telekom
Gazdaság

Hosszú távú tervek a Magyar Telekomnál: „Ez inkább maraton, mint 100-as sprint”

A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait.  Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.

Az elmúlt években Magyarországon is hívószóvá vált az ESG. A befektetői oldal kényszeríti ki, vagy a vállalatok mennek elébe a jövőbeli elvárásoknak?

Az egész ESG téma és fenntarthatósági keretrendszer progresszív jellege nem feltétlenül az ország határain belül indul, ami komoly formálóerőt jelent a cégek életében. A Magyar Telekomnál a fenntarthatóság kérdésköre több mint 15 éve erősen rajta van a zászlón, ez az utóbbi években iszonyatosan felgyorsult és egyre inkább kikerült mindenhol az ablakba. Befektetői oldalról kifejezetten azt látjuk, hogy a fenntarthatóság egy kockázati tényezővé válik, és a standard pénzügyi kimutatásokon túl szeretnék azt érteni, hogy a cég hogyan gondolkodik holisztikusabban másfajta kockázatokról, nevezzük ezeket ESG típusú szempontoknak. A tőzsdei befektetőknél ez már abszolút jelen van, egyre inkább a régiónkban, de Nyugat-Európában mindenképp. Kezd átmenni a kötvény a banki finanszírozási világba is, ahol mivel kockázati tényező, diszkontot vagy prémiumot lehet kapni az egyéb pénzügyi tényezők mellett, ha egy-egy vállalatnak van egy komprehenzív világképe az ESG szempontokról, majd ez gyűrűzik tovább a stakeholdereken keresztül, beszállítói láncokon át egészen sokfelé.

pandi-zoltan169
Pandi Zoltán, kép forrása: Magyar Telekom

2020-ban melyek voltak a főbb mérföldkövek a Telekomnál?

Visszább kanyarodnék, mert ez inkább maraton, mint 100-as sprint. A 2000-es évek óta foglalkozik a Magyar Telekom az ESG kérdésekkel, amik a fenntarthatóság ernyője alatt csatornázódnak be. A legutolsó fenntarthatósági stratégiai ciklusunk pont 2020 végével zárult le, ennek az eredményeit hamarosan publikáljuk és már a következő jó néhány évre előretekintő fenntarthatósági stratégiánk alapelemeit rakjuk le. A korábbi ötéves stratégiánkban fontos pillér volt egyrészt a klímavédelem, amire példa, hogy hosszabb távon az elektromosáram-fogyasztásban nagyságrendileg 40 százalékkal, a gázfogyasztásban 60-65 százalékkal vagyunk alacsonyabb szinten. Egy másik láb a digitalizáltsággal elérhető fenntarthatóság, továbbá az oktatás, valamint a sokszínűség, utóbbihoz tartozik például a vállalatirányítás, vagy a munkaerővel kapcsolatos nemi egyenlőség típusú kérdések. Ezeket alapul véve készítettünk kérdőívet és stakeholder-elemzést mindenkivel, aki érdekelt a cég működésében - a befektetőktől kezdve, a vásárlókon és a helyi közösségeken át, egészen a médiaszereplőkig - illetve végeztünk egy pénzügyi szempontokra is kitérő kockázatfelmérést.

Az ESG, a zöld befektetések, a zöld pénzügyek és a fenntartható vállalati megoldások lesznek a középpontban a szeptember 7-ei Sustainable World konferencián. Save the date!

Milyen keretrendszert használnak a fenntarthatósági jelentések közzétételére?

A Magyar Telekom klasszikusan a GRI szabványát használja, de figyelembe vesszük a TCFD elvárásait is, illetve gondolkozunk azon, hogy a SASB-nek milyen elemeit lehetne beépíteni. A TCFD-nél az út elején, közepén járunk, a SASB-nél az első lépéseknél.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) 2015-ben adta ki ajánlását arra vonatkozóan, hogy a vállalatok milyen módon mutassák be a klímaváltozással kapcsolatos hatásokat. Ebben szerepel többek között, a klímakockázatok közvetlen és közvetett hatásai a cég működésére, vagy például egy pontos leirata annak, hogy milyen ütemben és módon fogja az adott cég elérni a 2050-re kitűzött céljait. A Fenntarthatósági Számviteli Standard Testület (Sustainability Accounting Standards Board, SASB) által fejlesztett „Lényegességi Térkép” 11 szektorban és 77 iparágban segít azonosítani a pénzügyileg lényeges ESG problémákat.

A Scope 3 már az ellátási láncokra, a partneri, beszállítói kapcsolatokra is kiterjed, amiből az következhet, hogy a kisebb vállalatoknak is előbb vagy utóbb meg kell felelni bizonyos fenntarthatósági elvárásoknak. Ők érezhetik már a felülről jövő nyomást?

Próbálunk pozitív katalizátorként működni, ezzel mutatva a célokat, azoknak is, akik esetleg még nem érzik a nyomást. Fontos kérdés, hogy maga a vállalat, illetve a beszállítói mekkora játékosok, egy beszélgetés egy globális nagyvállalattal teljesen más, mintha lokálisan kötnénk üzletet kisebb beszállítókkal. A Scope 3 a mi esetünkben teljesen más, mint a Scope 1-es és 2-es kibocsátás. Ennek az iparágnak hatalmas hardverigénye van, ezekre a beszállítókra lehet nyomást gyakorolni, csakúgy, mint a csomagolásokat készítő szállítókra. Azonban a legnehezebb és egyben legnagyobb kihívás a szolgáltatásaink által generált energiaigény csökkentése a végfelhasználóknál. A Scope 1-et és 2-t jobban tudjuk befolyásolni, de ennek is megvannak a nehézségei, például az óriási információs adatéhség, a széles sávú adatforgalom 2019 és 2020 között körülbelül 40 százalékkal nőtt.

Mindezek mellett Scope 1-ben 5 év alatt nagyságrendileg 40 százalékkal csökkent a kibocsátásunk, ide tartozik minden, amiért közvetlenül mi vagyunk felelősek, a flottánk, az irodaépületek fűtése, stb.

A Scope 2 a mi esetünkben a Scope1-el azonos mértékű kibocsátásokat eredményez, ez tipikusan a vásárolt elektromos energiát foglalja magába, ami a Telekomnál értelemszerűen nagy tétel, ebben 40-45 százalékos csökkenésen vagyunk túl a vásárolt megújulóenergia-tanúsítványoknak köszönhetően. A Scope 3-nál segítség, hogy vannak külső értékelések, a CDP nevű szervezet kifejezetten a beszállítói láncra gyakorolt széndioxid-kibocsátást nézi. Ők a globális telekommunikációs csapatban a fenntarthatósági szempontból legjobban teljesítő felső 7 százalékba sorolják a Magyar Telekomot.

A befektetési oldal hozzáállása mennyit változott az elmúlt években? Mennyire számít, hogy egy vállalat milyen ESG stratégiát folytat?

A befektetők ilyen irányú érdeklődése egyre nagyobb mértékű.

A nagy nyugat-európai intézményi befektetőknél az ESG már jó néhány éve a radaron van, a portfóliómenedzsernek hamarosan számot kell adni, hogy a portfóliójukban a pénzügyi keretrendszeren túl, hogyan csatornázódnak be az ESG szempontok.

Bőven túl vagyunk azon a ponton, amikor a befektetői döntéseket az vezérli, hogy mit látnak egy adott céggel kapcsolatban. Vannak nagy minősítő ügynökségek, például az MSCI, amit sok befektető követ és abból építkezik a döntései során. Tőlük AA minősítést kaptunk, egy másik ügynökségtől, az ISS-től B prime besorolásunk van, a telekommunikációs cégek között top 3-as megjelöléssel. Ezek az értékelések azért hasznosak, mert meg tudjuk mutatni, hogy a Magyar Telekom iparági összehasonlításban világszinten is élen jár.

Mi a legnagyobb kihívás, ami most a riportkészítésben problémát jelenthet?

Vállalati oldalról az ESG nehézsége, hogy sok esetben megpróbáljuk számszerűsíteni a számszerűsíthetetlent.

A minősítő ügynökségek a vállalati eredményeket különbözőképpen súlyozzák, a különböző keretrendszerek valamelyest más háttérrel jöttek létre, mást sugallnak. Az tisztán látszik, hogy ami 3 évvel ezelőtt még jó gyakorlat volt, az mostanra szinte kötelező lett és nem a szabályozói oldal nyomására gondolok. Az élet kikényszeríti belőlünk. Azt gondoljuk, hogy amit ma csinálunk, az két év múlva már nem feltétlenül lesz elég, így progresszívan próbálunk elébe menni ezeknek. A keretrendszerek kikövetelik, hogy valamilyen szempontnak megfelelően, de standardizált adatokat mutassanak a vállalatok, amiből hosszú évek alatt trendeket lehet kiolvasni, ezért egy pont után nehéz lenne elbújni. A Magyar Telekom esetében ez jól követhető a széles körű GRI alapú jelentésből, amit közzéteszünk. Amiket ezekből a keretrendszerekből láttam, hogy senkinek sem a spanyolviaszt kell feltalálni, inkább rájönni, hogy hogyan kell standard módon, jó minőségben előállítani.

Külső tanácsadó segítségét igénybe veszik?

Külső tanácsadónk a Planet Fanatics’ Network, akik a teljes fenntarthatósági folyamatunkra, stratégiánkra rálátnak, alakítják azt, és nagy szerepük van abban, hogy fenntarthatósági eredményeinket tekintve eljuthattunk oda, ahol ma tartunk. A fenntarthatósági riportot náluk auditor tekinti át, ők nemcsak a pénzügyi, hanem a fenntarthatósági jelentéseinket is nézik, amely komoly hitelességet ad. Van ezen túl egy belsős fórumunk, a Sustainability Committee, ami a fenntarthatósági feladatok koordinálásáért felel az elfogadott fenntarthatósági stratégia megvalósulása érdekében.

Dolgoznak azon, hogy az ESG-minősítésük javuljon?

A minősítéseket egy abszolút és egy relatív skálán nézzük, utóbbinál a ki nem mondott cél regionális kitekintésben egy élen járó pozíció, ami akár egy tágabb európai szinten is nagyon szépen helyt állna. Abszolút értékben, amikor megjelenik egy ilyen minősítés, úgy szoktuk érezni, mintha az igazság pillanata jött volna el, ilyenkor kiderül, hogy melyek azok a tényezők, amik esetleg fejlesztendők, vagy mit értett félre a minősítő ügynökség - erre is láttunk már példát, mert nincs annyi idejük, hogy minden kérdést végigbeszéljenek velünk.

Tagjai valamelyik ESG alapú indexnek?

Hosszú évek óta tagja vagyunk a FTSE4Good indexnek, illetve a Bécsi Értéktőzsde regionális fenntarthatósági indexének, ami CEERIUS néven volt ismert. (Central and Eastern European Responsible Investment Universe, közép- és kelet-európai felelős befektetői index).

Arról mit gondol, hogy a kapott ESG-minősítések befolyásolhatják a Magyar Telekom részvényein elérhető hozamokat?

A befektetők ebben hisznek, ezt látják bizonyítottnak a hosszú távú idősorokban. Létezik egy fenntarthatósági befektetési vonal, amikor bizonyos befektetők azért nem invesztálnak egy cégbe, mert az ő világnézetükkel az nem kompatibilis. A következő lépés, hogy sorba állították azokat a cégeket, amelyek kezelték, és akik nem, a fenntarthatósági kérdéseket, és a mainstream tudomány megállapítása szerint jobb értékelést kaptak azok, amelyek foglalkoztak a témával.

Szerintem a fenntarthatósági szempontokkal egy teljes körű kockázatfelmérési csomag jön létre, ez motiválhatja a befektetői oldalt.

A kockázatértékelésben hogyan jelennek meg önöknél az ESG szempontok?

Egy 30-40 elemű lista felállításával besoroljuk az egyes tényezőket, a potenciálisan felmerülő ESG pillérek és alpilléreknek megfelelően, egy magas, közepes, és alacsony fontosságú csoportba, ami segít összegezni, hogy melyik típusú kockázatra milyen irányú figyelmet szánunk.

Mi a következő lépés rövid, illetve középtávon?

Mindenképpen legalább közép, de inkább hosszú távú keretrendszerben gondolkodunk, aminek az időtávja újabb 4-5 év. Ebben foglalkozni kell majd azokkal az elemekkel, amik kevésbé valósultak meg, illetve a karbonlábnyom további csökkentése az önként vállalt tudományosan alátámasztott célok elérése érdekében elkerülhetetlen, de a kormányzási szempontoknak is van egy örökzöld jellege. Érdekes kérdés, hogy a társadalmi szempontoknál a Covid milyen változásokat indított el. A digitalizáltság az egy évvel korábbi helyzethez képest triviálisnak tűnik, és biztosan lesz még hasonló változás. A jogi megfelelési típusú kockázatok is nagyobb hangsúlyt fognak kapni, ahogy egyre több minden tolódik el a digitális térbe. Ebben, mint telekommunikációs cég, van egy felerősödő közös felelősségünk a felhasználókkal.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

budapest airport
koronavírus labor maszk getty stock
deviza trader forint árfolyam kereskedő
startup cég vállalkozás fiatal
bank hitel getty stock
traktor mezőgazdaság

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
vakcina koronavírus oltás