cimlap_anthony_radev
Gazdaság

Már látszanak az első eredményei a Corvinus modellváltásának – Interjú Anthony Radevvel

A Budapesti Corvinus Egyetem az első modellváltó egyetem volt Magyarországon. A 2019 júliusa óta alapítványi fenntartásban működő intézmény jelentős átalakuláson megy keresztül a McKinsey & Company-t két évtizeden át igazgató, a SEED vezetőképző műhely alapítójaként is tevékenykedő üzletember, Anthony Radev elnöksége alatt. A Portfolio az elnököt többek között az intézmény átalakításának tapasztalatairól, a modellváltást ért kritikákról kérdezte, de kitértünk arra is, vajon a minőségi oktatás megteremtése, biztosítása mennyire pénzkérdés, illetve hogy hogyan alakult az új struktúrában az intézmény büdzséje.

Az elmúlt évtizedekben számos cég, például a Mol vagy az OTP átalakításában is részt vett. Mennyiben volt más a Budapesti Corvinus Egyetem modellváltását levezényelni?

Nagy különbségek vannak az üzleti és az akadémiai élet között. Teljesen más tempóban, más megközelítésben, más módszerekkel kell dolgozni. Ha egy vállalat az átalakítás mellett dönt, az azért van, mert sürgősen lépni kell, a versenyképesség javítása a cél.

Az ütemes, gyors változás nem jellemző a felsőoktatásban. Az oktatás színvonalának növelése fokozatos, lassú folyamat, nem lehet egyik pillanatról a másikra levezényelni.

A magyar egyetemek, főiskolák is tapasztalják, hogy lemaradtunk a nyugati világtól, a külföldi egyetemek elszívják a legjobb magyar hallgatók 15-20 százalékát.

A Corvinus eddig is a legjobb egyetem volt a közgazdászképzést tekintve Magyarországon, de van még hová fejlődni, ezért volt szükség a modellváltásra. Az alapítványi modell a korábbinál rugalmasabb működést, a magánegyetemi státusszal összefüggő lazább szabályozási környezetet biztosít, ugyanakkor a hosszú távú és kiszámítható tervezés lehetőségét is magában hordozza. A változás mindig nehéz, akár az üzleti, akár az akadémiai életről van szó, mindig lesznek, akik vesztesnek érzik magukat.

Ahogy ön is mondta, az átalakítást nem mindenki fogadta jól, volt, aki - például az elmúlt napokban is - kritikával illette a modellváltást, mondván nem látja annak előnyeit.

Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, de a tények azok tények. Nagyon sok minden változott az elmúlt másfél évben, nagyon messzire jutottunk.

A Corvinus megteremtette a dolgozói és az oktatói számára a változásra ösztönző teljesítmény- és javadalmazási rendszert. Elsődleges cél, hogy megfelelő keretrendszert és támogatást biztosítsunk az akadémiai, illetve háttérterületen dolgozó kollégáinknak a folyamatos fejlődéshez. Minden kollégától azt várjuk, hogy folyamatosan képezze magát, aktívan vegyen részt közvetlen csapatának munkájában, valamint tudatosan járuljon hozzá az egyetem hazai és nemzetközi hírnevének folyamatos erősbítéséhez. Magyarországon elsőként vezettük be az akadémiai életpályamodellt, amelynek elsődleges célja, hogy mindenki arra a területre fókuszálhasson, ahol a legjobb teljesítményt tudja nyújtani: az oktatásra vagy a kutatásra.

Az eddigi, elaprózott és sok évről-évre változó elemet tartalmazó bérszerkezetet leegyszerűsítettük: az elérhető éves összjövedelem két fő elemből, differenciált alapbérből és a teljesítményhez kötött bónuszból áll. Az új bérszerkezettel párhuzamosan 2020 januárjában differenciált, átlagosan 25 százalékos összjövedelem-emelkedésben részesültek a Corvinus alkalmazottai.

A cél az, hogy a bérek folyamatosan közeledjenek a piaci sztenderdekhez, így a bérfejlesztés az idei évben is folytatódik.

De ami a legfontosabb: elkezdtük ütemezetten szakjaink megújítását és új szakok létesítését, komoly erőforrást biztosítunk az infrastrukturális, digitális szolgáltatások fejlesztésére, és egy hatékony, gyorsan reagálni képes irányítási rendszert dolgoztunk ki a kollégákkal együtt.

cimlap
Dr. Anthony Radev 23 évig volt a McKinsey & Company igazgatója, 7 éve director emeritusa, emellett a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke.

Egyre több hazai egyetem került vagy kerül hamarosan alapítványi fenntartásba. Mit tanácsolna ezeknek az intézményeknek, hogyan kell belevágni az átalakításba?

A legelső lépcsőfok a kezdeti célok meghatározása, ami nem egyszerű. Ha megkérdezel 50 embert, hogy mégis miben kellene fejlődni, milyen célokat kellene kitűzni, jó eséllyel 50 különböző választ kapsz.

Ha a narratíva kikristályosodott, és megvan, milyen lemaradásokat, hátrányokat akarunk ledolgozni, és mit akarunk elérni, ki kell választani a megfelelő vezetői kört. Olyan embereket kell beengedni ebbe a körbe, akik nemcsak azonosulnak a kitűzött célokkal, de valóban képesek is megvalósítani azokat. Utána össze kell kovácsolni a stratégiát, ahogy az egyetemeken hívják, az intézményfejlesztési tervet. Ez az első három lépés, amely nélkülözhetetlen, akármelyik egyetemről is legyen szó.

Ha nem világosak a célok, ha nincs meg az azokat megvalósítani tudó és akaró, elkötelezett vezetői kör és nincs egy precízen kidolgozott megvalósítási terv, akkor az ember reaktív módon próbál utána futni az eseményeknek. És persze mindeközben ott vannak az olyan nagy stakeholderek, mint a diákok, a szakmai szervezetek, akik óriási nyomást gyakorolnak, hogy lássák, milyen irányba megy a változás.

Az első három lépés a Corvinuson elég sok időt vett igénybe, eleinte abszolút nem volt egyetértés abban, hogy mi a fontos, mi kevésbé, mi az, amin dolgoznunk kell. Próbáltunk mindenkit bevonni a párbeszédbe, ez látszik is abban, hogy nem keletkeztek igazán komoly feszültségek.

A Corvinus Egyetemnél látszott, hogy a munkaerő felvevő piaca és a tanulni vágyók egy jelentős részének is hasznos lehet az átalakulás, a többi egyetemnél ez nem ilyen egyértelmű. Az egész egyetemi szektor számára egy hasonló modell mennyire valósítható meg?

Nehéz más egyetemek stratégiáját kommentálnom, mert nem ismerem a célokat. A Corvinus volt az első, de azt is látni kell, hogy vannak olyan egyetemek, amelyek más pozícióban voltak eleve a Corvinushoz képest, ilyen például a Semmelweis Egyetem vagy az Állatorvostudományi Egyetem, ahol az oktatás alapvetően versenyképesebb volt a nyugati egyetemekhez képest.

Máshogy érdemes gondolkodni a különböző egyetemeket tekintve. Mi voltunk az elsők, de mi nem vagyunk egy szerteágazó, nagy tudományegyetem, amelynek tevékenysége szinte minden lehetséges diszciplínát magában foglal, mi a gazdaság- és társadalomtudományokra koncentrálunk.

Meghatározták, hogy pontosan mi az, amiben a Corvinus le van maradva a külföldi, például német vagy angolszász gazdaságtudományi egyetemekhez képest?

Magyarországon nagy a távolság az elmélet és a gyakorlat között, ezen változtatni kell. A lassabb fejlődési ütem olyan elmaradásokat okozott a hazai egyetemeknél, amelyek következményeként a frissdiplomások nem rendelkeznek olyan képességekkel, amelyek manapság egy nemzetközi cégben betöltött pozícióhoz szükségesek.

Új értékrendet kell felállítani, a hallgatót kell a központba helyezni. A Corvinus épp ezért a jelenlegi és korábbi hallgatók, valamint a munkaadóik segítségével felmérte, mik azok a készségek, képességek, amiket fejleszteni kell, a visszajelzéseket pedig beépítettük a folyamatokba. Minden hallgatónak át akarjuk adni a képzés során a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció és a kollaboráció képességrendszerét.

A gyakorlati, valódi tapasztalatokon nyugvó oktatásra helyeztük a hangsúlyt, a vállalati szcénából hoztunk előadókat, mert a képességek a gyakorlattal fejlődnek. Kicsit olyan, mint amikor valaki zongorázni tanul: lehet előadást hallgatni arról, hogy miből áll a zongora, milyen harmóniák és melódiák vannak, de ha valaki soha nem játszik magán a hangszeren, akkor egyszerűen nem fog megtanulni zongorázni.

Ezért volt szükség a meglévő szakok megújítására és új szakok indítására, a képzési struktúra megreformálására, hogy az alapszakok átfogóbb, a mesterszakok pedig valóban specializált, gyakorlatorientált tudást nyújtsanak. Valós vállalati projekteket emeltünk be a tananyagba, projektalapú, gyakorlatias, kiscsoportos intenzív órákból álló képzéseket hoztunk létre.

Hogy szükség volt erre, azt jól mutatja, hogy korábban a diákok elmentek akár heti 40 órában dolgozni, mert az egyetem nem tudta biztosítani a naprakész, gyakorlati tudást. Nyugaton ez egy jó egyetemen elképzelhetetlen.

Mi felelős gazdasági és társadalmi elitet akarunk képezni. Középtávú cél, hogy az egyetem nemzetközi dimenzióban is sikeres legyen és 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményévé váljon.

A Corvinus végzősei már a modellváltás előtt is jó pozícióban voltak, a hazai egyetemekhez képest átlagosan 30 százalékkal magasabb a diploma értéke, ennyivel nagyobb kezdő fizetésre számíthatnak, mint a többi végzős hallgató. Ugyanakkor messze vannak még a nyugati egyetemekről érkező frissdiplomások kezdő béréhez képest, a cél, hogy ezt a különbséget csökkentsük, hogy ne jelentsen tíz év múlva hátrányt egy Corvinusos diploma egy német, vagy holland oklevélhez képest.

cikk2_radev
Anthony Radev szerint a modellváltás hatása nagyjából 8-9 év múlva érződik majd igazán a munkaerőpiacon.

Becslések szerint valamivel több, mint tízezer magyar diák folytatja a felsőfokú tanulmányait külföldi egyetemeken. Miért érné meg nekik itthon maradni? Tud-e olyan képzést, tapasztalatot és előnyt nyújtani a Corvinus, mint egy külföldi egyetem?

Nagyon sok magyar diák ment Angliába, Hollandiába, Ausztriába vagy Németországba. Ezek versenytársak, de próbálunk partnerséget is építeni a külföldi egyetemekkel, hogy mindazt, amit ezek az intézmények biztosítanak, mi is biztosítani tudjuk. Már most is rengeteg nemzetközi lehetőség közül választhatnak a hallgatók, vannak double degree, vagyis kettősdiploma-programok, vagy a CEMS (A CEMS a világ 34 kiemelkedő üzleti egyeteméből álló hálózat, a képzést pedig nemzetközileg is számon tartják: a Financial Times 2020-as rangsorában a 13. helyen szerepelt.) Különböző projektek keretében egy hallgató fél vagy akár egy évet is külföldi partneregyetemeken tölthet.

A partnerség mind a két intézmény számára előnyös, de ahhoz, hogy minél több partnerünk legyen, ugyanolyan színvonalas képzést kell nyújtanunk. Ehhez elengedhetetlenek a kiváló oktatók. Az akadémiai életpályamodell bevezetése például hozzásegíti az egyetemet az oktatási és kutatási  kiválóság emelkedéséhez, valamint a Corvinus reputációjának erősítéséhez a nemzetközi munkaerőpiacon.

A cél az, hogy az oktatók 20 százaléka külföldről érkezzen, a magyar oktatóknak pedig lehetővé tesszük, hogy minél több nemzetközi tapasztalatra tegyenek szert különböző csereprogramoknak köszönhetően.

A minőségi oktatás megteremtése, biztosítása mennyire pénzkérdés? Hogyan alakult az új struktúrában az intézmény költségvetése? Mekkora forrásból gazdálkodnak 2021-ben?

A minőségi oktatás egyik ismérve a diákok kiválósága. Mi ebből a szempontból nagyon jól állunk, hiszen magasak a ponthatárok, a legjobb hallgatók kerülnek be. Ahogy már említettem, a jó tanárok szintén elengedhetetlenek, azonban a közalkalmazotti bértábla nem tette lehetővé, hogy az oktatók az egyetemen megkeressék a megfelelő egzisztenciához szükséges pénzt, ezért külsős munkákat vállaltak, ami az oktatás rovására ment. Vagyis nélkülözhetetlen a minőségi fejlődéshez az egyetemeken dolgozók bérének emelése, amihez finanszírozás kell.  

Az alapítványi fenntartás stabil finanszírozást tesz lehetővé, az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében 2021-ben a tavalyi évhez képest 2,2 milliárd forinttal nagyobb költségvetésből, 26 milliárd forintból gazdálkodhatunk.

Összehasonlításképpen 2019-ben 17,8 milliárd forintból, 2020-ban pedig 23,8 milliárd forintból gazdálkodhattunk. Az idei költségvetéssel megvalósul a Corvinus oktatóinak és munkatársainak 2019. végén jóváhagyott kétéves bérfejlesztési programja, továbbá lehetővé teszi az egyetem számára az alapítványi támogatásból létesített Corvinus Ösztöndíjas helyek biztosítását, a jelentősen megemelt tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók számának kiterjesztését, és az infrastruktúra fejlesztését.

2030-ra előreláthatólag több mint 30 milliárd forintos éves költségvetéssel tervezünk működni, ez az a szint, amellyel az egyetem be tud szállni az európai versenybe, mind az oktatói bérek tekintetében, mind a hallgatókat kiszolgáló infrastruktúrát illetően.

A jelszavak szintjén a legkiválóbb hallgatók elérése, a társadalmi és gazdasági elit képzése a cél. Mi a helyzet a tandíjjal? Mennyiben szűkíti a tandíj a kevésbé tehetős családból származó diákok lehetőségeit?

Tavaly szeptemberben a tanulmányaikat nappali alapszakokon megkezdő hallgatók 85%-nak és a nappali mesterszakokra felvett hallgatók 95%-nak tudtunk térítésmentes képzést biztosítani az Egyetemet fenntartó Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíj keretében. Vagyis a legjobb diákoknak tandíjmentes az oktatás, illetve még egyéb ösztöndíj is jár.

Az emberek hozzá vannak szokva, hogy az oktatás ingyenes, mindenkinek jár. Persze, biztosítani kell az ingyenes oktatás lehetőségét, de ha valaki nem jut be ösztöndíjas helyre, mérlegelnie kell, megéri-e befektetni az oktatásába. Ez tájékozódás és nevelés kérdése. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján egy Corvinus diplomával jelentősen nagyobb kezdő bérre számíthatnak a frissdiplomások, mint más egyetem végzősei. A kérdés, hogy ki mennyit hajlandó fizetni azért, hogy idővel jobb helyzetből induljon a munkaerőpiacon.

Véleményem szerint az ingyenes oktatás nagyon jó a tömegképzésre, de minőségi oktatást ezen az alapon nem lehet csinálni. Az ingyenes oktatásnak az a legnagyobb hátulütője, hogy a tanulóknak nincsenek nagy elvárásaik. Azaz, ha nem fizetsz valamiért, akkor nem is követelhetsz.

A cél az, hogy a legkiemelkedőbb diákok elsőként a Corvinus támogatott képzésére jelentkezzenek, a második helyre pedig a költségtérítéses képzést jelöljék be, hiszen ha valaki nem jut be támogatott helyre, de jól teljesít, a következő évben könnyedén átkerülhet a térítésmentességet biztosító Corvinus Ösztöndíjas helyre. Tehát, az ösztöndíjrendszeren keresztül is arra törekszünk, hogy a teljesítmény kultúráját építsük. Ez a megközelítés még ritka, pedig tényleg nem mindegy, melyik intézményben folytatja valaki a tanulmányait.

A munkaerőpiacon mikor érződik majd a modellváltás hatása?

Négy év múlva lehet majd látni, hogy az új, modellváltás követően tanulmányaikat megkezdő diákok milyen tudással jönnek ki. Ugyanakkor a rendszert folyamatosan kell finomítani, úgyhogy legyen inkább 8-9 év.

Akkor már számottevő lesz a kontraszt ahhoz képest, hogy egy cégvezető milyen különbségeket tapasztal a 10 évvel korábban és az akkor felvett Corvinusos hallgatók között. A különbség tetten érhető lesz a problémamegoldó képességet, a kritikai gondolkodást, a kreativitást vagy az együttműködési készséget tekintve.

Mennyiben vannak hátrányban azok, akik a modellváltás előtt, vagy akár 2019-ben vagy 2020-ban kezdték meg a tanulmányaikat, mint akik 2021-ben, vagy a következő években fogják?

Ez az általános egyetemi fejlődés hátulütője.

A következő generáció mindig jobb feltételeket kap. A világ megy előre, a fejlődést nem lehet megállítani csak azért, hogy igazságos legyen a különböző generációknak.

Ezzel együtt, az egyetem megújulásának számos olyan eleme van, amit ezek a hallgatók is tapasztalhatnak: ilyen például a digitális tanulmányi ügyintézés vagy a tanulástámogató, életpálya-tervezésben segítő támogatások folyamatos fejlődése. Arról nem is beszélve, hogy nagyon várjuk őket megújuló mesterszakjainkon, amikor odaérnek tanulmányaikban.

Dr. Anthony Radev 23 évig volt a McKinsey & Company igazgatója, 9 éve director emeritusa, emellett a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke. 1991-ben csatlakozott a vállalathoz Németországban, és egyike volt a kelet-európai iroda alapítóinak 1993-ban. Személyesen nyitotta meg a McKinsey budapesti (1995), zágrábi (2003), szófiai (2005) és bukaresti (2008) irodáit, valamint irányította a McKinsey Kelet-Európai Pénzügyi Intézeti Munkacsoportját. Számos projektben vett részt a gazdaság szinte minden ágazatában és a közszférában egyaránt, különböző pénzintézetektől, a szolgáltató szektoron át, több ipari vállalatig. 2014 óta a School for Executive Education and Development (SEED) vezetőképző műhelyt vezeti, ahol volt vezetők képzik a jövő vezetőit.

Fotók: Stiller Ákos

mobil mobilbank netbank
érettségi iskola vizsga
kínai vakcina oltás egészségügy

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
érettségi iskola vizsga