koronavírus nyitás zárlat korlátozó intézkedés járvány
Gazdaság

Már Magyarországon is rengetegen türelmetlenül várják az újranyitást - Mi lesz ebből?

Miközben a kormány a jelek szerint arra készül, hogy - a hazai járványügyi folyamatokkal összhangban - meghosszabbítja a korlátozó intézkedések időbeli hatályát, addig egyre többen és hangosabban szólalnak fel az újranyitás mellett. A gazdaság szereplői lassan három hónapja élnek korlátozások mellett, a nyitás melletti érvek egyre népszerűbbek a lezárásokkal sújtott cégek és az egyre türelmetlenebb lakosság körében egyaránt. Nem árt azonban tisztában lenni a veszélyekkel.

Egyre hangosabban érvelnek az újranyitás mellett - De miért?

November 11. szerda - ekkor léptek életbe a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében hozott szigorú korlátozó intézkedések. A kijárási korlátozás, a gyülekezési tilalom, a boltba járás korlátozása, az éttermek és vendéglátóhelyek, valamint szállodák bezárása alapvetően korlátozza az emberek lehetőségeit, szabadidős tevékenységét, lassan három hónapja. De ennél is súlyosabb következményeket kell elviselniük az érintett szektorok vállalkozóinak, tulajdonosainak és munkavállalóinak: hónapok óta bevétel nélkül és minimális állami támogatás mellett élnek, a munkanélküliség ebben az ágazatban tombol a leginkább, ami pedig családok tízezreinek megélhetését veszélyezteti. Az elhúzódó lezárások, a kilátástalanság egyre jobban fájnak és egyre többeket érintenek, ahogy a vállalkozások és háztartások tartalékai fogynak.

Közben pedig a kormány a február elsejéig szóló korlátozó intézkedések meghosszabbítására készül, amit várhatóan Orbán Viktor napokon belül be is jelenthet. Legalábbis a kormányzati kommunikáció nem arra utal, hogy az intézkedések enyhítésében gondolkodna a kormány, sőt, a vakcinák érkezéséhez és az átoltottság mértékéhez köti a nyitást.

Ebben a környezetben érthető, hogy egyre nagyobb a türelmetlenség és a leghangosabban a vendéglátó szakma érvel a mielőbbi újranyitás mellett, vagy legalábbis veti fel egyre többször ennek a lehetőségét.

Csak néhány jel az elmúlt néhány napból, ami jól mutatja a szektor hangulatát és azt, hogy a bizonytalanság mekkora nehézséget okoz:

  • A helyzet sokak számára már tarthatatlan, ezért az lenne a szerencsés, ha a kormány észszerű keretek között minél előbb lehetővé tenné az újranyitást - nyilatkozta kedden a Magyar Hangnak Gerendai Károly, a Michelin-csillagos Costes étterem tulajdonosa, aki több más érdekeltséggel is rendelkezik a vendéglátásban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy nem sok jóra vezetnek az elégedetlenségi mozgalmak és az, hogy egyesek a tilalom ellenére is kinyitnának. Ez ugyanis megfelelő szabályozás hiányában sem járványügyi, sem pedig üzleti szempontból nem lenne célravezető. 
  • Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke az Index kérdésére úgy foglalta össze a vendéglátóipar jelenlegi helyzetét, hogy a szakma gyakorlatilag végső stádiumban van, kimerültek a tartalékok, a munkahelymegtartó támogatás most már kevésnek bizonyul arra, hogy a cégeket életben tartsa. Az ipartestület azonban nem támogatja az engedetlenségi kezdeményezést. Ha a járványhelyzet engedi és valamilyen szintű nyitás történik, biztos, hogy nem lesz szükség annyi vállalkozásra, mint a járvány előtt. Mert egyszerűen nem lesz annyi vendég - vetítette előre.
  • Fülöp Zoltán, a Sziget Zrt. egyik fesztiváligazgatója az Indexnek adott keddi interjújában hasonlóan szomorú, de józan hangot ütött meg. Részletesen beszámolt a járványügy miatti veszteségeiről, a hitelből történő finanszírozás kényszeréről, azonban arról is beszélt, hogy a nyár második felére alakulhat ki olyan helyzet, amely lehetővé teszi a tízezres létszámú események megtartását. A szakember nyár közepe és szeptember között lát esélyt a korlátozások feloldására és akkor figyelembe kell venni a fesztiválszervezők felkészülési idejét. "Most, január végén még azt sem látjuk, mikor tudunk elkezdeni jegyet árusítani, hiszen ezt nem tartjuk helyénvalónak a mostani járványhelyzetben" - fogalmazott rámutatva az óriási bizonytalanságra. Egyúttal azonban bizakodó is, több tervvel készülnek.
  • Rákóczi Ferenc rádiós műsorvezető és étteremtulajdonos igazságtalannak érzi, hogy miközben a vendéglátósok azt várják, mikorra oltják át az országot és csitul a járvány, aközben a nekik megígért bértámogatást nem kapták meg a kormánytól. A műsorvezető csak legális nyitásban gondolkodik, de már egyre türelmetlenebbül várja a korlátozások feloldását - írja az Index. Arra is rámutatott a vállalkozó, hogy az éttermesek legalább 80 százaléka még nem kapta meg a novemberben beígért félbér-támogatást.
  • Eközben egész Európában és Magyarországon is egyre népszerűbbek az újranyitást sürgető csoportok, amelyek radikálisabb megoldásokban gondolkoznak. A helyenként már engedetlenségi mozgalomra emlékeztető törekvések között van a korlátozások ellenére meghirdetett kinyitás, nyíltan vagy rejtett módon.

Nem a vendéglátóipar hangja, de jól összefoglalta az aktuális hangulatot Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő legutóbbi Facebook-posztjában. Azt írta, hogy "ki kell nyitnunk!". "Mert az nem fenntartható, hogy örökké leálljanak a munkahelyek, az iskolák. Ez nemcsak a munkanélküliek, és a vagyonukat, megélhetésüket elvesztők számát, hanem a társas kapcsolatok brutális rombolásán keresztül komoly pszichés, és testi károsodásokat is okoznak" - fejtette ki. "Ha nem is teljesen, de szabályozottan és részlegesen. Sokkal jobban járunk így, mintha ez spontán először titokban, zugkocsmánként történne meg egy forradalommal kísérve" - érvel a szakember. Várakozása szerint nem lesz gyorsan elég oltóanyag, ezért Magyarország nem várhat a teljes feloldáshoz elegendő mértékű átoltottságra, mert "itt kő kövön nem fog maradni". Javaslatokat is megfogalmazott Kunetz Zsombor: megfelelő garanciákat kell arra kidolgozni, hogy a vendéglátóipari egységek legalább kültéren kinyithassanak, de arra is, hogy egyéb nyár óta zárva tartó szórakozóhelyek, mint például a színházak, múzeumok is kinyithassanak. Meg kell fontolni a kijárási tilalom enyhítését, kitolását is. 

Az újranyitás lehetséges forgatókönyveiről és gazdasági hatásairól a napokban írtunk részletes elemzésünkben: 

A kormány oldaláról

A kormány is hallja az elégedetlen hangokat és egyes szektorok szenvedését, ugyanakkor látja a lazítás árát is. Legutóbb például Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt erről elég egyértelműen. Úgy vélte,

Európában sok helyen már a járvány harmadik hulláma indult el, ami leginkább annak következménye, hogy elhamarkodottan döntöttek a korlátozó intézkedések feloldása mellett,

így újra nő a fertőzöttek száma, és újra zárni kell. Ezért szerinte a vakcina a kulcs  - láthatjuk azonban, hogy ettől még messze vagyunk.

Nagy kérdés azonban, hogy a kormány meddig bírja az egyre erősödő nyomást. Mint láthattuk, a kormány a lakosság hangulata alapján mérlegeli az intézkedések szigorítását, vagy épp enyhítését, megpróbálva lekövetni a lakosság járványüggyel kapcsolatos hangulatváltozásait. A tavaly tavaszi lezárások (és a drámai gazdasági adatok) után a kormány azt a következtetést vonta le, hogy a lehető legtovább meg kell őrizni az ország és gazdaság működőképességét, amennyire lehet, fent kell tartani a kontaktusok számát, amelyet a gazdasági aktivitás indokol. És amit a viszonylag nyugodt nyár után a társadalom nagy része is szemlátomást támogatott.

Ez a stratégia a politikai szempontokat mérlegelve racionális volt, ám járványügyi szempontból (mint oly sok más európai országban) hibás. A lezárások halogatásával ugyanis a gazdaság csak néhány hetet nyert, utána viszont súlyos járványügyi helyzet alakult ki. Csak ősz közepére, amikor telítődtek a kórházak, felfutott a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben elhunytak száma fordult akkorát a lakosság hangulata, hogy a kormány már felléphetett a járvány ellen. Így jutottunk el oda, hogy végül talán szigorúbb és tovább tartó lezárásokat kapott a gazdaság, mint amit egy korábbi zárással elérhettünk volna - de legalábbis kevesebbet semmiképpen sem.

A gazdasági élet egy jól beazonosítható köre pedig mára megelégelte ezt a szigort. Érthető, hiszen miközben azt látják, hogy a kereskedelmi egységekben, boltokban, nagy üzletekben hömpölyög a tömeg, ők lassan felélik a tőkéjüket és csődbe mennek.

Bármennyire is igazságtalannak tűnik a helyzet, a kormány döntése racionális: a korlátozott területek meghatározásánál egyszerre kellett figyelembe vennie a fertőzési kockázatot és a gazdasági veszteségeket. Persze ez alapján sem rajzolódik ki egy tűpontos határvonal, de érthető, hogy sok más országhoz hasonlóan a lezárások arra a területre koncentrálódnak, ahol sokan, hosszabb ideig, közös zárt térben tartózkodnak, egyszerű a szabályozás, beláthatók a következmények.

Szomorú kényszerpályát látunk, amiről most sokan szívesen letérnének.

Akkor most nyissunk ki újra?

Ennek megválaszolásához azt kellene tudni, hogy egy feloldás esetén

az átoltottság megfelelő védettségi szintjéhez érkezünk-e el előbb, vagy egy harmadik hullámhoz.

Ennek megítélése sajnos bizonytalan. Egyrészt a koronavírus elleni védőoltással termelési, szállítási gondok vannak, ami miatt a várt védettség elérése későbbre tolódhat. Másrészt a harmadik hullám kialakulásának esélyeihez pontosan kellene ismerni a hazai járványhelyzetet, ehhez azonban a szerény minőségű magyar adatok kevés kapaszkodót adnak a döntéshozóknak, előrejelzőknek. A friss hazai járványügyi számokat úgy értékelhetjük, hogy a járványgörbe stagnál. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi korlátozó intézkedések a mai fegyelmezettség mellett nem irtják ki teljesen a vírust az országból, igaz eredményesek voltak abból a szempontból, hogy érezhetően fékezték a járványt. 

Mindezek fényében a nemzetközi tapasztalatokat hívhatjuk segítségül: azokban az országokban, ahol a második hullám megtörése után újranyitottak, meglepő erővel indult újra a járvány, még szigorúbb lezárásokat hozva el (Belgiumtól Olaszországig). A tél még itt van, ezért szezonális enyhülésre még hetekig nem számíthatunk, a brit vírus viszont a nyakunkon: ezek figyelembe vételével egy újranyitás valószínűleg ugyanolyan eredménnyel járna, mint a többi európai országban: a járvány gyors erősödésével.

És ha már külföldi példák: Izrael önmagában figyelmeztető eset lehet minden nyitásban gondolkodó kormány számára. Miközben átoltottságban folyamatosan az élen áll az ország az egész világon (közel 2,8 millió embert oltottak be, ez 30% feletti arány), a legfrissebb hírek szerint már alig bírják a terhelést a kórházak, és egyre erősebb lezárásokra kényszerülnek a hatóságok. Riasztó jelenség, hogy a fiatalok és a gyerekek egyre nagyobb arányban betegednek meg, amit a gyorsabban terjedő brit vírusváltozat mellett az idősebbek egyre magasabb oltottságával is magyaráznak. Az idei páciensek 15 százaléka kiskorú volt, külön osztályokat kellett nyitni több kórházban a gyerekek számára, sőt a jeruzsálemi Hadassza kórházban intenzív osztályt is létesítettek ellátásukra. Vagyis ha minden nap számtalan hírt is hallunk a vakcinákról idehaza, az még távolról sem jelent védelmet, az átoltottság megfelelő szintjére van ehhez szükség.

Mit tehet ilyenkor a kormány?

Felmerülhet még egy kérdés ezeket a példákat látva:

lehet-e másképp, okosabban nyitni?

Az európai járványtapasztalatok azt mutatják, hogy nem nagyon. A szelektív, okos védekezés minden országban megbukott, és maradt a húzd meg - ereszd meg politika, hullámról hullámra mozogva. Egy enyhébb nyitás esetében nem lehet kizárni, hogy nem erősödik annyira a járvány, hogy újra látványosan eldurranjon, de ennek nincs több esélye, mint annak, hogy mégis elszáll a járvány. Az elegendő mennyiségű vakcinától messze (hónapokra) vagyunk, tehát ha most lazítunk, akkor nagy eséllyel újra a halálozási szám emelkedését látjuk majd (tavaly novemberben és decemberben számításaink szerint mintegy 10 ezer ember halt meg a koronavírus-járvánnyal összefüggésben).

Akkor ez most patthelyzet? Végképp lehetetlenné vált a (közvetlen) egészségügyi és a (közvetlen) gazdasági szempontok összeegyeztetése? Úgy tűnik, nagyjából ez a helyzet. Azok az intézkedések, amelyek a társadalom veszélyeztetett csoportjainak életét védenék, a társadalom más csoportjai számára (hasonlóképpen méltányolandó szempontok alapján) kezdenek elfogadhatatlanná válni. A kormánynak azonban döntenie kell. Amennyiben bízik abban, hogy a járványhelyzet ideiglenesen változtatja csak meg az életünket, akkor fel kellene ismernie, hogy az élet egészségügyi értelemben vett védelme mellett az emberek szélesebb értelemben vett életét (gazdasági kilátásait, életmódját, életszínvonalát, jólétét) is védenie kell.

Ha egy gazdasági szegmens számára már elviselhetetlen a járvány gazdasági hatása, és ha nem szeretné, hogy ennek a krízisnek tartós hatásai legyenek, akkor meg kell őriznie a cégek működőképességét.

Ha ezt nem a nyitással tudja elérni, akkor támogatni kell őket. A védekezés költségeit leginkább elszenvedő társadalmi, gazdasági csoportok nagy része messze nem kap annyi jövedelempótló, munkaerőmegtartó támogatást, amivel ki tudná húzni a járvány végéig (tehát akár nyár végéig). Sőt, vannak teljesen elfelejtett csoportok, mikro- és kisvállalkozók, akik egyáltalán semmilyen támogatást nem kapnak és működésüket megváltoztatva sem tudnak alkalmazkodni a járványhelyzethez (például kisebb kifőzdék, büfék, iskolai étkeztetésben részt vevők stb. stb.) 

A kormány jelenleg helyettük arra koncentrál, hogy óriási mennyiségű állami beruházással pörgesse fel a gazdaságot. Nem biztos azonban, hogy ez kompenzál majd azért, ha közben teljes szektorok rekednek a romok alatt.

Címlapkép: Egymásra helyezett asztalok és székek egy kávézó előtt Frankfurt belvárosában 2021. január 14-én. A koronavírus-járvány új mutánsai terjedésének megfékezésére újabb korlátozásokat vezettek be Németországban. Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek

varga judit igazságügyi miniszter
vakcina választás vakcina

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
london uk