GettyImages-1093927408
Gazdaság

Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára, és ez még csak a kezdet

A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.

Rekordáron a szén-dioxid-kvóták

Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára az Európai Unióban, amely a napokban már 50 euró / tonna fölé kúszott, és alaposan megemeli a környezetszennyező tevékenységet folytató vállalatok költségeit.

Látható, hogy az árak 2017 óta gyakorlatilag folyamatosan emelkednek, bár a koronavírus-járvány miatt volt egy jelentősebb visszaesés, de ez csak átmenetinek bizonyult, és azóta töretlenül egyre drágulnak a szén-dioxid-kvóták.

Az árak emelkedése részben annak köszönhető, hogy az Európai Unió szigorít a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos céljain. Még tavaly decemberben az Európai Tanács úgy döntött, hogy a korábbi 40 százalékról legalább 55 százalékra emelné meg a 2030-as uniós klímacélt, vagyis a korábbinál nagyobb mértékben csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest.

Na, de mi köze van a szigorúbb klímacéloknak a szén-dioxid-kvótákhoz?

Ennek megértéséhez alapvetően azt kell látni, hogy a szén-dioxid-kvóták árfolyamát alapvetően az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere, az úgynevezett EU ETS működési mechanizmusa határozza meg. Ennek keretében az EU rendszerszinten határozza meg, hogy mekkora a maximálisan megengedett károsanyag-kibocsátás mértéke egy évben, és ehhez az EU ETS hatálya alá tartozó vállalatoknak is alkalmazkodnia kell.

Jelenleg a kibocsátás-kereskedelmi rendszer nem vonatkozik minden szennyezőre, hanem alapvetően az áram- és hőtermelőkre, a feldolgozóipari társaságokra (pl. olajfinomítók, acél- és cementgyártók, vegyipar), és a légiipar szereplőire érvényes. Az egyes szektorok szabályozása között is vannak jelentős eltérések. Egyes esetekben a rendszer hatálya alá tartozó szereplők ingyen juthatnak hozzá a kvótákhoz, míg más esetekben aukción kell érte fizetniük, és a másodlagos piacon is megvásárolhatóak.

Egy szén-dioxid-kvóta egy tonna szén-dioxid vagy azzal ekvivalens károsanyag kibocsátására ad jogosultságot.

Magyarán minél többet szennyez egy szereplő, annál többet kell érte fizetnie, ami hosszú távon arra ösztönöz – emelkedő árakat feltételezve -, hogy környezetbarát beruházások révén csökkentse a szennyezését. Azzal tehát, hogy szigorít a klímacéljain az EU, az azt is jelenti, hogy a jelenleginél is nagyobb mértékben kell visszavágnia a károsanyag-kibocsátás mértékét, ami alacsonyabb éves szennyezést jelent, kevesebb elérhető kvótát, és így magasabb árakat.

Várhatóan júniusban derülnek majd ki további részletek a rendszer reformjával kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy ez mit jelent a kvótakereskedelemre nézve, de az árfolyamokat elnézve a piaci szereplők is a nagyobb szigorításra számítanak.

Jöhetnek a 100 dolláros szén-dioxid-kvóták?

Mostanában ez a kérdés az olajárak kapcsán is felmerült már, de elnézve az elmúlt hónapok trendjét ez jogosan feltehető a szén-dioxid-kvótákkal kapcsolatban is.

Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a szén-dioxid-kvóták árának nagyjából 100 euró körül kellene mozognia tonnánként ahhoz, hogy sürgősen ösztönözze a piaci szereplőket a környezetbarát technológiák kialakítására (pl. hidrogén). Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magasabb kvótaárak és költségek megemelnék többek között a nagykereskedelmi áramárakat is, amely meg az ipari szereplők számára hozna drágulást és így tovább, tehát tovagyűrűző hatásai is lehetnek (pl. fogyasztói árakban).

Az év eleje óta mintegy 60 százalékkal emelkedett a szén-dioxid-kvóta árfolyama, és ezzel együtt az egyik legjobban teljesítő „árupiaci” termék volt, és jelenleg közel 52 euró / tonnán áll.

Az opciós kereskedési adatok pedig azt sugallják, hogy további drágulás jöhet idén, ami összhangban áll az EU-s szigorítási törekvésekkel is. Több nagy pozíció is arra fogad, hogy az árak elérhetik akár a 100 eurót is az év végére, ez persze nem jelent garanciát. Az opciók árjegyzésével foglalkozó Grey Epoch elnöke, Ken Schneider szerint:

A mostani rali egy nagy része spekulatív pozíciókhoz köthető, vagyis olyan szereplőkhöz, akiknek nem szükséges megfelelnie az EU ETS követelményeinek.

Arra egyelőre nem sok jel utal, hogy az EU közbeavatkozna, például az Európai Bizottság alelnöke és klímaügyi vezetője, Frans Timmermans, azt mondta, hogy az áraknak emelkedniük kell a klímacélok elérése érdekében.

Átalakítások várhatóak a rendszerben

Említettük, hogy az Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer jelenleg nem egységes abban a tekintetben, hogy eltérő szektorokra eltérő szabályok vonatkoznak, illetve annak hatálya alá csak a piaci szennyezők egy része tartozik. Részletek ugyan majd csak júniusban fognak kiderülni a tervezett átalakításokkal kapcsolatban, de azért a főbb irányokkal kapcsolatban már vannak elképzelések:

  • A rendszer egységesítése: az EU ETS jelenleg csak bizonyos szektorokra vonatkozik, míg más esetekben különböző nemzeti szintű klímapolitikák vannak érvényben, amelyek iránymutatással szolgálnak a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az egyik fontos irány tehát a mostaninál egységesebb rendszer létrehozása lehet, vagyis azt kiterjeszteni más szereplőkre is. Ezzel ugyanis elkerülhetővé válna, hogy a különböző szabályozások miatt a szennyezőkre más-más mértékű teher háruljon.
  • Fontos a versenyképesség is: a drágább szén-dioxid-kvótákkal járó egyik probléma a versenyképességre gyakorolt negatív hatás. A szennyezéssel járó egyre növekvő költségek ugyanis hátrányosan érinthetnek számos piaci szereplőt, akik a nemzetközi téren versenyeznek olyan vállalatokkal, akikre ezek a szabályok nem vonatkoznak. A klímacélok elérése mellett tehát az is fontos szempont, hogy azért a társaságok kompetitívek tudjanak maradni, ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy ezek a cégek külföldre szervezik ki tevékenységeiket – már ahol ez lehetséges -, ahol mondjuk lazább a szabályozás. Ez az úgynevezett „carbon leakage”, ami nem kívánatos sem az uniós munkaerőpiac, sem a gazdasági növekedés szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy ha a kiszervezés olyan helyre történik, ahol a szabályozás kevésbé szigorú, akkor az a globális klímacélok elérését sem segíti. Ezt a mostani rendszer sok esetben ingyenes szén-dioxid-kvóták kiosztásával próbálja semlegesíteni, amit a leginkább veszélyeztetett szereplők kapnak (pl. acél- és cementgyártás, vegyipar).
  • Importvám / exporttámogatás: az ingyenes kvóták egyik alternatívája lehet például az EU-ba behozott termékekre kivetett karbonvám (BCA). Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy függetlenül attól, hogy egy terméket az EU-n belül gyártanak vagy import útján kerül be, ugyanolyan teherrel sújtanának az emissziók miatt. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik és csak részleges megoldást jelentene a versenyképesség szempontjából. Az EU-n kívüli exportra termelő vállalatok ugyanis ugyanúgy fizetnének a károsanyag-kibocsátás után, és olyan szereplőkkel kell versenyezniük a globális piacon, akikre ez nem vonatkozik vagy eltérő mértékben. Ennek elkerülésére lehetne exporttámogatást adni a termelőknek, de ugyanakkor ez meg nem feltétlenül ösztönzi a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Egy másik probléma, hogy az importvám költségeit a vállalatok átháríthatják a fogyasztókra is, tehát a nap végén az EU állampolgárai állnák az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás gazdasági költségeit. Végül technikai, jogi és szabályozói szempontból sem egyszerű a karbonvám megvalósítása (mely országokra vonatkozna, hogyan számolnák ki a kibocsátást stb.)

A problémák nagy része természetesen azzal lenne a legegyszerűbben kiküszöbölhető, ha a szén-dioxid-kvóták kereskedelme globálisan egységes lenne, ugyanakkor ez nem könnyű feladat, hiszen a legtöbb piacon még egységes nemzeti szabályozás sincs feltétlenül a kvótakereskedelemre, már ha egyáltalán van ilyen érvényben.

Címlapkép: Andrew Aitchison / In pictures via Getty Images

bear_1
markus söder armin laschet
GettyImages-1233503994
covid-19
ebrahim raiszi
bezárt üzlet - koronavírus

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
bear_1