Kaderják Péter _ ZKK2
Gazdaság

Kaderják Péter: Drasztikus energiahatékonyság-javulás nélkül ne is álmodozzunk klímasemlegességről

Az áramszektor dekarbonizációjával, az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindításával, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer véglegesítésével kapcsolatos teendők tartoznak egyebek mellett a közelmúltban megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) rövid távú feladatai közé - mondta el Kaderják Péter, a ZKK vezetője a Portfolio-nak.

Hogyhogy itt, a minisztérium épületében beszélgetünk és nem a Műegyetemen?

Ennek az az oka, hogy jelenleg legalább "két sapkám" van. Egyrészt, amikor január közepén véget ért az államtitkári megbízatásom, akkor Palkovics miniszter úr azt kérte, hogy maradjak a minisztériumban segíteni tovább vinni azokat a programokat, amelyekbe belekezdtünk, együttműködve az új államtitkárral. A 2020-as évben az energia- és klímapolitika számos területén megindult a munka azokhoz a stratégiai anyagokhoz kapcsolódóan, amelyeket a tavalyi év elején fogadott el a kormány, tanácsadóként pedig ezek közül kifejezetten a zöldgazdaság-fejlesztési témákkal foglalkozom tovább. Ebbe alapvetően a kormányzati hidrogénstratégia, az akkumulátorstratégia, illetve az energetikai innovációs projektek tartoznak bele, valamint egyéb, zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó témák.

Ezzel párhuzamosan merült fel az az igény is, hogy mérjük fel és állítsuk fókuszáltan a stratégia-végrehajtás szolgálatába a zéró karbon átmenet három évtizedes programjának egyetemi kutatási erőforrásait. Ennek érdekében hoztuk létre a Zéró Karbon Központot, amelynek a vezetése a másik sapkám.

A cél egy olyan intézmény létrehozása volt, amely biztosítja, hogy az átmenethez szükséges különféle tudások - közgazdászi, mérnöki, jogi és társadalomtudományos - kompetenciák tudományközi együttműködése megvalósulhasson.

Egy kifelé nyitott, rugalmas, a BME és más egyetemek kollégáit működőképes megoldások kidolgozásába projektalapon bevonó intézmény kívánunk lenni.

Ezt elősegíti, hogy a Zéró Karbon Központ ( ZKK ) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) keretein belül alakult meg, amely a BME Innovációs és Fejlesztési Központjává alakul át, és mint ilyen, a karokon átívelő, tudományközi együttműködések és kutatási projektek összefogása lesz a feladata. Egyelőre négy-öt munkatárssal indult meg a munka, de nagyon sok érintett szereplővel vettük fel már eddig is a kapcsolatot. A cél az, hogy ne a Központ állandó létszáma legyen nagy, hanem a közreműködőké, és hogy minden egyes területen a legjobb hazai szakértőket tudjuk bevonni a munkába.

Milyen fő célokkal indult el a Központ?

A Központ induló tematikáját lényegében az ITM-ben folyt többéves stratégiaalkotási munka eredményei határozták meg. A Nemzeti Energiastratégia (NES), a Nemzeti Energia- és Klíma Terv (NEKT) és a kapcsolódó dokumentumok után törvénybe foglaltuk, hogy 2050-re karbonsemleges lesz Magyarország, és a múlt év végére megszülettek az átdolgozott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) kulcselemzési eredményei is.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiához szorosan illeszkedve a tematikánkat meghatározó első és legfontosabb szempont az, hogy

a 2050-es karbonsemlegességhez a mai tudásunk szerint nagyon jelentős elektrifikációra lesz szükség a közlekedési és ingatlanszektorban.

A villamosenergia-szektor dekarbonizálása kulcseleme az átmenetnek, ez tevékenységünk vezető tematikája. Ezen belül kiemelten szeretnénk foglalkozni azoknak a rugalmassági képességeknek a javításával, amelyek lehetővé teszik nagy mennyiségű megújuló villamosenergia-termelés rendszerbe integrálását. Már ma is látható, hogy ez konfliktusokat generál, és kezd éles vita kialakulni arról, hogy milyen ütemben, hogyan lehet előre menni ezen a területen.

A rendszerben már most bent van több mint 2000 megawattnyi, a paksi blokkok kapacitását elérő naperőmű, körülbelül 70 ezer helyszínen, ami nyilván nagyon más helyzet, mint ha egy egyetlen telephelyen üzemelő nagyerőműről lenne szó. A szektor a jövőben is úgy fog kinézni, hogy miközben jelentős mennyiségű decentralizált erőmű működik majd benne, a termelés nagy része centralizáltan, a Paksi Atomerőműben realizálódik.

Kiemelten fókuszálunk arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ezt az összességében decentralizálódó, dekarbonizálódó rendszert úgy összerakni, hogy közben az ellátásbiztonság minden pillanatban biztosított legyen.

Az áramszektor dekarbonizációjával kapcsolatos kérdésekre, feladatokra vonatkozóan már a következő bő egy évre előre megvan a munkaprogramunk, ami egyebek mellett iparági workshopok szervezését is magába foglalja.

A ZKK tematikájának másik nagy területe az energiahatékonysági piac, itt első körben az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) fejlesztéséhez szeretnénk támogatást adni, miután még mindig sok a kérdés másodlagos piaccal, illetve azzal kapcsolatban, hogy a hitelesített megtakarításokból létrehozandó sztenderdizált termékek kereskedelme hogyan tudna működni, de az állami források energiahatékonysági projektekbe történő becsatornázásával és az elszámolással kapcsolatban is, mindemellett pedig a kínálati oldal fejlesztését is támogatni kívánjuk.

A harmadik nagy terület a közlekedészöldítés, ahol mindenekelőtt egy, a Zöld Busz Programhoz hasonló Zöld Kamion Programot tervezünk összeállítani, kifejezetten a nehézgépjármű szegmens zöldítésére. Magyarországon dübörög keresztül fél Európa, illetve az Isztambul-Berlin irányú teherforgalom nagy része, a programban ezért kifejezetten a közlekedési folyosókra koncentrálva vizsgálnánk meg a kérdést, de hosszabb távon a közlekedészöldítés egyéb területeivel is foglalkozni kívánunk.

A Műegyetem várhatóan az ITM vezetésével kidolgozott akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatában is részt vehet, ezek pedig szintén elősegítik az áramszektor dekarbonizációját és a közlekedészöldítést is. A közeljövő céljai közé tartozik a meghatározó iparági szereplőket magába foglaló Magyar Akkumulátoripari Szövetség létrehozása, ahogyan a hidrogénstratégia implementálása érdekében is egy szorosabb iparági szerveződés kialakítása. A hidrogénstratégiával kapcsolatos kulcsprojektjeink, amelyekben szintén rövidesen megkezdődik a munka, a közlekedési terület, a földgáz-infrsatruktúra hidrogén-kompatibilitásának feltárása, illetve a nagyobb ipari felhasználók dekarbonizációs opcióinak a körüljárása.

Mindemellett tematikailag beleillik még a központ működésébe a pénzügyi szektor zöldítése is, hiszen a magánbefektetések zöld irányba terelése nélkül nem fog működni az átmenet, ami a digitalizációs megoldások fejlesztésére is igaz. Végül de nem utolsósorban, itthon is egyre erősebb az arra vonatkozó igény, hogy választ találjunk rá: hogy lesznek mindebből zöld munkahelyek és zöld gazdaságfejlesztés, milyen lehetőségekkel rendelkezik a magyar ipar arra, hogy kiszolgálhassa ezeket a programokat, ahelyett, hogy mindent importáljunk.

A klímacélok és a fenntartható vállalati megoldások kiemelt hangsúlyt kapnak a Sustainable World konferencián.

Az Ön által az imént felsoroltak igencsak széles tevékenységi kört takarnak. Minden említett területen el tud indulni a munka, vagy van, amit előrébb vesznek?

A rövid távú terveink közé tartozik az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindítása, illetve az iparági együttműködés támogatása. Ilyen kulcsfeladatot jelent azoknak a kérdéseknek a megválaszolása is, amelyek az árampiac dekarbonizációjához, azon belül is elsősorban a rugalmassági képességekhez, valamint az aggregátorok és energiaközösségek lehetőségeihez fűződnek. A januárban elindult EKR idei véglegesítésén pedig már jelenleg is dolgozunk az érintettek bevonásával.

Ön szerint rövid távon milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a villamosenergia-rendszer rugalmassága fokozódjon és újabb naperőmű kapacitások legyenek rendszerbe integrálhatóak?

A kiegyenlítő energia árak emelkedése nyilván nem tartozik a legkellemesebb piaci fejlemények közé, hiszen sok szereplőnek fáj, de a fejlődés velejárójaként nagyon fontos üzenetet közvetít a piaci számára arról, hogy itt van egy kereslet valamire, amelynek értéke van. Az is igaz, hogy a rugalmassági képességek kínálati oldalán valóban voltak olyan fejlemények, amelyek kapacitásokat vontak ki ebből a körből. Nyilván ilyen a Mátrai Erőmű fokozatos háttérbe kerülése illetve átalakítása vagy a rugalmassági képességgel rendelkező gázos kapacitások kívülről nézve furcsa távolmaradása ettől a piactól, amelyek még igen magas árak mellett sem nyújtanak ilyen szolgáltatásokat. Magam is érdeklődéssel várom, hogy mire jut a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az üggyel kapcsolatban, és hogy hogyan konszolidálódik a helyzet.

Azt gondolom ugyanakkor, hogy a témával kapcsolatban túlzó reakciók is elhangzottak.

Megalapozatlannak tartom azt az álláspontot, miszerint akár fogyasztói korlátozásokra is sor kerülhet rövid távon.

A magyar villamosenergia-rendszer szomszédos országok rendszereivel való hálózati összekötöttsége európai szinten az egyik legjobb, és szinte a hazai beépített erőművi kapacitáshoz hasonló méretű hálózati összeköttetéssel rendelkezünk a környező országokkal.

Sokan úgy érvelnek, hogy azért kell nagyon vigyázni az időjárásfüggő megújulók penetrációjával, mert rendszerbe való bekerülésükkel arányosan drasztikusan nő a tartalékkapacitások iránti igény és ezek kihasználtsága. Én egy kicsit másképp látom a helyzetet. Szerintem e szempontból is pozitív fejlemények történtek, mert miközben csak az elmúlt évben is több száz MW új napenergia-kapacitás került be a hazai villamosenergia-rendszerbe, a fel- és leszabályozáshoz ténylegesen igénybe vett energia mennyisége korántsem nőtt ilyen mértékben. A piaci szereplők ugyanis egyre jobban megértik, hogy a menetrend-tartás húsba vágó kérdés, és ha valaki eltér a menetrendjétől, akkor az nagyon sok pénzbe kerülhet.

Nem nagyon van ennél jobb ösztönző arra, hogy a piaci szereplők a minél pontosabb menetrend adására és arra törekedjenek, hogy mérsékeljék a kapcsolódó kiegyenlítő energia költségeket - például tárolók telepítésével, más menetrend-kezelőhöz történő átlépéssel, vagy szabadpiaci mérlegkörbe való belépéssel.

Ezáltal egy nagyon egészséges folyamat indult el, hiszen ha a piaci szereplők abba ruháznak, hogy be tudják tartani a menetrendjeiket, akkor ez a kiegyenlítő energia iránti kereslet csökkenése irányába hat.

Természetesen ez a folyamat még nem indult el mindenkinél, és sok szereplőnek fájdalmasak a történtek. Úgy vélem, segítséget kell nyújtani számukra abban, hogy a menetrendjüket pontosabban tudják betartani, illetve hogy a valóságos termeléshez minél közelebbi időpontig tudjanak módosítani termelési tervükön a javuló technikai és kereskedési lehetőségek révén.

A gázerőművi szabályozási képességek javítására és tárolói kapacitások bővítésére kétségtelenül hangsúlyt kell helyezni, akár állami források és támogatások segítségével is. Ezt a célt szolgálja az, a napokban megjelent energetikai innovációs pályázat is, amely 6 milliárd forintos kerettel támogatja elektrokémiai tárolásra alkalmas eszközök rendszerbe állítását. Pozitív példa az E.On Danube InGrid projektje is, melynek keretében a társaság uniós forrásból gyakorlatilag az egész dunántúli áramhálózat rugalmassági képességeit fejleszti. Kedvező fejleményekről is be lehet tehát számolni, és azért, hogy ez a jövőben is így legyen, a rugalmassági képességekbe való beruházás kormányzati támogatásának az uniós források felhasználásánál is fontos szempontnak kell lennie.

Hogyan ítéli meg az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetésének eddigi tapasztalatait; így utólag nem tűnik korainak a lépés, nem találta felkészületlenül az érintetteket?

Szerintem nem volt korai, sőt, tulajdonképpen már korábban is sor kerülhetett volna rá. Az ilyen nagyobb jelentőségű strukturális reformokkal az a helyzet, hogy többnyire akkor kerül rájuk sor, amikor sok tényező együttállása esetén megnyílik a lehetőség arra, hogy megtegyük a jó lépést. Azt gondolom, hogy ez most egy ilyen helyzet volt, amelyben a rendszert piaci keretek közé lehetett terelni, és jókor el lehetett indítani.

Kifejezetten az volt a szándék, hogy 2021 egy pilot év legyen, amely alatt a szereplők megtanulják a fogalmakat, kialakulhat a rendszer végső formája, és lassan, fokozatosan történik meg a felfuttatása. Amennyiben az idei évben minden kötelezett a cselekvés helyett annak energiahatékonysági járulék megfizetése révén történő megváltása mellett döntene, akkor is mindössze néhány milliárd forint bevétele származna ebből az államnak, ami azt gondolom, hogy minimális tétel, tekintettel az érintett kör nagyságára.

Az energiahatékonyság drasztikus javítása nélkül dekarbonizációs célokat értelmetlen lenne még csak emlegetni is; ha itt nem indulunk el, akkor ne is álmodozzunk arról, hogy 2050-re dekarbonizáció lesz.

Reményeim szerint az EKR nagyon erősen motiválhatja, hogy egyrészt valóban legyenek energiahatékonysági beruházások, másrészt azt is, hogy ezek a lehető legköltséghatékonyabb módon valósuljanak meg. A rendszer e két jellemzője alapján nagyon bízom abban, hogy egy nagyon dinamikus és hatékony új energiahatékonysági piac van alakulóban, amit rendkívül lényegesnek tartok.

A Zöld Kamion program keretében milyen jellegű javaslatok várhatók?

Elsősorban azokat az ösztönzőket kívánjuk meghatározni, amelyek elősegíthetik, hogy a járművek lecserélésekor a kamionüzemeltető cégek tulajdonosainál egyáltalán szóba jöhessen az az opció, hogy hagyományos nehézgépjármű helyett alternatív, zöldebb üzemanyaggal működő - földgázmeghajtású (LNG, bio-LNG) vagy hidrogénmeghajtású - kamionokat vásároljanak. Az erre vonatkozó tulajdonosi döntés és ennek előmozdítása nélkül nyilván nem működhet a nehézgépjármű-szektor kizöldítése.

Ezzel kapcsolatban két konkrét kérdést vizsgálunk. Az egyik az, hogy milyen technológiai opciók állnak rendelkezésre, és hogyan hasonlítható össze ezek költséghatékonysága, illetve fejlődési kilátásai. Ezzel kapcsolatban az ITM-ben már tavaly év végére elkészült egy, az opciókat megvizsgáló nagy előkészítő tanulmány, melyre építeni fogunk. A másik nagy kérdéskör pedig az, hogy hogyan lehet a versenyképes technológiai opciókhoz olyan pénzügyi ösztönzőket rendelni, amelyekkel megéri a tulajdonosoknak a csere. Úgy látjuk, hogy itt két fő megoldás jöhet szóba: az útdíjrendszer és a jövedéki adó rendszer megváltoztatása.

A válaszok alapján már össze lehet állítani egy programot, amelyhez persze a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési kérdésekre is választ kell találni. Például ha esetleg arra az eredményre jutunk, hogy már megéri Magyarországon hidrogén vagy LNG töltő-állomásokat nagyobb számban telepíteni, akkor egyebek mellett meg kell határozni, hogy ezek milyen ütemezésben és hova épüljenek, valamint hogy szükséges és lehet-e e célra európai uniós forrásokat felhasználni.

A következő időszakban számos fontos, a 2050-es karbonsemlegesség elérését elősegítő uniós szabályozás megszületése is várható. Melyek lesznek ezek közül a legfontosabbak?

Az e szempontból egyik leglényegesebb idei fejlemény a közlekedési és ingatlanszektor valószínűsíthető bevonása lesz az uniós kibocsátáskereskedelmi (ETS) rendszerbe. Az Európai Bizottság várhatóan július közepére áll elő az írott szabályozási javaslatokkal, és azt gondolom, hogy a magyar államigazgatás viszonylag gyorsan választ tud majd adni arra, hogy ez milyen hatással járna, és előnyös lenne-e Magyarországnak vagy sem.

A másik kiemelten fontos ügyet a karbonvám tervezett bevezetése jelenti, amely kritikus eleme lesz az európai bizottsági javaslatcsomagnak. A lépésre elsősorban a gyorsan emelkedő CO2-kvótaárak hatásának ellensúlyozása érdekében kerülne sor, de nagyon sok mindent még nem tudunk ezzel kapcsolatban, így azt sem, hogy az új eszköz esetleges bevezetése milyen hatással lehet az európai és a magyar gazdaságra. Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés az előzőnél, és véleményem szerint már most el kell kezdeni a felkészülést annak érdekében, hogy a magyar oldalról jó és gyors válasz születhessen, de ez nagyon nem lesz könnyű.

Címlapkép: Zéró Karbon Központ

medvetozsdebika_frankfurtitozsde
richter4_forras_richter
GettyImages-1233503994
koronavírus vállalati tőke nyereség befektetés
usa dollar

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
medvetozsdebika_frankfurtitozsde