Két héttel ezelőtt jelent meg a sokkoló adat a költségvetés 2020-as pénzforgalmi egyenlegéről: a központi alrendszer hiánya meghaladta az 5500 milliárd forintot. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent. Akkor a Pénzügyminisztérium előzetes jelentést tett közzé, a héten azonban megjelent a részletes államháztartási tájékoztató a 2020-as büdzséről (pénzforgalmi számok, önkormányzatok nélkül). Ezek az adatok pedig átfogó képet adnak arról, hogy a koronavírus-járvány, az ennek nyomán kialakuló gazdasági krízis, valamint a válságra adott gazdaságpolitikai válaszok milyen hatással voltak a költségvetésre (és egyébként ezek a tényezők vitték 25 éves csúcsra a magyar államadósság-rátát).
A kormány a tájékoztató elején már tisztázza a történelmi deficit hátterét és indokoltságát. Ezek szerint "a járvány első és második hullámának idején is a kormány legfontosabb célja az életek védelme és a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése. A kormány felelős döntése értelmében nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, vagy a munkahelyét megtarthassa. Ennek érdekében a költségvetés vállalta a legnagyobb kiadásokat". Első táblázatunk jó pillanatképet ad a tavalyi költségvetési folyamatokról (narancssárga kiemelés tőlünk).
Pedig a bevételek még növekedni is tudtak
A válság ellenére a központi alrendszer bevételei 6,1 százalékkal teljesültek magasabban, mint 2019-ben, elérték a 22 860 milliárd forintot. A bevételek még a terveket is meghaladták 1500 milliárd forinttal.
A valós tavalyi folyamatokat azonban jobban mutatja, hogy az egyes bevételi sorok hogyan teljesültek a kormány eredeti elképzeléseihez képest (vagyis a 2019 nyarán elfogadott 2020-as költségvetési törvény előirányzataihoz viszonyítva). Itt már többnyire súlyos elmaradásokat láthatunk ugyanis, az alapvető gazdasági fundamentumok romlása miatt:
- A gazdálkodó szervezetek befizetései a tervek 95%-ában teljesültek.
- Ezen belül a társasági adó a megcélzott 501 milliárddal szemben 406 milliárd forintban teljesült. (20%-os elmaradás)
- Az egyéb központosított bevételek 94,4%-ban teljesültek, 553 milliárd forintban.
- A kata-bevételek 18%-kal maradtak el a könnyítéseknek is köszönhetően.
- A kiva-bevételek pedig 4,8%-kal maradtak el a tervtől.
- A pénzügyi szervezetek különadójának 2020-as rendkívüli emelése nem sokat javított a bevételi oldalon: a tervezett 65 milliárd forinttal szemben 120 milliárd forint jött be.
- A fogyasztáshoz kapcsolt adók 6267 milliárd forintban teljesültek, szemben a 6636 milliárd forintos tervvel.
- Ezen belül az áfabevételek több mint 6%-kal maradtak el az előirányzattól, 4670 milliárd forintnyi bevétel folyt be ezen a soron.
- A regisztrációs adó 26%-kal lett kisebb a tervnél, a jövedéki adóban 2,5%-os elmaradás volt látható.
- A pénzügyi tranzakciós illeték 217,7 milliárd forintban teljesült, a terv itt 226,3 milliárd forint volt.
- A turizmusfejlesztési hozzájárulás 9,9 milliárd forintot tett ki az elengedésnek köszönhetően, a terv 35,9 milliárd volt.
- A lakosság befizetései 2,5%-kal maradtak el a tervezettől.
- Ezen belül az szja-befizetések 2527 milliárd forintban teljesültek, ami 3,1%-os elmaradásnak felel meg.
- Az illetékbefizetések 10%-kal maradtak el az előirányzattól.
- A Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei emelkedtek viszont látványosan a tervhez képest: 1430 milliárd forinttal szemben 2548 milliárdra.
- A Központi Maradványelszámolási Alapba történő befizetés 339 milliárd forint volt, ami többletbevételként jelent meg.
- Az uniós programok bevételei 13%-kal magasabb összegben teljesültek.
- A TB alapok bevételei is alacsonyabb összegben teljesültek, összességében 5,9%-kal. Erre alapvetően a járulékbevétel-csökkenések nyomták rá a bélyeget.
Elképesztő ugrások a kiadások között
A központi alrendszer 2020. évi 28 414,0 milliárd forint összegű kiadásai 5743,8 milliárd forinttal, 25,3%-kal haladták meg az előző évi teljesítést, mely elsősorban a költségvetési szervek kiadásainak és az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak, valamint az uniós programok kiadásainak a 2019. évhez viszonyított jelentősen magasabb teljesülésével függ össze - olvasható a tárca részletes tájékoztatásában.
Ha pedig az eredeti előirányzathoz viszonyítunk, akkor
a központi alrendszer (vagyis önkormányzatok nélkül számolt tételek) kiadásai 6617 milliárd forinttal lettek magasabbak.
Ez elsősorban a központi költségvetésnél keletkezett. Ezen a fő soron ugyanis 41%-os túlteljesülést látunk.
A költségvetés kiadási oldalán alig látunk olyan sorokat, ahol a 2020-as teljesülés alacsonyabb lenne az előirányzottnál, néhány azonban akad:
- Ilyen a szociálpolitikai menetdíjtámogatás: 90,5 milliárd forint helyett 65 milliárd forintos kiadás történt ezen a soron.
- A lakásépítési támogatások a tervezet 296 milliárd forint helyett 251 milliárd forintban teljesültek.
- A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai a tervezett 660 milliárd forint helyett 657 milliárd forintra rúgtak.
- A családtámogatások gyakorlatilag a tervvel megegyeztek, viszont 2019-hez képest csökkentek.
A túlszaladó tételek között viszont óriási volt a verseny:
- Az egyedi és normatív támogatások 663 milliárd forintra rúgtak tavaly, ami jelentősen túlhaladta a 408 milliárdos tervet.
- A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása a tervezett 78 milliárd forint helyett 84,7 milliárd forint lett.
- Hatalmas robbanás következett be a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál: az eredeti 9134 milliárd forint helyett a kormány összesen 14 451 milliárd forintot költött ezen a soron.
- Ezen belül leginkább az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok sora szállt el: 2725 milliárd forint helyett 5045 milliárd forint.
- Az államháztartás alrendszereinek támogatására 18,7%-kal ment több, mint azt a kormány tervezte.
- Ezen belül a helyi önkormányzatok támogatása 11,1%-kal lett nagyobb, 821 milliárd forint lett a kiadás a 739 milliárdos tervvel szemben.
- A kamatkiadások 13,7%-kal haladták meg a tervezettet.
- Az Elkülönített Állami Pénzalapok kiadásai 25%-kal lettek magasabbak.
- A TB Alapok kiadásai pedig 4,4%-kal haladták meg a 2020-as előirányzatot.
- A Nyugdíjbiztosítási Alapon belül a nyugellátások 3645 milliárd forintot értek el, ami 1,8%-kal haladta meg a 3580 milliárd forintos tervet. "A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokra alapozva 2020. november hónapban az év elejéig visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. A kiegészítő emelés mértéke 1,2%, a tárgyévben a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzataira gyakorolt kiadásnövelő hatása mintegy 41,6 milliárd forint" - részletezi itt a tárca.
A minisztérium tájékoztatója részletesen szól a legnagyobb kiadáselszaladást okozó "egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokról". Ezen mérlegsor kiadásai a 2020. évben 5045,0 milliárd forintot tettek ki, mely 51,5%-kal magasabban teljesült az előző évhez képest. Ezen időszak teljesítéséből az alábbi tételek emelhetők ki:
- 512,6 milliárd forint normatív finanszírozásra (köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás, hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás, köznevelési szerződések, szociális célú humánszolgáltatások, nem állami felsőoktatási intézmények támogatása),
- 244,9 milliárd forint kifizetése a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból,
- 200,7 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre,
- 193,2 milliárd forint „A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás” sorról történő kifizetés,
- 132,3 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díj,
- 130,8 milliárd forint a Tihanyi Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása,
- 112,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira,
- 105,4 milliárd forint a nagyvállalati beruházások támogatására,
- 102,4 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra,
- 96,5 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására,
- 94,2 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére,
- 91,7 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Terv programjaira,
- 85,0 milliárd forint az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra,
- 80,9 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására,
- 80,2 milliárd forint kifizetés a „Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat” törvényi sorról,
- 74,8 milliárd forint a Magyar Falu Program alprogramjainak támogatására,
- 68,8 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból,
- 63,0 milliárd forint a vasúthálózat fejlesztésére,
- 62,4 milliárd forint a közúthálózat felújítására, valamint
- 50,3 milliárd forint az egészségipari vállalatok versenyképességének javítására.
A fentiek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy itt köszöntek vissza túlnyomó részt a Gazdaságvédelmi Alap terhére év közben végrehajtott óriási költségvetési költések.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László
