meghaladja.

Jelentős tehát a részesedés, de szervezettséggel tovább növelhető a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi láncok üzleteiben.

A kamara folyamatosan egyeztet erről az áruházláncok vezetőivel. Célunk, hogy mindazon friss és feldolgozott élelmiszerekből, melyekből a magyar élelmiszergazdaság szereplői megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak elő, elsősorban azok legyenek megtalálhatóak az üzletek polcain.

A koronavírus hatványozottan rámutatott, mennyire fontos a hazai áruk előnyben részesítése.

A járvány sokakat szembesített azzal, hogy a munkájukat elvesztett emberek, a bezárt üzemek és vállalkozások milyen – hirtelen láthatóvá vált – gondokkal küzdenek. Érzékelhetővé vált az ember és a gazdaság kapcsolata, egymásra utaltsága. A társadalom jelentős része érti és érzékeli ezt a változást, amit erősít a jól megválasztott, célzott kommunikáció.

Nem szabad elmenni az online kereskedelem térnyerése mellett, hiszen ez is az élelmiszerellátást érinti.

Ez a tavaszi járványhelyzetben vett lendületet és erősödött meg olyan mértékűre, hogy önálló versenyterületté vált a kiskereskedelem szereplői között. Ennek megfelelően minden szereplő titkolja adatait a forgalom mértékére, részesedésére vonatkozóan, azonban a növekedést jellemzik: a Spar 30-40%-os, a Tesco „jelentős” növekedésről, az Auchan a tételszám duplázódásáról számolt be bázis időszaki adataikhoz viszonyítva. Azt minden kiskereskedő jelezte, hogy nem időszakos jelenségnek tekintik az online értékesítés térnyerését, tehát nem csupán a veszélyhelyzet generálja ennek a disztribúciós csatornának az erősödését.

A hazai termelők érdekérvényesítő képessége javult valamit az élelmiszerláncokkal szemben?

Azt gondolom, hogy a kiskerláncok olyan üzletpolitikát fognak folytatni, ami számukra társadalmilag megengedhető és a maximális profitot hozza. Nekünk az a feladatuk, hogy árnyaljuk a gazdasági döntéseket. Ne csak pénzügyi szemlélet határozza meg a döntéshozatalt. Ezért fontos, hogy elmondjuk, az ő döntésük milyen hatást vált ki a magyar agrárgazdaságra.

gyorffy balázs

A jelek szerint nem tűnt el az a kormányzati törekvés, hogy erősítsék a magyar tulajdont a kiskereskedelmi piacon.

A magyar nemzetgazdaság egészében az egy jól megfogalmazható magyar érdek, hogy lehetőleg minél több sikeres magyar vállalkozás legyen.

Nem mindegy, hogy a profit hol keletkezik és hol csapódik le.

Teljesen logikus, ha a mindenkori politika azt képviseli, hogy a bankszektorban legalább 50 százalék legyen a magyar jelenlét, a kiskereskedelmi láncok vonatkozásában megfogalmazza azt a célt, hogy minél nagyobb rész legyen hazai tulajdonban. Itt nyilván EU-konform megoldásokkal kell operálni, de ez egy teljesen elfogadható cél. Az eszközöket pedig úgy kell megválasztani, hogy azok a nemzetközi vállalatok, amelyek itt vannak és sok embernek munkát adva adót is fizetnek, ne érezzék úgy, hogy ők közellenségek. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a gazdaság kisebb sérülékenysége felé szeretnénk haladni, és

bármely időpillanatban szeretnénk azt látni, hogy van egy robusztus magyar jelenlét az egyes stratégiai ágazatokban. A kiskereskedelem is ilyen szektor.

A pandémiás helyzet kezelése mellett melyek voltak a 2020-as év legfontosabb eseményei, fejleményei?

Ez az év pandémia nélkül is elég izgalmas volt a magyar agrárgazdaság számára. Volt egy elképesztően aszályos évkezdés, ami néhány növényi kultúra esetében nagyon komoly károkat okozott. Volt egy nagyon komoly fagy, ami a gyümölcsösökben okozott jelentős kárt. Ne feledkezzünk meg az állattenyésztést sújtó problémákról sem: madárinfluenza, sertéspestis, liftező árak. Nem volt egyszerű év, és a pandémia erre rátett még egy lapáttal, 2020-ra még évtizedek múlva is sokan fogunk emlékezni. Reméljük, hogy idén letudtuk a kihívások jelentős részét, és sokkal kedvezőbb, időjárásban, piaci viszonyokban, fejlesztési lehetőségekben egyaránt jobb időszak következik. Ezek a problémák azért jellemzően nem maguktól oldódnak meg, nagyon sokat kell dolgozni, hogy megteremtsük a lehetőségeket.

Mire gondol itt pontosan?

Például a gazdaságvédelmi akciótervekre, a gazdasági környezet, adózás alakítására. A kormányzat 25+80 milliárd forintos forrással is segítette, segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében, és hogy a járvány utáni időszakban könnyebben talpra tudjon állni a gazdaság. A program egyes ágazatokban a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének növelésén, más ágazatokban pedig új átmeneti támogatási programokon keresztül valósul meg.

Fontos eredménynek tekinthető gondolom a széles politikai és szektorbeli támogatást élvező új agráradózási szabályok elfogadása is.

Nem csupán az agráriumot érintő adózási szabályok változnak, sokkal többről van szó. Gyakorlatilag

új lendületet adunk a magyar agráriumnak: januártól kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Maradva a gazdaságvédelmi intézkedéseknél. A HORECA szektor beszállítói kaphatnak célzott segítséget, ahogyan azt a NAK korábban kérte az államtól?

Folyamatosan egyeztetünk a kormánnyal. Nagyon sok szektort érint a mostani járvány, számos megkeresés érkezik a kormányzat irányába. Mi nem tettünk le arról, hogy valami kedvezményt kapjon ez a szektor, hiszen belátható, hogy azok a beszállítók, amelyek függenek a HORECA szektor működésétől, ugyanúgy lehetetlen helyzetbe kerültek, mint a turizmus és a vendéglátás.

Lényeges kérdés a kilátásokkal kapcsolatban, hogy a gazdák mire számíthatnak a pályázatok terén?

A következő év átmeneti lesz, mert már az új Közös Agrárpolitikának (KAP) kellene futnia, de még nincs elfogadott szabályozás, keret. Ez azt jelenti, hogy nem az új hétéves ciklus programja szerint fogunk haladni. Azt gondolom, hogy az egyes pillérek kifizetései ügyében jól el fognak boldogulni a gazdák, hiszen itt nem várható alapvető változás. Nyilván kérdés, hogy mikor tudjuk elfogadni az új KAP-ot, a Next Generation alapból pedig mikor férünk hozzá a forrásokhoz. A Vidékfejlesztési Programban még van felhasználható keret, várhatóan már tavasszal megjelennek új kiírások beruházási támogatásokra.

Milyen tervekkel vág neki a 2021-es évnek a NAK?

Az adózási kérdéseket gondozni kell. Január 1-jétől hatályba lép az új agráradózási jogszabály, de ezt napi szinten alkalmazni kell, amiben a kamarának is fontos szerep jut. A megszokott szolgáltatásainkat nyilván ezután is fogjuk nyújtani, például az egységes kérelem beadását. 2021-nek nemcsak az adózás lesz az újdonsága, hanem az osztatlan közössel kapcsolatos kérdések is elkezdődnek, itt is lesznek komoly feladatok. Jövőre a KAP Stratégia Tervét is el kell készíteni, ennek során képviseljük a gazdák és élelmiszer-előállítok érdekeit.

Mindezek mellett ugyanakkor több fontos stratégiai kérdést is napirendre kell venni, hiszen az új adózási törvénnyel nem oldottunk meg minden problémát.

A következő év nagy feladata, amiben egyetértés van a kormányzat, az érdekképviseletek, illetve a kamara között: a generációváltás, az agráröröklés kérdése nem odázható el tovább, ezen a téren gyors cselekvésre van szükség. Meg kell ismernünk a helyzetet, az érintettek véleményét, hozzáállását, elvárásait, és ezekre a problémákra megoldást kell kínálnunk, akár jogalkotással is. Itt nagyon sok lehetőség van, egy ideje már folyik a műhelymunka, több ország gyakorlatát górcső alá véve.

Címlapkép forrása: MTI/Rosta Tibor 

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felszólal a római parlament alsóházában
befektető befektetés terminál trader
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
ujgur tüntetés
Tematikus PR cikk
Generációváltás

Magyar étrendkiegészítőt fogyaszt a világ: nemrég versenytársukat is felvásárolták

A BioTechUSA-t a legismertebb márkák között tartják számon a szektorban.

Abonyi termelőszövetkezetből lett milliárdos árbevételű élelmiszeripari üzem

Az Abonett-sztori: hogy lett nemzetközileg is sikeres az extrudált kenyércsalád?

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam,vételi, eladási zónak.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felszólal a római parlament alsóházában