gyári munkás dolgozó worker fizetés
Gazdaság

Mennyire fáj a Covid-válság az európai dolgozóknak?

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány és különböző hullámai nem hagyományos értelemben vett gazdasági krízisnek tekinthetők, hatásait tekintve markáns és permanens gazdasági következményekkel bírnak. Nincs ez másként a munkaerő-piac vonatkozásában sem, ugyanis az egyes országokban bevezetett egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedések hatásai eltérő mértékben és irányban befolyásolták a munkaerő-piaci mutatók alakulását. Felmerül a kérdés, hogy az összetett intézkedési mechanizmusok mentén a munkaerőpiac bizonyos szektoraiban jelentkező jelenlegi hibernált állapotából a társadalom átoltottságát követően visszatér-e a 2020. február előtti állapotához. Aligha. Ennek számos szerkezeti átalakuláshoz és gazdasági növekedéshez kapcsolódó összefüggése van, melyek kihatással vannak a munkaerő-piaci trendek alakulására.

Hagyományos exogén és endogén sokk esetén a munkaerő-piaci mutatók az egyik legérzékenyebbek a reálgazdasági krízis hatásainak érzékeltetése és lekövetése szempontjából. Esetükben érvényesül azonban a késleltetési hatás is, vagyis a kilábalás időszakában a gazdasági növekedés fokozódását csak időben mérsékelt ütemben követi a munkanélküliségi ráta csökkenése (a késleltetési hatás fordított helyzetben is érvényesül). E megállapítás azonban számottevően függ olyan országspecifikus tényezőktől, mint a munkaerőpiac szerkezeti jellegzetessége, a bérek rugalmassága, a munkaerő-piaci szabályok merevsége vagy a munkaerő mobilitása.

A koronavírus járvány azonban egy merőben más helyzetet teremtett a munkaerő-piacon.

Ez a krízis más sokkhatás szempontjából, más jellegű a munkaerőpiac érintettsége szempontjából és más a válságkezelés oldaláról is. Home office, rövidített munkaidő vagy kurzarbeit, lockdown, ágazatok hibernált állapotban – néhány azon tényezők közül, melyek közvetett vagy közvetlen módon alakították és formálják napjainkban is a munkaerő helyzetét, s megnehezítik annak bármilyen más korábbi közgazdasági tapasztaltunkkal való összehasonlítást. 2021 tavaszán azonban egyre biztosabban állíthatjuk, hogy a Covid-19 járvány és különböző hullámai több tényező mentén, multiplikatív módon generálnak hatást a munkaerőpiac különböző szegmenseire. Tartós trendek kialakulásával számolhatunk.

Aktuális tendenciák a világgazdaságban

A munkaerő-piaci trendeket a munkanélküliség alakulásának perspektívájából vizsgálva érdemes különbséget tenni az egyes országcsoportok között. A rendelkezésre álló legfrissebb havi munkanélküliségi adatok szűk keresztmetszetéből adódóan teljes körű elemzés ugyan nem végezhető, de néhány következtetést így is le tudunk vonni, ha megvizsgáljuk az országcsoportok tendenciáit.

Az összehasonlíthatóságot[1] ugyan nehezíti az egyes országok eltérő járványkezelési stratégiája, s a különböző hullámok időbeli eltérései, valamint az országspecifikus munkaerő-piaci jellemzők, mindazonáltal két összefüggés megállapítható.

  1. A vizsgált országcsoportokban az első járványhullám elején volt megfigyelhető a munkanélküliségi ráta emelkedése, s az alkalmazott munkaerőpiachoz kapcsolódó közvetett vagy közvetlen válságkezelő intézkedések részben mérsékelték a turbulens hatásokat, melynek eredményeként a fenti országok közül kiugró növekedés három országban az Egyesült Államokban, Kanadában és Kolumbiában volt megfigyelhető.
  2. A kedvezőnek tűnő hatásmechanizmus mellett azonban le kell szögezni, hogy – eltekintve a kiugró adatokkal bíró országoktól – a munkanélküliség ráta minden vizsgált ország esetében emelkedett. Kiemelendő emellett, hogy a vizsgálat időhorizontjának tekintett egy éves időintervallumon nézve a mutató egy magasabb szintre állt be, nem tért vissza a válságot megelőző szintre. (Szögezzük le azonban, hogy a koronavírus-járvány turbulens hatásai még jelenleg is számottevően befolyásolják a munkaerő-piacot: a legtöbb országban a nyitás folyamata el sem indult vagy csupán óvatosan, fokozott ütemben, ezáltal el sem várható a teljes helyreállás.)

Ezzel összefüggésben tehát az elmúlt egy évben kialakult egy magasabb munkanélküliségi rátával jellemzett munkaerő-piaci helyzet, ahol ugyan kisebb fluktuációk megfigyelhetők, mindazonáltal a trendet tekintve permanenssé kezd válni a folyamat. Ennek egyik tényezője, hogy a szektorális munkanélküliség a hibernált szektorokban nagy, valamint számos munkavállaló vált pályaelhagyóvá. Ezt mutatja a munkaerőpiac feszessége is számos országban. Amennyiben a KSH adatai alapján nézzük az egyes szektorokban alkalmazásban állók számát, úgy láthatjuk, hogy a hibernálás által érintett szektorok (pl. vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás) esetében volt megfigyelhető a jelentős mérséklődés a krízis előtti állapothoz képest, míg bizonyos szektorok (pl. infokommunikációs) munkaerő-növekményt értek el 2020 végére. Ez magyarázza a feszes munkaerő-piacot és a kialakult turbulens hatásokhoz képest mérsékeltebb emelkedést mutató munkanélküliségi rátát is.

A munkanélküliségi ráta emelkedésének mértékét emellett számos tényező befolyásolja:

  • az alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedések és azok hatásossága,
  • az országspecifikus munkaerő-piaci jellemzők,
  • valamint a mutató kiinduló állapota is meghatározó volt.

A járvány gazdasági hatásait kezelő intézkedések is számottevő szerepet játszottak a hatások mérséklésében, s az egyes országok szinte mindegyike már az első járványhullám idején alkalmazta a rövidített munkaidő valamilyen formáját, melyek kiterjesztése a járvány további szakaszaiban is megjelent. Mindazonáltal számos kutatás kiemeli a különböző munkaerő-piaci gazdaságpolitikai programok fontosságát a válságkezelésben, s hogy ezek eltérő mértékben kerültek bevezetésre az egyes országcsoportokban. A kurzarbeit alkalmazását illetően vizsgálatok alapján leszögezhető, hogy az európai nagy gazdaságokban jelentős mértékben kerültek implementálásra a munkaerő tekintetében.

Amennyiben az Európai Unió tagállamait tekintjük országonként a kiinduló állapot szempontjából, a koronavírus járványt megelőzően az Eurostat adatai alapján a mediterrán országokban (különösen Spanyolországban és Görögországban), Franciaországban, két skandináv és két balti államban, valamint Szlovákiában már elérte vagy meghaladta a 6%-ot a munkanélküliségi ráta, míg a többi tagállamban a mutató értéke alacsonyabb szinten alakult. E kiinduló állapot is számottevően befolyásolta, de a növekmény szempontjából, ha 2020. januárról 2021. februárra nézve vizsgáljuk a változást nem triviálisan eredményezte azt az egyes tagállamokban. Kutatások alapján azonban megállapítható, hogy a járványhelyzet által legjobban érintett európai országok (pl. Egyesült Királyság) esetében merültek fel már a krízist megelőzően is különböző munkaerő-piaci egyensúlytalanságok.

Merre tovább munkaerőpiac?

Az elmúlt év munkaerő-piaci jellegzetességei olyan átalakulást eredményeztek, melyek a koronavírus nélkül évekbe teltek volna. Mindazonáltal a koronavírus járványt megelőzően is tendenciózus folyamatok hatottak a munkaerő helyzetére. Többek között ide sorolhatjuk az ipar 4.0 vívmányainak és az idősödő társadalom hatásait. A következő év(ek)ben a fenti két tényező és a kilábalás lehetséges forgatókönyveinek országonként eltérő megvalósulásai fogják befolyásolni az egyes trendeket.

1. Szerkezeti hatások és kérdések

Ahogy a korábbiakban már kitértünk rá a szektorális különbözőségek, a szektorális munkanélküliség és a pályaelhagyók neuralgikus pontot képeznek a hibernált ágazatok helyreállása szempontjából. A feszes munkaerőpiaccal párhuzamosan már az első hullám idején megfigyelhető volt, hogy a munkanélküliség ráta nagyobb növekedése az európai országokban a turizmus által érintett déli tagállamokban volt. Az ágazat szempontjából fontos szerkezeti kérdés lesz a kereslet helyreállásának gyorsasága, s ezzel párhuzamosan a munkaerő-kereslet növekedésének üteme. A munkaerő-kínálat oldaláról lényeges pontként kiemelendő a megfelelő, szakképzett munkaerő megtalálása, s gyors munkaerő-felvétel az ágazat beindulása és helyreállása nyomán.

A munkaerőpiac struktúráját tekintve a koronavírus-járvány eltérő módon érintette az egyes résztvevő csoportokat is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kutatása megállapította, hogy az alacsonyabb bérrel rendelkező és/vagy az alacsonyabban kvalifikált munkaerő érintettsége, valamint nemi megoszlás tekintetében a nők érintettsége nagyobb volt a negatív turbulens folyamatok által, s a Covid-19 a munkabérekre is lefelé irányuló nyomást gyakorolt. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió aggregált szintjén vizsgálva a nők munkanélküliségi rátája a magasabb kiinduló értékről a 2020. januári 7%-ról 7,9%-ra emelkedett 2021. februárjára, míg a férfiaknál ugyanezen vizsgált hónapokban 6,3%-ról 7,1%-ra emelkedett. Szükséges kiemelni azt is, hogy a munkaerőpiac szerkezetét tekintve a fiatalkori munkavállalók és a fiatalkori munkanélküliségi ráta érintettsége is számottevő. Az életkor szerinti összefüggés mezsgyéjén továbbhaladva ugyanakkor a munkaerő-kínálat és annak összetétele is számottevő lesz. A koronavírus járványt megelőzően ugyanis számos ország már megtapasztalta a munkaerőhiányt, mindazonáltal a fejlődő és fejlett gazdaságokban egyaránt jelentkező folyamatosan idősödő társadalom további szűk keresztmetszetként szolgál és szolgálhat a munkaerő-kínálat alakulása és összetétele szempontjából. Ennek egyik kapcsolódó területe lehet az ipar 4.0 vívmányainak alkalmazása, mindazonáltal azt le kell szögezni, hogy a jelenlegi folyamatok mentén még egyértelműen nem azonosítható a munkaerő-kínálat idősödés és ipar 4.0 vívmányai közötti trade-off.

2. Ipar 4.0 vívmányainak munkaerő-piaci hatásai

Az ipar 4.0 vívmányai a koronavírus járványtól függetlenül már 2020 előtt is éreztették hatásukat a munkaerőpiacon. Az egyes munkakörök vonatkozásában a kiegészítő hatás érvényesülése már mindennapivá vált, s számos esetben a helyettesítő hatás esélye is fennállt. Ez azonban országspecifikus tényezőktől, s az ipar 4.0 vívmányainak adott országban történő elterjedtségétől, azok adaptálási fokától és a gazdaság szerkezeti összefüggéseitől is függnek. Az Egyesült Államok munkapiacán elvégzett kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy például a mesterséges intelligencia jelenlegi fokával helyettesíthető munkafolyamatoknál érzékelhető a helyettesítő hatás léte, mindazonáltal a teljes munkaerőpiac tekintetében a hatás még nem mutatható ki. A koronavírus járvány ezt a folyamatot azonban felgyorsította és felgyorsíthatja. Emellett az ILO kutatása szerint a távmunka és a különböző online platformok térnyerése lehetőséget teremthet a vállalkozások számára a rugalmas munkaerő alkalmazásra, mely olyan munkavállalóknak is lehetőséget teremthet a munkaerő-piacra való belépésre, akik eddig nem vagy csak korlátozottan tudtak bekapcsolódni. A szerkezeti kérdésekkel összekapcsolva a digitalizációt kutatások kiemelik azt is, hogy a Covid-19 járvány nyomán felgyorsult digitális átalakulás, az irodahelyiségek megváltozó igényei, s ennek következtében magasabb költségei, valamint a vállalkozások adóssághelyzete ösztökélheti a távmunkát, a digitális munkát és az automatizáció folyamatát a vállalkozásoknál.

Összességében tehát leszögezhetjük, hogy a koronavírus eredményezte hatás tartós trenddé kezd válni számos ország munkaerőpiacának vonatkozásában, mely a munkanélküliségi ráta magas szintjében is érezteti hatását.

A munkanélküliségi ráta emelkedése ugyanakkor számos országban a gazdaság kilábalásával párhuzamosan hosszan tartó folyamat eredményeként térhet vissza a krízist megelőző állapothoz, melyet a részleges szektorális átrendeződés is jellemezhet. Ezzel ellentétben más országokat azonban rövid távon már újra a feszes munkaerő-piac, s a munkaerőhiány jellemezhet. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása tekintetében – az egyes járványügyi tényezők alakulása mellett, pl. átoltottság növekedése és nyájimmunitás kialakulása, többszörösen mutáns vírusok megjelenése – a következő években releváns tényező lesz az idősödő társadalom okozta munkaerő-kínálat alakulása, valamint az ipar 4.0 munkaerőre gyakorolt kiegészítő és helyettesítő hatásainak felgyorsulása is.

[1] Az összehasonlítás során bázisidőszakban 2020. januárját tekintjük, míg tárgyidőszaknak a legfrissebb elérhető 2021. februári adatokat. (A cikk írásakor a 2021. márciusi adatok csupán néhány ország vonatkozásában érhetőek el az Eurostat és OECD adatbázisában, mely nem teszi lehetővé, hogy összehasonlítási alapul szolgáljanak.)

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

bear_1
matolcsy gyorgy koltsegvetes hadjarat 210621
bét
GettyImages-1233503994
GettyImages-1087046614

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
bear_1