iskola tanítás diák koronavírus járvány
Gazdaság

Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?

Portfolio
Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén döntött az április 19-i nyitásról, akkor még senki sem tudta megmondani, hogy milyen lesz a járványhelyzet április közepén, de sejteni lehetett, hogy nem javul eleget. Mostanra azonban már világosan látszanak a trendek: az eredményeink azt mutatják, hogy a járványhelyzet rosszabb, vagy legalább olyan rossz, mint amikor a kabinet az iskolák zárásáról döntött márciusban. Az iskolák nyitása mellett felsorakozhatható járványmutatók gyengébb lábakon állnak, mint a zárás fenntartása mellettiek. A nyitással lassabb lesz a járvány lecsengése, tízezres nagyságrendben lehet több a regisztrált fertőzöttek száma a következő időszakban a fiatalok körében, mint abban az esetben, ha fenntartják a digitális oktatást. Az iskolák nyitása valójában akkor nem okoz majd érdemi gondot az intézményekben, ha kellően sok szülő dönt úgy, hogy nem engedi be a gyerekét az iskolába. A kormány azzal is segíthetne a helyzeten a nyitás elnapolása mellett, ha az intézményekben a korábbinál sokkal szigorúbb járványügyi szabályokat vezetne be.

Az iskolák, mint terjesztők

Nemzetközi kutatók szerint az iskolákat akkor lehet biztonságosan újra kinyitni, amikor a koronavírus közösségi terjedése már nem valószínű egy társadalomban. Mindaddig, amíg a vírus közösségi terjedése adott, vagyis magas az új esetek száma, addig a személyes oktatás veszélyezteti az egészséget és az emberek életét – vélekednek a koronavírus iskolákban való terjedése kapcsán nemzetközi kutatók. Az iskolák túl korai újranyitása tehát a vírus fellángolását eredményezheti.

Miközben a járvány kezdetén arról volt szó, hogy a gyerekek nem igazán fertőződnek meg és nem terjesztik a vírust, ma már világos, hogy ez biztosan nem igaz. A gyerekek is súlyos fertőzésen mehetnek keresztül, ha elkapják a vírust, illetve náluk még magasabb is a vírusszám a szervezetben, mint a felnőtteknél. Ráadásul a vírus brit mutációja – amely gyorsabban terjed és halálosabb – egyértelműen bebizonyította, hogy már nemcsak a kifejezetten idősek vannak veszélyben, hanem a fiatalabb korosztály is.

Hazai és nemzetközi példák egyaránt azt mutatják, hogy ha egy intézményben felbukkan a vírus a betegség közösségi terjedésének időszakában, akkor nagyon valószínű, hogy nemcsak a detektált koronavírus eset/osztály kerül karanténba, illetve fertőződik meg, hanem nagyon könnyen az egész iskola bezárására sor kerülhet a fertőződés miatt.

Magyarországon nem lehet tudni, hogy hány gyermek kapta el a koronavírust, ahogy azt sem, hogy hány 18 év alattit ápoltak kórházban és voltak/vannak lélegeztetőgépen. Sporadikus információk vannak csak arról, hogy a járvány kitörése óta 100 gyereket kellett lélegeztetni, illetve arról, hogy a 3. hullámban sokkal több gyerek kerül kórházba, mint korábban. Nemzetközi kutatások szerint azonban a fertőzött gyerekek 3%-a kerül kórházba, akiknek az egyharmada igényel intenzív terápiát.

A 3. hullám Magyarországon

Habár Magyarországon nincs arra vonatkozó kutatás sem, hogy hol terjed leginkább a járvány (iskola, munkahely, üzletek), nem kérdés, hogy a járvány harmadik hullámának elején az iskolák nagyon komoly gócpontokká váltak. A második hullám visszaszorítása után a brit mutáns terjedésével egyre több iskolában tértek át az online oktatásra, mert gyakorlatilag napok alatt tarolta le az intézményeket a járvány. Ez nem csoda: a brit mutáció legalább 50%-kal gyorsabban terjed. Vagyis mire meghoznának egy járványügyi intézkedést egy intézményben, addigra jó eséllyel a vírus már a karantén elrendelése, illetve az osztálybezárás előtt jár, így történik meg, hogy ellehetetlenül a tantermi oktatás az intézmény jelentős részében.

A márciusi általános iskolabezárás előtt már az intézmények 25%-ában hivatalosan jelen volt a vírus, amely részben vagy teljesen korlátozta a tantermi oktatást. A zárt tér és a magas kontaktusszám nagyon kedvező a vírus terjedése szempontjából, miközben ezen adottságok gyakorlatilag lehetetlenné teszik a védekezést ellene – különösképp, ha a védelmi intézkedések gyengék, a védekezésre fordított források alacsonyak, a vírus felbukkanása után meghozott intézkedések pedig lassúak. A vírus gyors terjedése miatt március 8-tól rendelte el a kormány a teljes digitális oktatást.

Az Operatív Törzs nem közölt minden nap adatot az iskolák és az óvodák helyzetéről.

Újranyitás

Sokáig nem lehetett pontosan látni, hogy mit hozhat az iskolák közelgő újranyitása Magyarországon. A kormány március végén rendeletben rögzítette, hogy április 19-én újranyitnak az általános és a középiskolák egyaránt. Akkor még a legtájékozottabb virológusoknak sem volt fogalmuk arról, milyen lesz a vírushelyzet április 19-én. A múlt héten a kabinet úgy határozott, a középiskolákat mégsem nyitja újra, éppen a vírusveszély miatt, erre csak május 10-én kerül sor, az írásbeli érettségik után. A rövid válasz tehát adódik: a kormány belátta, hogy nem biztonságos az újranyitás, mégsem halasztotta el az általános iskolákban az újranyitás időpontját. A döntés után úgy fogalmaztunk, ha a középiskolákban veszélyes az újranyitás, és az egy hónappal későbbi szóbeli érettségit is lefújják, akkor a 10 millió forintos kérdés az, hogy miért nyitják újra az általános iskolákat?

Amikor tehát márciusban döntés született az iskolák április 19-ei újranyitásáról, akkor valójában még nem lehetett biztosan látni, hogy milyen lesz akkorra a járványhelyzet. Éppen ezért a szakértők sem tudták, hogy miért döntött egy olyan dologról a kormány, amiről igazából fogalma sem volt senkinek. Annyit lehetett sejteni március végén, hogy a járvány nem fog gyorsan visszaszorulni a tervezett nyitásra, mert a korlátozások nem eléggé szigorúak ahhoz. Ahogy haladtunk az április 19-i tervezett újranyitás időpontja felé, úgy vált egyre biztosabbá, hogy a szakértői várakozásokkal összhangban nincs gyors „leszakadás” a járványban. Magas szinten stabilizálódó esetszámokról beszél Müller Cecília országos tisztifőorvos is.

Magasabb esetszám, mint a záráskor

Amikor februárban utat tört magának a brit mutáció az iskolákba, és zárta be azokat sorba, akkor a napi vírusos esetszám 1000-3000 fő között alakult. Most továbbra is 5000 fő feletti a 7 napos mozgóátlag. Mindebből következően, nem meglepő módon jelenleg sokkal magasabb az aktív koronavírusos esetek száma, mint az iskolák zárása előtt volt (akiknek a döntő többsége nincs karanténban). Vagyis a vírushelyzetből kiindulva sokkal nagyobb eséllyel kerülhet a közösségbe egy vírushordozó az újranyitás időpontjában, mint a bezárás előtt.

A kockázatokat némiképp csökkentheti, hogy a tanárok többségét beoltották, de nekik még nem, vagy csak részben alakult ki a védettségük, mert későn oltották be őket, emiatt is tiltakoznak a szakszervezetek a nyitás kapcsán. A gyerekek között pedig nem beszélhetünk védettségről, hiszen nem kaphatnak oltást.

Mindent egybevetve az iskolák újranyitása egy erőteljes, legalább ugyanolyan vagy erősebb víruskoncentráció mellett valósul meg, mint az iskolák márciusi bezárásakor volt.

Vagyis egy iskolában nagyobb valószínűséggel lesz jelen vírushordozó a nyitás pillanatában, mint a zárás előtti pillanatban volt. Mindent egybevetve a közösségi terjedés feltételei kedvezőek a vírus számára továbbra is, így az iskolák ismét gócpontokká válhatnak, miközben a gyerekek és szüleik nem védettek a vírus ellen. Minden bizonnyal számos osztály/iskola lesz, amelyik a nyitás után elég gyorsan visszatér a digitális oktatásra, miután a koronavírus terjedése lezárja az intézményt.

Járványügyi adatok szempontjából némi bizakodásra az adhat okot, hogy a vírus reprodukciós rátája (R) jelenleg már 1 alatt van, kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kontaktusok számának növekedése (újranyitás) megemelheti az R értéket. A fertőződés kockázatát csökkenti, hogy több olyan szerveződés is indult, amely arról szól, hogy a szülők ne engedjék iskolába a gyerekeiket. Ha sokan döntenek úgy, hogy nem engedik vissza a gyerekeket, akkor valamivel kevesebb lesz a kontaktus az iskolákban. Bizakodhatunk kicsit abban is, hogy a mostani adatok az 1-2 héttel ezelőtti állapotot tükrözik (lappangási idő + tesztelés), és ha szerencsénk van, akkor folytadódott azóta vírus lassú visszaszorulása. Azonban az R értéke pillanatok alatt indulhat növekedésnek, amikor megemelkednek a kontaktusok (újranyitnak az iskolák), ami gyorsan elronthatja a korábbi eredményeket.

Hol fertőz a vírus? Az iskolában!
A Berlini Technológiai Intézet és a Herman Rietschel intézet szakemberei szerint jelentős eltérés van a COVID-19 fertőzés kockázatában attól függően, hogy milyen beltéri helységben és milyen körülmények között tartózkodunk. A legbiztonságosabbak a múzeumok, színházak, amennyiben mindenki visel maszkot és 30% körül van a terem telítettsége. Ebben az esetben az R érték mindössze 0,5, vagyis két fertőzött átlagosan egy további embernek adja át a betegséget. Meglepő módon a fodrász és a tömegközlekedés képes még arra, hogy egy alatt tartsa az R mutatót, amennyiben mindenki be is tartja a maszkviselési szabályokat. Az itthon is ismert 10 m2/vásárló szabályozás a boltok esetén már érdemi problémákat jelent, mert így az R értéke már 1,1-re ugrik – maszk viselése esetén, tehát a koronavírus, ha viszonylag korlátozott mértékben is, de gyorsulva terjed tovább.
A sportversenyek zárt stadionban, 50%-os ülőhely foglaltság esetén és maszk nélkül már 1,5-es R értéket mutatnak, amíg az irodák 20%-os kapacitásnál már 1,6-os R értéknél járnak. Az éttermek 50%-os leterheltség esetén is 2,3-as értéket mutatnak, ami már a vírus gyors terjedését teszi lehetővé, legalábbis abban az esetben, ha nincs maszkviselési szabály. Az igazi hideg zuhanyhoz azonban csak itt érkezünk el: a két legveszélyesebb terep a nyílt terű iroda, valamint az osztálytermek. Egy középiskolában még abban az esetben is, ha csak az osztály 50%-a van jelen és mindenki visel maszkot, az R értéke 2,9 lesz. A maszkok eldobása esetén ugyanez már 5,8-on fog állni, vagyis egyetlen beteg kamasz átlagosan hat másiknak adná át a fertőzést. A két legmagasabb érték a német tanulmányban a nyílt terű iroda 50%-os jelenlét és maszkviselés nélkül (8,0), valamint a középiskola, “békeidőben” jellemző alacsony hiányzások mellett és maszkviselés nélkül (11,5).
Fontos kiemelni, hogy az Anne Hartmann és Martin Kriegel által vezetett kutatás a helyszínek jellegéhez rendelte ez ott tartózkodás átlagos idejét. A bevásárlást egy órára becsülték, a múzeumlátogatást két órára, a munkahelyi tartózkodást pedig nyolc órára. Nem tudjuk továbbá, hogy az általános iskolákban mennyire változik meg a fertőzés terjedésre a középiskolákkal összehasonlítva, hiszen ez függ mind a termek nagyságától, ehhez viszonyítva az osztály létszámától, valamint attól, hogy a már uralkodó brit variáns mennyire képes megfertőzni a kisebb gyermekeket. Ugyanakkor az általános iskolások kevésbé szabálykövetők, mint a középiskolások, ez ront a helyzeten. Enyhíthetnek a kockázatokon, ha a tanárok már be vannak oltva és a gyógyszergyártók által ajánlott védettséghez szüksége idő is eltelt, ez utóbbi Magyarországon jelen állás szerint az április 19-i iskolanyitásra sok esetben nem fog megtörténni. A vizsgálatok eredményei azonban így is aggasztóak, elsősorban annak tekintetében, hogy a jövő héten megnyitó iskolák nagy valószínűséggel a fertőzés terjedésének jelentős kockázatával járnak az idézett tanulmány eredményeiből kiindulva is.

Mikor és hogyan lehetne biztonságosan újranyitni?

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a mostani nyitás nem nevezhető biztonságosnak sem az iskolába járó diákok, sem a pedagógusok, sem diákok és a tanárok családjai számára. Az újranyitás akkor lenne biztonságos, ha sokkal magasabb lenne a munkanépes korú lakosság oltottsága, és kialakult volna az oltás után az immunitásuk és/vagy nagyon jelentősen visszaszorult volna a járvány. Utóbbi néhány hét további szigorra megtörtént volna valószínűleg, így az érettségi után visszatérhetett volna a biztonságos tantermi oktatás.

Természetesen nem azokkal a gyenge és bürokratikus járványügyi szabályokkal, amelyekkel a 3. hullámot próbálták megfékezni az iskolákban, ami a testhőmérséklet mérésén kívül érdemi, kötelező érvényű korlátozást nem jelentett, hanem erős, gyors, rugalmas szabályozással. A nyitás az alábbiak mellett lehetne biztonságos:

  • Minden diák és tanár heti rendszerességű, ingyenes szűrése a koronavírusra, ahogy azt a nyugat-európai példák mutatják. A pozitív esetek és kontaktusaik azonnali karanténba helyezése.
  • Minden pedagógus és diák számára ingyenes maszk biztosítása az állam által.
  • Azok a tanulók, akik nem szeretnének bejárni, otthonról tanulhassanak továbbra is, függetlenül attól, hogy hány hiányzásuk volt mindeddig. (Vagyis ne számítson hiányzásnak az otthoni tanulás.)
  • Szellős ülésrend biztosítása.
  • Amikor koronavírus-gyanús lesz egy diák vagy tanár (tüneteket mutat), akkor az osztály és a kontaktok azonnal átállítása a digitális oktatásra mindaddig, amíg ki nem derül, hogy pozitív-e a gyanús eset. (Ha csak napokkal később, a pozitív teszt eredménye után történik meg a karantén, és addig be kell járni, akkor addig borítékolható a fertőzés tovább terjedése.)
  • Amikor egy koronavírusos esetet/eseteket detektálnak egy iskolákban, akkor a teljes intézmény azonnali tesztelése.
  • Az iskola területén minden tanár és diák kötelező maszkviselése, amely alól csak az ebédelés idején lehetne kivételt tenni. Az ebédelés szakaszosan, szellősen, kevés diák jelenlétében történhetne.
  • Az ének-zene órák, illetve minden éneklést megkövetelő óra eltörlése, ugyanis ez gyors vírusterjedést okoz. Minden olyan tanóra eltörlése, amely a maszk levételét követelné meg.

Jól látható, hogy a jelenlegi járványhelyzetben az iskolák biztonságossá tétele óriási kapacitásokat igényel. Ha viszont ezek az intézkedések elmaradnak, akkor a vírus terjedése térhet le az eredeti, trendszerűen csökkenő pályáról, több beteget, tartósabban túlterhelt egészségügyet eredményezve. Az iskolák újranyitásának részleteiről a szerdai kormányülésen dönthet a kabint.

Összegzés

Magyarországon nem lehet tudni, hogy az iskolákban a gyerekek milyen szerepet töltenek be a fertőzés terjesztésében, mert nincs erre vonatkozó kutatás, és nincs arra vonatkozó adat sem, hogy a gyerekek milyen arányban kerülnek kórházba, ha elkapják a betegséget. Miután mindeddig csak egyetlen olyan felmérés volt, az első hullámban, amely megpróbálta megbecsülni, hogy a társadalomban mennyien lehetnek védettek (HUNcover), így azt sem lehet tudni, hogy most hogyan állunk a nyájimmunitás kapcsán, mennyi honfitársunknak lehet védettsége. Nemzetközi kutatások azonban rámutatnak, hogy az iskolák komoly terjesztők lehetnek.

Azt tudjuk, hogy Magyarországon a brit mutáció a 3. hullám elején kifejezetten gyorsan tarolta le az iskolákat az intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések mellett is, és sporadikus hírek vannak arról, hogy a brit mutáns egyre több fiatalt és gyereket betegít meg. Nincs változás abban, hogy most is a brit mutáció terjed hazánkban, a helyzet ráadásul annyiban súlyosabb is, hogy az angol mutánsnak most "nem kell idő ahhoz", hogy dominánssá váljon, mint februárban, mert jelenleg domináns.

Az iskolák újranyitásának időpontjában tehát azt mondhatjuk, hogy keveset tudunk arról, hogy a gyerekek milyen szerepet töltenek be a vírus terjesztésében hazánkban az iskolákra vonatkozó hazai szabályok mellett, nem tudjuk, hogy mekkora részüknek van immunitása, de az egyre nyilvánvalóbb, hogy a vírus brit mutációja mind a gyerekekre, mind a szüleikre veszélyesebb.

Az iskolák újranyitásának pillanatában a vírus a terjedés legmagasabb szintjén, a közösségi terjedés időszakában van, és Magyarországot abba a csoportba sorolják a nemzetközi kutatók, akiknek nem javasolják az enyhítést.

Az iskolák márciusi zárásakor sokkal alacsonyabb volt az egészségügy terheltségi szintje is, mint jelenleg. Ez azt jelenti, hogy a betegeket sokkal magasabb színvonalon tudta ellátni a hazai egészségügy a kórházakban. Amíg március elején 6000-en voltak kórházban és 600-an lélegeztetőgépen, addig most több mint 10 ezren szorulnak kórházi kezelésre és kétszer annyian vannak gépen, mint az iskolák zárásakor. A pozitív tesztek aránya is magasabb jelenleg az összes teszten belül, mint akkor, amikor az iskolák a zárás előtt gócponttá váltak.

A vírus reprodukciós rátájának csökkenése bizakodásra adhat okot, hiszen amíg a zárás előtt 1 felett volt, addig mostanra ezen szint alá került. Az R számot azonban a kontaktusok számának növekedése gyorsan tudja emelni.

A napi új koronavírusos esetek nominális száma most is magasabb (5000 fő feletti), mint akkor, amikor a brit vírusvariáns februárban elterjedt az intézményekben (2000 fő körül). Az aktív esetek száma sokkal magasabb most, mint a bezárás idejében volt, akiknek a döntő többsége nincs karanténban. Vagyis a vírus terjedésének a lehetősége az esetszámok alapján könnyebb, mint korábban.

A kérdés csak az, hogy ezt mennyire ellensúlyozza a tanárok következő hetekben kialakuló immunitása és az oltási program előrehaladása. A vírus gyors terjedése és a számos bizonytalanság miatt nem meglepő, hogy a kutatók nem javasolják az iskolák nyitását, hiszen az a járvány visszaszorulása ellen hat. Ugyanakkor, ha a szakértők szavaiból kiindulva, az iskolák újranyitása ellenére sok szülő dönt úgy, hogy nem engedi iskolába a gyerekét, az korlátozza a vírus gyors terjedését az iskolákban.

Akárhogy is lesz, annyi biztos, hogy a nyitással lassabb lesz a járvány lecsengése, tízezres nagyságrendben lehet több a fertőzöttek száma a következő időszakban a fiatalok körében (annak minden következményével), mint abban az esetben, ha fenntartják a digitális oktatást. A járvány gyors berobbanásának esélyét nagyban csökkenti az oltások emelkedő száma és az átesettek immunitása, illetve az, hogy számos korlátozó intézkedés továbbra is érvényben marad, ez azonban nem fogja megnyugtatni azokat, akik az iskolákban vagy az iskolákba járók közvetlen kontaktjaiként megfertőződnek majd.

Címlapkép: Getty Images

taser x2 sokkoló
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás
boris johnson brexit
jdam
szijjártó péter facebook oldal

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial & Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás