solapanel_hungary
Gazdaság

A nap- és szélerőművek megmutatták, miért fontosak a magyar áramellátásban

A csütörtöki rekord után pénteken is igen magasan alakult Magyarország áramfogyasztása. Minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben ismét bebizonyosodott, hogy az időjárásfüggő megújulók már a jelenlegi fejlettségi szinten, jelentősebb energiatárolók hiányában, télen is fontos szerepet játszhatnak a megemelkedett igények kiszolgálásában. Régebbre visszatekintve megállapítható, hogy 1990 óta mindössze nem egészen 10 százalékkal nőtt a magyar villamosenergia-rendszerterhelése, de az elmúlt bő három évtizedben nagyot hullámvasutazott az érték.

Amint arról beszámoltunk, a markáns lehűlés következtében február 11-én este hat óra körül - , ha nem is sokkal, de megdőlt Magyarország mindenkori áramfogyasztási rekordja. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) hitelesített adatai szerint csütörtökön a 17:45 és 18:00 közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 MW-ot, ami újabb történelmi rekordnak számít. Az előző csúcsot 2019. december 5-én regisztrálta a rendszerirányító, ami akkor 7105 MW volt a 16:30 és 16:45 közötti időszakban. Az új rekord felállítása után egy nappal ismét hasonlóan magas, egyébként a régi rekorddal pontosan megegyező értéket mértek (7105 MW), de a hasonlóan alacsony külső hőmérséklet ellenére pénteken nap közben jelentősen kisebb volt a terhelés az egy nappal korábbinál.

Ez nagyrészt a derült időben alaposan belehúzó, egyre nagyobb (2020 szeptemberében már 640 MW) magyar háztartási naperőmű kapacitásnak volt köszönhető, melyek termelése tehát nagyban tehermentesítette az országos rendszert, amint azt az alábbi grafikon is sugallja.

aramcsucs1

Az új rekord egyben azt is jelenti, hogy az ezredforduló óta mintegy negyedével, közel 24 százalékkal nőtt a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése. 1990-ben, a szocialista nagyipar végóráiban még 6500 MW fölött alakult a csúcsterhelés, előbbi összeomlását követve azonban a csúcsterhelés is nagyot esett, hogy aztán majd csak a 2000-es évek második felében érje el ismét ezt a szintet. Ezt követően a világgazdasági válság hazai hatásai következtében ismét visszaesés, illetve stagnálás jött, így csak a 2010-es évtized második felében sikerült tartósan meghaladni az 1990-es értéket. A folyamatot és az éves bruttó csúcsterhelés előrejelzésenkénti alapváltozatait mutatja be az alábbi, a Mavir adatai alapján készült grafikon.

aramcsucs2

Az alábbi ábra az éves bruttó csúcsterhelések korábbi prognózisok szerinti várható alakulását mutatja be. Érdekes megfigyelni, hogy a korábbi években milyen széles skálán szóródó előrejelzések születtek a várható normál normál igénynövekedést illetően. A 2008-as válság előtt például született olyan prognózis, mely 2021-re bőven 8500 MW feletti csúcsterhelést valószínűsített. Az alábbi grafikon a Mavir legutóbbi, 2020 márciusában kiadott, a fogyasztói igényeket prognosztizáló tanulmányából származik.

aramcsucs3

A tavaly közölt előrejelzések ugyanakkor már 2033-ig sem számolnak a 8500 megawattos éves csúcsterhelés elérésére, amint az alábbi, ugyanazon kiadványban szereplő ábrán is jól látszik.

aramcsucs4

Az országos villamosenergia-igény biztosítása a rekord idején sem volt veszélyben, ugyanakkor érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy az adott időszakokban milyen forrásokból sikerült kielégíteni a keresletet. Ehhez ismét a Mavir adatait hívjuk segítségül. Ezekből az derül ki, hogy Magyarország villamosenergia-ellátásának legnagyobb részét a csütörtök esti csúcsdöntés idején külföldi erőművek biztosították: az import 37-38 százalékkal részesült az ellátásból, és egy nappal később hasonlóan jelentős volt a szerepe. Összevetésül, 2020-ban egész évben valamivel 25 százalék felett alakult az átlagos behozatali arány. A magyar energiastratégia célja, hogy 2030-ra 20 százalék alá csökkentse az importfüggőséget.

aramcsucs5

A legnagyobb hazai forrás a Paksi Atomerőmű volt közel 24 százalékkal, a felpörgetett gázerőművek termelése több mint 22 százalékos súlyt képviselt, míg ezektől jelentősen elmaradva, nem egészen 5 százalékkal vették ki részüket az ellátásból a Mátrai Erőmű nagyrészt lignites blokkjai, közel 4 százalékkal a szélerőművek és kevesebb mint 2 százalékkal a biomassza-erőművek. Jól látszik, hogy míg a csütörtökön a borús idő miatt a naperőművek termelése nap közben is minimális volt, pénteken már a hazai termelés igen nagy részét ezek adták. A napenergia valós részaránya azonban az alábbi grafikon által jelzettnél is magasabb volt, mivel a termelési adatok a háztartási napelemek termelését nem tartalmazzák.

aramcsucs6

Az adott időszakban a Paksi Atomerőmű a Mavir adatai szerint 1690 megawatton termelt, közel 83 százalékos teljesítménykihasználással. Az átlagosan 90 százalék feletti kihasználáshoz képest alacsonyabb értéket az magyarázza, hogy az atomerőmű 1. blokkján éppen ekkorra időzített tervezett karbantartást végeztek a szakemberek, akik a munkálatok idejére a blokkot 50 százalékkal leterhelték, mielőtt péntek reggelre ismét 95 százalékosra nőtt volna az erőmű kihasználása. A második legnagyobb hazai erőmű, a Mátrai Erőmű a rendszerterhelési csúcs megdöntése idején körülbelül 35 százalékos kihasználtsággal termelt, ugyanakkor a naperőművek termelése elhanyagolható volt, ami persze nem meglepő, hiszen napnyugta után körülbelül egy órával jártunk ekkor.

Rendkívül magas kihasználtsággal szerepeltek viszont a magyarországi szélerőművek. 330 megawattos beépített teljesítményüket figyelembe véve a 270-280 MW közötti termelésük gyakorlatilag a Paksi Atomerőművel megegyező teljesítménykihasználtságot jelentett. A csütörtöki, gyakran viharos szélben egész nap nem esett 250 MW (75 százalék körüli kihasználtság) alá termelésük, de kora délután tartósan 300 MW körül alakult, ami 90 százalékos kihasználtságot és idei csúcsot jelent. Hogy ez milyen kiemelkedő érték, azt jelzi, hogy a MEKH adatai szerint 2019-ben 24,75 százalék volt éves átlagos kihasználtságuk. Az új rekord megszületése utáni napon, a közel olyan magas rendszerterhelést hozó péntek estén már csak 23 százalék körüli kihasználtságot mutattak a hazai szélerőművek. Az alábbi Mavir-grafikon a magyarországi szélerőművek elmúlt egyéves termelését szemlélteti.

aramcsucs7

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019-ben modellezte a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását különböző erőművi forgatókönyvek mentén. Az egyébként éppen az energia- és klímastratégiát kidolgozó Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére készült tanulmány szerint az elméleti potenciált és más szempontokat figyelembe véve 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás. Az MVM pedig 2008-as - tehát a mainál fejletlenebb technológiai szint mellett készült - tanulmányában úgy találta, bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése.

Mint ismert, a 2030-as magyar energiastratégia nem számol a szélerőmű kapacitás bővítésével, a szabályozási környezet pedig nem támogatja új turbinák telepítését. Igaz, nem a szélenergia időjárásfüggő jellege miatt, hanem település- és tájesztétikai megfontolásokra hivatkozva. Persze, előbbi már csak azért is furcsa lenne, mivel a hazai szélerőművek átlagos kihasználtsága jelentősen meghaladja a jelenleg itthon a megújulók között - egyébként teljes joggal - első számú kedvencnek számító naperőművek 2019-ben mért 16 százalék körüli kihasználtságát.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a mért rendszerterhelési adattal összefüggésben hangsúlyozta az ellátásbiztonság kiemelt szerepét, különös tekintettel a napokban tapasztalható extrém időjárásra. A hivatal szerint a csúcsterhelési rekord újból felhívja a figyelmet arra, hogy ellátásbiztonsági szempontból milyen fontos a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának folyamatos kiépítése és fenntartása.

(A cikkben szereplő valamennyi grafikon a Mavirtól származik vagy a Mavir adatai alapján készült.)

Címlapkép: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

frankfurt

Alapblog A "cash"-nek annyi!

Túlzás nélkül drámai változásokat generál a negatív kamat a globális pénzvilágban. Hosszabb távon - feltéve...

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
zacher gábor