Joo Istvan cimlapi 1500
Gazdaság

Fontos lépéseket teszünk a magyar cégek exportjának növeléséért a válság alatt is

A Nemzeti Exportvédelmi Program két alprogramjának együttes keretösszegét a nagyfokú érdeklődés nyomán 25-ről 73 milliárd forintra megemelte a kormány és az eddig meghozott támogatói döntésekkel már 116 pályázatot támogattak összesen 56,9 milliárd forinttal – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Joó István. A Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára részben emiatt leszögezte: meggyőződése, hogy a tárca és háttérintézményei által nyújtott kedvezményes hitelek és támogatási programok „mind hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar exportteljesítmény 2020-ban 100 milliárd euró felett maradt”. A helyettes államtitkárral többek között az exportvédelmi program részleteiről, konkrét magyar cégek külpiaci sikereiről és a Brexit nyomán eddig felhalmozódott tapasztalatokról is beszélgettünk. Mivel Joó István kormánybiztosként felügyeli az idén november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezési feladatait is, így a nagy esemény létrejöttének okairól, céljairól és tartalmi tematikájának részleteiről is megkérdeztük.
Húsvéti akció a Portfolio-nál!
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.

Portfolio: A koronavírus-járvány első hulláma után, tavaly júliusban indította el a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 25 milliárd forintos keretösszeggel a Nemzeti Exportvédelmi Programot két alprogrammal (külpiacra lépés, külpiaci növekedés). Hány céget támogattak eddig a két programban, milyen volumenben és jellemzően milyen ágazatokból kerültek ki ezek?

Joó István: Mindkét program keretében kiírt pályázat iránt jelentős érdeklődés mutatkozott, ami már a regisztrációs időszakban is határozottan érzékelhető volt. Az exportpromóciós tevékenységek finanszírozására kiírt Külpiacrajutási Támogatás elnevezésű pályázatot a HEPA-nak már a meghirdetés napján fel kellett függesztenie, mivel a beérkezett 4,05 milliárd forint összegű támogatási igény elérte a rendelkezésre álló keretösszeg kétszeresét, ami – ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy cég legfeljebb 50 millió forintra pályázhatott – kiemelt érdeklődést jelent. 2020 novemberében bővítettük a keretet, így végül 3,03 milliárd forintból mindösszesen 82 pályázó nyert el támogatást jellemzően az információ- és kommunikációs technológia, az építőipar, illetve a könnyűipar területéről. A 82 nyertes pályázó túlnyomó többsége már 2020 év végén hozzá is jutott a támogatáshoz.

A magyar vállalatok külföldi terjeszkedését, beruházásait elősegítő Külpiaci Növekedési Támogatás –célját tekintve – egy meglehetősen új konstrukció. Összesen 157 pályázat érkezett a HEPA-hoz, a pályázat eredeti, 22 milliárdos keretösszegét a Kormány megemelte, így összesen kb. 70 milliárd forintot fogunk tudni kihelyezni a Program keretében. Egy vállalat legfeljebb 3 milliárd forint támogatásra pályázhatott. 28 projekt esetében már januárban döntés született, ezek a kedvezményezettek 41,8 milliárd forint összegben nyertek támogatást, amelynek segítségével 14 országban összesen 79,7 milliárd forintnyi projekt valósulhat meg. Februárban meghozott döntésünk értelmében további 6 projekt 12,1 milliárd forint támogatásban részesül, amely 3 országban, 24,5 milliárd forintnyi összértékű projekt megvalósítását teszi lehetővé. A további pályázatok értékelése még tart, ezekről várhatóan márciusban születik döntés. A Külpiaci Növekedési Támogatásból eddig többségében környezetipari vállalkozások, építőipari cégek és a turizmusban érdekelt vállalatok részesültek.

Milyen konkrét eredményeket hatásokat látnak eddig a Nemzeti Exportvédelmi Program nyomán?

Figyelembe véve, hogy a Programon nyertes pályázatokra vonatkozó támogatási szerződések egy részét a HEPA és a vállalkozások az elmúlt hetekben kötötték meg, illetve a pályázatok jelentős része még elbírálás alatt áll, a projektek megvalósítása a közeljövőben fog megkezdődni. Ebből adódóan a konkrét, kézzelfogható eredményekre még várni kell.

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a Kormány gazdaságvédelmi intézkedései, ezen belül a KKM és háttérintézményeinek kedvezményes hitelt nyújtó, illetve támogatási programjai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar exportteljesítmény 2020-ban 100 milliárd euró felett maradt.

A Nemzeti Exportvédelmi Program egyik komponense, a Külpiacrajutási Támogatás ugyanakkor már most közvetlen segítséget jelentett a magyar vállalkozásoknak. Gazdasági válság idején a cégek először a marketing költségeiket szokták csökkenteni, emiatt kevesebb fórumon tudnak megjelenni, így kevesebb exportlehetőséghez is jutnak. Ez a program éppen ezt akadályozza meg. A Külpiaci Növekedési Támogatás komponenstől pedig azt várjuk, hogy érdemben járuljon hozzá a magyar cégek nemzetközi ismertségéhez, növelje a külföldön realizált árbevétel lehetőségét, és ennek köszönhetően összességében nyertesként kerüljenek ki a magyar vállalatok a COVID járvány okozta gazdasági válságból.

Joo istvan cikkbe 745 1

A Külpiaci Növekedési Támogatási komponensben hogyan lehet elkerülni, hogy a támogatott cégek elvigyék, áttolják a termelésüket Magyarországról akár a költséghatékonyabb, vagy lazább szabályozású piacokra?

A Külpiaci Növekedési Támogatás célja többek között az, hogy a hazai vállalkozások külpiaci szerepvállalásának növelése révén hozzájáruljon a versenyképességük és cégértékük növekedéséhez. A Kormány által 2019 márciusában elfogadott Nemzeti Exportstratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy elősegítse nemzetközi szinten ismert és elismert magyar brandek felépítését. Ez azonban kizárólag hazai gyártóbázissal nem valósítható meg. Ezen felül el kell fogadni azt a tényt is, hogy vannak piacok, ahova – a különböző piacvédelmi intézkedések miatt – helyi bázis létesítése nélkül nincs esély belépni. Ezzel együtt

a pályázatok elbírálása során figyelemmel voltunk arra, hogy a termelés más országokba történő áthelyezését ne támogassuk.

Azok a projektek nyertek támogatást, amelyek – sok esetben egyszerre hazai és külföldi – fejlesztéssel pályáztak.

Vannak-e olyan tapasztalataik, hogy a Nemzeti Exportvédelmi Program, vagy a HEPA egyéb segítsége hatására a vírusválság miatt kialakult piaci vákuumba, résbe be tudtak nyomulni magyar cégek? Tudna mondani ilyen példákat?

A már elbírált pályázati anyagok alapján azok a vállalkozások tudtak jó minőségű pályázatot beadni, akik már fontolgatták a külföldi megjelenés valamilyen formájú lehetőségét, de az ehhez szükséges első konkrét lépéseket valamilyen – jellemzően finanszírozási – oknál fogva eddig nem tudták megtenni. A támogatás sok esetben lehetett az a plusz, aminek hiányában addig nem merték vállalni annak a kockázatait, hogy elinduljanak egy számukra idegen szabályozási rendszerben.

Eddigi tapasztalataink alapján leginkább azok a cégek jártak sikerrel, akik az infokommunikáció és az egészségipar területén tevékenykednek, vagy kifejezetten innovatív termékkel rendelkeznek.

Ilyen például a MEDICOR Zrt., ami az elnyert támogatásból Törökországban létesít magyar fejlesztésű orvostechnikai gyártóüzemet. Az MPP Magyarország Informatikai Szolgáltató Zrt. is azon cégek közé tartozik, amelyek a koronavírus-járvány miatt kialakult, bizonytalanabb gazdasági helyzetben is megtalálták a piaci rést: az elnyert támogatás felhasználásával Délkelet-Ázsiában mobilfizetési és komplex fintech szolgáltatás nyújtására alkalmas tranzakciós szoftverfejlesztést végez. Emellett említésre méltó a MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt. által Oroszországban létesítendő gumibitumen gyártóüzem, amelynek újdonság jellege az innovatív gyártási folyamat kidolgozásában és a speciális adalék alkalmazásában rejlik.

A hazai orvostechnikai és gyógyszeripari ágazatról – amely a korábbi gazdasági hullámvölgyek alatt is válságálló volt – általánosságban is kijelenthető, hogy a járvány következtében kialakult helyzethez is kifejezetten gyorsan tudott alkalmazkodni, és új piacokat szerezni.

A HEPA 27 országra kiterjedő nemzetközi partneriroda hálózattal rendelkezik, és ez alapján látnak-e olyan országokat/térségeket, vagy ágazatokat, amelyekben várhatóan a koronavírus által okozott válság miatt tartósan leépülhetnek, vagy ellenkezőleg, megerősödhetnek a magyar cégek kiviteli lehetőségei? Látszik-e esetleg a válság hatására tartós földrajzi/ágazati eltolódás abban, hogy mely piacokra érdemes fókuszálni?

A HEPA partnerirodái a pandémia előtt is a kivitel szempontjából dinamikusan fejlődő, jelentős középtávú potenciállal bíró térségekre (pl. Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Nyugat-Balkán) fókuszálva segítették elő a magyar exporttevékenység erősítését, és ebben a törekvésben a vírushelyzet sem hozott változást. Sőt, igazolást nyert, hogy érdemes volt ezekre a térségekre kiemelt figyelmet fordítani, mivel az ezen régiók országaiba irányuló exportunk tavaly nőni tudott. A kazah export 64%-kal, az üzbég export 31%-al nőtt, a dél-koreai export 27%-al, a kínai 20%-al, a Szerbiába és Törökországba irányuló exportunk pedig 3-4%-al bővült a világjárvány ellenére.

Ágazatok tekintetében beszélhetünk nyertesekről (egészségipar, információ- és kommunikációs technológia szektor, élelmiszeripar stb.) és sajnos vesztesekről is (a már a pandémia előtt is a gyengélkedés jeleit mutató járműipar, illetve a korábban robosztusan növekvő turizmus). A HEPA exportösztönzési eszközrendszerével, amelynek része pl. a külpiaci partnerkeresés, a támogatáskezelés, az online üzleti rendezvények szervezése és a gyakorlati tudást adó tréninganyagok készítése, természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a piacvesztésből eredő kockázatokat csökkentse a magyar vállalatoknál.

A magyar kormányfő által még a vírusválság előtt meghirdetett kifektetési stratégiában a HEPA hogyan tud segíteni, milyen szerepet játszik? 

Túlzás nélkül állítható, hogy a Kormány kifektetési stratégiáját az állami támogatások tekintetében a HEPA valósítja meg.

A Külpiaci Növekedési Támogatás pilot projektjének tekinthető, 2019-ben elindított Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás keretében 7 cég 7,13 milliárd forint értékű támogatásban részesült Szerbiában megvalósítandó projektjeihez. Ennek a programnak a tanulságait felhasználva indítottuk el a Nemzeti Exportvédelmi Program keretein belül a – már földrajzi korlátozás nélküli – kifektetési stratégiát. Az exportfejlesztés és a külföldi befektetés szorosan kapcsolódik egymáshoz: egy vállalkozás olyan piacon fog befektetni, amelyet ismer, ahol már jól kiépített vevői, illetve beszállítói kapcsolatokkal rendelkezik, és ahol már jelen van áru vagy szolgáltatásexporttal.

A HEPA és a Minisztérium az exportpiacra lépő vállalatoknak ugyanúgy tud segíteni a termékexportra vonatkozó szabályozások megismerésében vagy disztribútor azonosításában, mint cégalapítás kapcsán, eladásra kínált vállalkozások vagy beszállítók azonosításában. A sikeres termék- és szolgáltatásexport után megvalósuló kifektetést a vállalati evolúció természetes, következő lépcsőfokának tartom, és e valós üzleti igényhez alkalmazkodott a HEPA is.

A Brexit nyomán a HEPA-val kapcsolatban álló cégek miről számolnak be, hogyan érinti őket az új kereskedelmi megállapodás?

A HEPA már a brit kilépési tárgyalások indulása idején elkezdte felkészíteni a partnervállalatait a Brexit utáni időszakra: rendelkezésükre bocsátott piacelemzéseket és tájékoztató webináriumot indított. Ezen felül idén januárban a KKM is szervezett egy Brexit témájú információs napot, amelyet terveink szerint még több is követ majd a közeljövőben. Úgy tűnik, hogy az elhúzódó Brexit-folyamatok miatt összességében elegendő felkészülési idő jutott az exportáló cégeknek az átállásra, így

egyelőre az új kereskedelmi megállapodásból eredő súlyosabb eset sem került a látóterünkbe.

Január 1. óta a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hiába jött létre az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodás értelmében a vám- és kvótamentes kereskedelem, a határokon újból bevezetett vámeljárások több esetben – elsősorban a brit oldalon – áruhiányhoz vezettek és megnövekedett adminisztratív terhet eredményeztek. Becslések szerint a nem vámjellegű bürokratikus akadályok a brit cégeknek évente megközelítőleg 17 milliárd, az uniós vállalkozásoknak pedig körülbelül 14 milliárd font értékű többletköltséget fognak jelenteni.

A vámkezelési eljárások keretében 1-2 órás fennakadásról számoltak be, miközben a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozások is jelentős mértékben befolyásolják a határokon történő áruforgalmat.

Több fuvarozó és vállalkozás is ideiglenesen beszüntette az Egyesült Királyságba irányuló tevékenységét a kilépést követő gyakorlat megszilárdításáig és a pontos szabályok meghatározásáig.

A KKM és Magyarország Londoni Nagykövetsége igyekszik minden szükséges tájékoztatást megadni a vállalkozásoknak.

Joo istvan cikkbe 745 2

A Nemzeti Exportvédelmi Program támogatásainak odaítélése, vagy a HEPA egyéb programjai keretében mennyire vették/veszik figyelembe a fenntarthatósági, klímavédelmi szempontokat? Van-e a támogatások elnyerésének, vagy a segítségnyújtásuknak ilyen jellegű feltétele?

A Nemzeti Exportvédelmi Program keretében elérhető támogatások elnyerésének nincs ilyen jellegű feltétele, azonban a Külpiaci Növekedési Támogatás két támogatási kategória keretében is lehetőséget teremt az energiafelhasználáson belül a megújuló energia részarányának növelésére. Egyfelől a közvetlen megújulóenergia-termelésére irányuló fejlesztések (pl. napelempark létesítése) önmagukban is támogathatók, másfelől az egyéb ágazatokban megvalósuló beruházások esetén szintén támogathatóak a megújulóenergia-felhasználást célzó fejlesztések, amelyek jellemzően a pályázók saját, belső energiaszükségleteinek kielégítését biztosítják.

A Külpiaci Növekedési Támogatás programban eddig támogatást nyert pályázói közül számos cég a fenntarthatóság és klímavédelem területén tevékenykedik.

Ilyen például az OLP-TECH Kft., amely Bulgáriában tervez nagy kapacitású fotovoltaikus naperőmű beruházást, valamint a Gémtech Gépészeti Mérnöki Technológiai Tervező és Gyártó Kft., amely szintén napelemparkot létesít Albániában. A nemesfémtartalmú elektronikai hulladékok újrafeldolgozása és hasznosítása is fontos klímavédelmi szempont, amelynek a Metal Shredder Hungary Kft. szerbiai projektje maximálisan megfelel.

A magyar kormány november végén rendezi meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expót és Világtalálkozót (www.planetbudapest.hu), amelynek lebonyolításáért Ön kormánybiztosként felel. Hogyan merült fel a négy tematikus eseménycsoport köré épülő rendezvény megszervezésének az ötlete, és mik a fő céljai, üzenetei ennek az eseménynek?

Mindenekelőtt látni kell, hogy az erőforrásaink körültekintőbb felhasználása, a fenntartható gazdaság megteremtése az emberiség történelme során még soha nem volt olyan meghatározó jelentőségű a jövő szempontjából, mint ma. Jó hír, hogy a változás elindult. Jelzi ezt, hogy egy friss prognózis szerint a fenntarthatósági technológiák piaca a tavalyi 11,2 milliárd dollárról 2025-re globálisan 36,6 milliárd dollárra nőhet. Szintén fontos, hogy az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban felállított célok elérésére tett törekvések világszerte 12 milliárd dollár értékű piaci lehetőséget nyithatnak meg.

De hazánknak sincs oka szégyenre: a magyar nemzetgazdaság fenntarthatósággal összefüggő ráfordításai ma már meghaladják az évi 700 milliárd forintot.

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a maga eszközeivel és lehetőségeivel ehhez kíván hozzájárulni. Ami a konkrétumokat illeti, a tematikus eseménycsoportok kialakítása során szempont volt, hogy a korábbi évek Budapesti Víz Világtalálkozói alkalmával sikeresnek bizonyult modellt követve, a kormányzati döntéshozóknak, a nemzetközi szervezetek elismert szakértőinek, valamint a tudományos és üzleti világ képviselőinek részvételével zajló Világtalálkozó mellett a Hungexpo területén egy, az innovatív és gyakorlati megoldásokat felvonultató Szakkiállítás is helyet kapjon. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a megoldások mindenki számára elérhetőek és alkalmazhatóak legyenek, ne járjanak a mindennapi élet komfortjának csökkenésével.

Az Expón számos ágazat – hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, okos várostervezés, energiatermelés-és felhasználás, közlekedés, élelmiszertermelés – szereplője mutatkozhat be a világnak, ezzel is segítve a fenntartható fejlődést támogató piaci lehetőségek bővítését. Tekintettel arra, hogy a Planet Budapest 2021 a Visegrádi Együttműködés 2021. július 1. – 2022. június 30. közötti soros magyar elnökség egyik kiemelt rendezvénye, a Szakkiállításon a magyar cégek mellett a cseh, a lengyel és a szlovák vállalatok is jelen lesznek.

A Közönségprogram megrendezésével egy olyan, a hazánk mellett a környező országokból is számos résztvevőt vonzó esemény létrehozása a cél, amely a mindennapi életben alkalmazható megoldások bemutatásával hozzájárul a látogatók környezettudatosságának növeléséhez, szemléletének formálásához és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó problémakör társadalmasításához.

A fentiek melletti horizontális célkitűzés a fiatalok több korcsoportjának, általános- és középiskolások valamint felsőoktatási intézmények hallgatóinak fókuszált megszólítása, mind az eseményt megelőző szervezési időszakban, mind a Planet Budapest 2021 alkalmával. Az Ifjúsági Élményprogram hosszú távú célja a fiatalok ökológiai tudatosságának fejlesztése.

Mindezeket összefoglalva az esemény célja, hogy egyrészről pozitív perspektívát vázoljon fel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, másrészt egy fenntartható élet megteremtése érdekében bemutassa a mindenki számára elérhető eszköztárat.

Joo Istvan cikk vegere 745

Címlapkép és képek forrása: Portfolio - Adrián Zoltán/kepszerk.hu

GettyImages-1194700824
getty, belgium, város
kórház egészségügy állami egészségügy koronavírus beteg orvos
vakcina oltás koronavírus

Alapblog Aranyat vett az MNB

A világban folyik a végtelen pénznyomtatás. Márpedig ha papírpénzből bármennyit lehet nyomtatni, akkor az nem ér...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező

Üzleti modellező

Üzleti modellező
Online előadás
Árfolyamgrafikon dekódolás kezdő tőzsdézőknek.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
veszprem megye jarvany berobban barany tolna jasz nagykun szolnok210410