korlatozas magyarorszag orban viktor bejelentes ket het ket honap
Gazdaság

Bárcsak két hétig tartana a magyarországi lezárás! – A külföldi példák egészen mást üzennek

„Ha most zárunk, akkor én hiszek abban, hogy valóban két hét múlva megkezdhetjük a fokozatos nyitást” – hangsúlyozta a múlt pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő, és mi megvizsgáltuk a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy ez mennyire reális. Sajnos nagyon lesújtó képet kaptunk: több olyan országban, amelyeket letarolt a koronavírus brit mutációja, már két hónapja szigorított járványügyi intézkedések mellett kénytelenek élni. Persze van remény, hogy a már eleve szigorúbb eddigi itthoni intézkedések, az egyre jobb időjárás és a felfutó átoltottság majd rövidebb kényszerpihenőt tesz lehetővé Magyarországon, de a Semmelweis Egyetem rektorának friss üzenete sem sok jóval kecsegtet.
Húsvéti akció a Portfolio-nál!
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.

Két hét, négy hét – Nagyon lesújtó a kép

Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott a március 8-tól 22-ig bejelentett korlátozásokról, hogy „az biztos, hogy a mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, … és

ha most zárunk, akkor én hiszek abban, hogy valóban két hét múlva megkezdhetjük a fokozatos nyitást.

Az interjú másik részében viszont azt is mondta, hogy „most zárnunk kell ahhoz, hogy húsvét környékén nyithassunk”, ami viszont múlt péntekhez képest még egy hónapra van.

Ez a nem egyértelmű kormányzati kommunikáció (2 hétre, vagy 4 hétre szólnak a korlátozások és mi a konkrét különbség a lazítás és a nyitás között) azóta sem tisztult, ami az alábbi vizsgálataink alapján talán nem véletlen.

ahol ugyanis hasonló ütemmel robbant be a harmadik járványhullám Európában a brit mutáció miatt, sehol sem sikerült se két hét alatt, se egy hónap alatt érdemi lazításokról dönteni.

Ahhoz, hogy kapaszkodókat találjunk a hétfőn hatályba lépett, jogszabályilag 2 hétig tartó korlátozó intézkedések valódi időtartamához, két tényezőt vizsgáltunk meg:

  • Mikortól enyhült tavaly ősszel Magyarországon a második járványhullám a november 11-i szigorítás hatására,
  • Melyek a tapasztalatok azokban az európai országokban, amelyeket szintén letarolt tavaly tél óta a brit mutáns (és nemzetközi segítséget kértek, mint például Portgugália januárban, illetve Szlovákia és Csehország februárban), ott mennyi ideig maradtak fent a szigorítások. 

A vizsgálataink alapján elénk táruló kép igencsak lesújtó, persze nem lehet 1:1-ben átültetni a múltbeli és a külföldi tapasztalatokat, mert rengeteg, előre nem pontosan látható tényező együttes hatásától függ az itthoni járványhelyzet (intézkedések konkrét tartalma, lakossági fegyelmezettség, kórházi helyzet, átoltottság alakulása, időjárás, stb.). Ezekkel együtt mégiscsak erős indikációt adnak a tapasztalatok arra, hogy mire lehet itthon reálisan számítani.

Sajnos rosszabb kilátások adódnak, mint az elhangzott kettő, illetve akár a négyhetes korlátozás.

Hogyan csengett le itthon az őszi második hullám?

Első vizsgálatunk során megnéztük, hogy a november 11-én hatályba lépett magyarországi szigorítások (pl. este 8-tól hajnali 5-ig tartó kijárási korlátozás) után mennyi idővel kezdtek javulni a napi fertőzési számok. Amint az alábbi ábránkon látjuk: a napi esetszámok és a tendenciát jobban érzékeltető 7 napos mozgóátlag nagyjából 8-10 nap után kezdett lefelé konyulni, de aztán a november végén és december elején befutottak a nagy, 100-200 ezres tömeges koronavírus-tesztelési eredmények, amelyek „megcincálták az idősorokat” és átmenetileg megemelték a napi és a trendszerű esetszámokat is.

Emiatt csak nagyjából egy hónappal a szigorítások elrendelése után kezdett meggyőzően és trendszerűen esni a mozgóátlag. Ez rögtön egy indikáció arra, hogy benne van a pakliban: a két hétre elrendelt korlátozások meghosszabbodhatnak legalább húsvétig, így tehát valójában erről dönthet a kormány majd a nemzeti ünnep utáni ülésén, nem a rögtön visszalazításról.

Nyilván nem lineárisak a járványügyi összefüggések olyan értelemben, hogy ami tavaly megtörtént (8-10 nappal a lezárások után kezdett javulni a helyzet), az most is biztosan úgy fog történni, hiszen például hétfőtől már egy eleve szigorúbb járványügyi védekezési rendszer szigorodott tovább (így arányaiban még hatásosabb lehet a kontaktusok számának további csökkentésén keresztül). Ezt érzékelteti az egyes kormányok járványügyi védekezéseinek szigorúságát 1-től 100 pontig terjedő skálán bemutató szigorúsági index (Oxford COVID-19 Government Response Tracker, azon belül is az ún. Stringency Index). Az adatbázisban a legfrissebb magyar helyzetre még nincs adat (nem skálázták be a hétfőn hatályba lépett intézkedések szigorúságát, de mi valahol 85 pont körülre tennénk az eddig 72,2 ponton stagnáló indexet).

Amiatt sem lineárisak az összefüggések, mert most jóval fertőzőképesebb mutációk miatt van nehéz helyzetben az ország, miközben lényegében ugyanolyan fertőzési számok mellett léptek hatályba a szigorítások, mint tavaly novemberben (640-650 fő körüli 100 ezer lakosra vetített utóbbi kétheti adat). Utólag viszont már jobban látható, hogy a tavaly őszi bejelentés késve történt meg és most is úgy gondoljuk, hogy ez történt. Most viszont a mutációk mellett még az is nehezíti a védekezést, hogy eleve sokkal jobban leterhelt magyar egészségügyi rendszerre rakódik rá a hirtelen berobbant harmadik hullám.

fertozottseg magyar szigoritasok uj210308

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy azokban az országokban, amelyekben a brit mutáns súlyos járványhoz, erősen leterhelt egészségügyi rendszerhez és akár nemzetközi segítségkéréshez vezetett, mennyi ideig maradtak érvényben a szigorú korlátozások.

Kezdjük elrettentő példaként a nagy késéssel reagáló portugálokkal, ahol a január második felében elkezdett szigorítási hullámnak több lépcsője volt és azóta sem tudtak még érdemi lazításról dönteni, noha a napi esetszám és az abból adódó 7 napos mozgóátlag már drasztikusan visszaesett. A múlt héten már 1000 fő alatt volt a mozgóátlag, miközben a tetőzéskor 13 ezres számot láttunk. Ez azt jelenti, hogy mivel nagy késéssel léptek és nagyon elszaladt a járvány, így tartósan, már másfél hónapja szigorú intézkedések mellett kell működnie az életnek Portugáliában.

A csehekkel folytatva a sort, az látszik az alábbi ábrán, hogy a december közepén meghozott szigorító intézkedésekből még azóta sem tudtak visszalazítani, mert bár megtörték januártól a járvány felfutását, de február második felétől ismét erősödik a járvány. Ez arra utal, hogy nem kellő szigorral léptek fel (még mindig 70 pont alatti a szigorúsági indexük) és félő, hogy további korlátozást kell elrendelni. Így tehát a cseheknél már lassan 3 hónapja élnek a szigorúbb intézkedések és egyelőre nem a lazításon gondolkodnak.

Szlovákiában a karácsony után és január első felében meghozott szigorításokból még érdemben nem tudtak visszalépni, miközben a hivatalos járványadatok nem alakulnak meggyőzően. Ez arra utal, hogy itt sem elegendő a szigor.

A brit mutáns „őshazájában”, az Egyesült Királyságban december elején figyeltek fel Kent megyében az új mutációra, és akkortól több lépcsőben jelentős szigorítást hajtott végre a brit kormány, utoljára január elején. Ebből a bő két hónapja tartó szinte teljes lezárásból tegnaptól tudtak elindulni a normalizálódás irányába azzal, hogy az iskolákat ismét megnyitották, két hónapnyi távoktatás után. A kitartó szigor mellett a 60 ezer fő körül tetőző fertőzéses mozgóátlag már 10 ezer fő alatt jár, és

még amellett is bő kéthavi kemény védelmi lépések jellemezték az ország működését, hogy közben messze a leggyorsabban ott nőtt az átoltottság és jelenleg már a lakosság több mint egyharmada megkapta az oltást.

Tegnap idehaza elismerte a magyar tisztifőorvos, hogy már Magyarországon is domináns a brit mutáció a mintákban, illetve figyelmeztetett arra, hogy nagyon nagy terhelés alatt van az egészségügy. Mivel idehaza még csak 10%-nál jár az átoltottság és egy hónap múlva érhetünk el a 20-25% közötti sávba, így ez a három magyar tényező a brit tapasztalatok tükrében afelé mutat, hogy itthon két hét múlva még bizonyára nem lehet visszalazításról beszélni és sajnos benne van a pakliban, hogy még húsvétkor sem, legalábbis nem teljes körűen.

Ugyanígy a tartós itthoni szigor felé mutat az írországi példa is, ahol szintén tarolt a brit mutáció. Amint az alábbi ábrán látjuk: a karácsony és újév között hirtelen bekövetkezett nagy szigorítás óta nem lazítottak még tartósan a védekezésen amellett sem, hogy ott is drasztikusan javult a járványhelyzet, és a 6500 fő körül tetőző 7 napos fertőzéses mozgóátlag hetek óta stabilan 1000 fő alatt jár. Az íreknél is tehát már két hónapja szigorú járványügyi intézkedésekről beszélünk, és közben náluk mostanra érte el a 7%-ot az elsőre átoltottság.

Itt érünk el a magyar szigorítások időintervalluma szempontjából három kulcsfontosságú tényezőhöz, de ezeknek a hatását egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni a járvány alakulására:

  • A kormányzati szigorúsági index helyzete. Már eddig is szigorúbbak voltak a magyar kormányzati intézkedések, mint például a cseh és a szlovák helyzet (persze érdemes óvatosan bánni az egyes országok index értékeinek összevetésével) és itthon még csak most indultak el az újabb szigorítások. Ez pedig reményt ad arra, hogy nálunk jobban alakul majd a helyzet. Ha viszont jól gondoljuk, és a most hatályba lépett magyar szigorítások valóban 85 pont körülig viszik fel a magyar indexet, akkor figyelmeztető, hogy a britek és az írek már két hónapja élnek hasonló és nagyobb szigor mellett és még csak a briteknél jött el az idő az első érdemi lazításra sokkal magasabb átoltottság mellett.
  • Az időjárási helyzetre is kell figyelni. Az egyre melegebb idő, az UV-sugárzás erősödése, az emberek erősödő immunrendszere és szabadban való tartózkodása segíthet fékezni a járványt, viszont a jó idő lazítja a fegyelmet, és növeli a kontaktusszámokat. Így nem véletlen, hogy máris figyelmeztetnek a balatoni szakemberek, nehogy megint felelőtlenül elárasszák az emberek a Balaton-partot és ez erősítse a fertőzőképesebb mutációk miatt a járványt.
  • Az átoltottság felfutására is kell figyelni. A keleti vakcinák segítségével megvan az esélyünk arra, hogy messze az EU élére ugorjunk pár hét alatt az elsőre átoltottak arányában, ami egyre szélesebb társadalmi rétegek védettségét jelenti és így ez rövidítheti a korlátozások időintervallumát.

Orbán Viktor azt is megemlítette a múlt pénteki interjúban, hogy

olyan is van, aki szerint óvatosan kell nyitni 14 nap után, nem egy lépésben, nehogy még a végén egy negyedik hullámot is elindítunk.

Ez azt jelenti, hogy a kormányfő is tisztában van vele: a túl gyors nyitás bizony még erősítheti is a járványt és ahogy jeleztük: már most is nagyon le vannak terhelve a magyar kórházak és még a (nem kellően szigorú?) szinten tartott korlátozások mellett is újra tudott erősödni a járvány Szlovákiában és Csehországban.

Mindez összességében afelé mutat, hogy nem reális két hét múlva az érdemi visszalazítás, és még a közvetlenül húsvét utáni drasztikus enyhítés is kockázatos lehet. A már beoltottak persze kaphatnak kedvezményeket a korlátozások alól, de a járványveszélyt növeli, hogy még ők is megkaphatják és átadhatják a fertőzést.

A fentiek alapján életszerűnek tűnik az a múlt heti jóslat Merkely Bélától, a Semmelweis Egyetem rektorától, miszerint május közepére már lényegesen jobb lesz a járványhelyzet és így akkoriban már meg lehet megkezdeni a szigorítások lépcsőzetes enyhítését. Ez azt jelentené, hogy bő két hónapig élnénk a szigorúbb járványügyi intézkedések mellett, de ahogy a fenti példák alapján bemutattuk: nem mi lennénk az egyedüli ország, amelynek bizony ilyen hosszú kényszerszünetet kellene végigszenvednie. Ezzel együtt is bárcsak úgy alakulna, hogy mindössze néhány hétig tartanának a most elrendelt korlátozások!

Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi. Rendőr és katona járőrözik a Jászai Mari téren 2020. november 16-án. Ettől a naptól a katonák is segítik a rendőrök munkáját a közterületeken, részt vesznek a közrend, köznyugalom, közbiztonság fenntartásában. A katonák részt vesznek veszélyhelyzeti szabályok, valamint a kijárási tilalom szabályainak ellenőrzésében, továbbá az egészségügy működőképességét is segítik a koronavírus-járvány második hullámának idején.

GettyImages-1194700824
getty, belgium, város
kórház egészségügy állami egészségügy koronavírus beteg orvos
vakcina oltás koronavírus

Alapblog Aranyat vett az MNB

A világban folyik a végtelen pénznyomtatás. Márpedig ha papírpénzből bármennyit lehet nyomtatni, akkor az nem ér...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező

Üzleti modellező

Üzleti modellező
Online előadás
Árfolyamgrafikon dekódolás kezdő tőzsdézőknek.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
veszprem megye jarvany berobban barany tolna jasz nagykun szolnok210410