Villamoshálózat Nemzeti Közművek
Gazdaság

A naperőművek miatt óriási fejlesztések jönnek a magyar villamosenergia-rendszerben

Mindössze egyetlen olyan, a klímacélokkal összefüggő nagy tétel szerepel a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET), amelynek összege nem csökkent az eredeti verzióhoz képest. A magyar villamosenergia-hálózat modernizációját, rugalmasságának növelését és bővítését a naperőművek terjedése mellett a folyamatosan növekvő rendszerterhelés, illetve áramfogyasztás is nélkülözhetetlenné teszi.

Az Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései céljára a kormány változatlanul közel 104 milliárd forintnyi uniós támogatással számol az EU története legnagyobb ösztönző csomagjából. Ez is jelzi, hogy kiemelkedően fontos területről van szó, melynek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy további naperőművek legyenek integrálhatók a hazai villamosenergia-rendszerbe és folytatódhasson az elektromos autók terjedését is magába foglaló elektrifikáció az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül.

A kormány az eredetileg tervezett 2956,69 milliárd forint valamivel több mint harmadát, 1033,98 milliárd forintot fordítana összességében klímapolitikai célokra 2026-ig az az uniós helyreállítási program (lásd a keretes írást), illetve a HET keretében elérhető uniós forrásokból. Ez a csökkenés a magyar HET teljes keretösszegének zuhanásánál is nagyobb arányú, hiszen míg eredetileg az 5797,10 milliárd forintos keretösszeg 51 százalékát szánták a klímacélok teljesülésére, addig az új terv a teljes, 2511,27 milliárd forintos keretösszeg 41,17 százalékát jelöli ki erre a célra. (Ezzel együtt a terv továbbra is megfelel az Európai Bizottság azon kritériumának, mely szerint a felhasznált források legalább 37 százalékát zöld beruházásokra és reformokra kell fordítani, összhangban az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel.

Zöld átállás

A Miniszterelnökség koordinációjával készült aktuális Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv 9 komponenséből 7 szolgálja kisebb-nagyobb mértékben a klímacélok elérését. A legnagyobb, 100 százalékos mértékben az ’Energetika (Zöld átállás)’ komponens 262,29 milliárd forintos keretösszeggel, de egyebek mellett a 631 milliárd forintos keretösszegű ’Fenntartható zöld közlekedés’ közel 83 százaléka, valamint a 103 milliárd forintos keretösszegű ’Átállás a körforgásos gazdaságra’ komponens több mint 65 százaléka is ilyen beruházásokhoz járul hozzá.

A klímacélok teljesülése a HET-ben:

HET1

Az eredeti tervben az energetikai komponensre 493,44 milliárd forintot terveztek fordítani, ez az új tervben 262,49 milliárd forintra csökkent. A tervek közül egy az egyben kihúzták az Okos mérés elterjesztése tételt (29 milliárd forint), valamint az Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása tételt (110 milliárd forint), de a hasonló célú, Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva című tétel szintén hatalmasat, több mint 92 milliárd forinttal 158 759 146 800 milliárd forintra csökkent.

Becsült költség az új HET-ben:

HET2

A változatlanul közel 104 milliárd forint becsült költséggel a tervben szereplő Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései tétel érintetlenségét az magyarázza, hogy a hálózati fejlesztések elengedhetetlenek a naperőmű-kapacitás növeléséhez. Magyarország stratégiai célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60 százalékról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6 000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12 000 MW-ot a jelenlegi (több mint) 2 000 MW-ról. Az ütemterv szerint a hazai naperőművek beépített kapacitása 2026 körül meghaladhatja a 4000 MW-ot, vagyis a jelenlegi értékhez képest megduplázódhat – a fejlesztések fő célja az ezt lehetővé tevő hálózati kapacitás megteremtése.

Az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, avagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása országosan minden engedélyes számára jelentős bővítést igényel mind az átviteli- mind az elosztói hálózatokon.

Elkerülni az áramszüneteket

A naperőművek terjedése mellett a folyamatosan növekvő rendszerterhelés, illetve áramfogyasztás is elodázhatatlanná teszi a magyar országos villamosenergia-rendszer modernizációját, rugalmasságának növelését és bővítését. Ahogy a HET szövege fogalmaz

A tervezett hálózatfejlesztések (átviteli hálózat és az elosztóhálózat) szükségesek ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áramfogyasztás ne okozzon a rendszerben nagyobb területre kiterjedő kieséseket, esetleges rendszerösszeomlásokat (black-out), vagy akár hosszabb ideig tartó fogyasztói korlátozásokat.

A villamosenergia-szektor dekarbonizációjának egyik fő kihívása jelenleg a villamosenergia hálózat minőségi és mennyiségi kapacitáshiánya, a hálózati kapacitások szűk keresztmetszetének megszüntetése, a hálózati működés intelligensebbé tétele, továbbá a források megfelelő mértékben és időben történő rendelkezésre állásának biztosítása. A szükséges hálózati kapacitások hiánya miatt a beruházók időben elhalasztják, vagy – a hálózati csatlakozás túl magas költsége miatt – el sem kezdik a megújuló alapú villamosenergia-termelő beruházásaikat, amely egyértelmű piaci kudarcként lenne azonosítható a hálózatfejlesztés ösztönzésének elmaradása esetén - hangsúlyozza a dokumentum.

Támogatás nélkül emelkedhetnek az árak

A HET szerint a fogyasztók védelme érdekében meg kell találni a beruházásokhoz kapcsolódó pénzügyi teherviselés fenntartható elosztásának a módját. Ehhez érdemben tud hozzájárulni a támogatás, melynek elmaradása esetén növekedhet a villamosenergia-díja, illetve finanszírozási problémákat is generálhat a megújuló energiatermelésbe beruházóknak a megemelkedett hálózatcsatlakozási díjak által. A 2030-ig tervezett beruházási volumen – a rendszerhasználati díjakon keresztül – az áramdíjat 1,6 százalékkal emelheti támogatás nélkül, amit az RRF források bevonásával lehet mérsékelni.

A hálózatfejlesztést és ellátásbiztonság növelését célzó klasszikus és intelligens hálózatfejlesztési beruházások között egyebek mellett a meglévő infrastruktúra fejlesztése és kapacitásbővítése, új (nyomvonalú) hálózati szakaszok kialakítása, új (transzformátor) alállomások létesítése, valamint jelentős digitalizációs (smart és IT) fejlesztések is szerepelnek a tervben, melyekkel érdemben növelni lehet az információgyűjtési, monitoring és a beavatkozó (vezérlő és szabályzó) képességet is.

A 2020 és 2026 között a HET támogatásával megvalósuló beruházások teljes költségigénye 207,5 milliárd forint, melyből az RRF-re jutó támogatási összeg nettó 103,73 milliárd forint, vagyis a támogatási intenzitás 50 százalék. A számítás alapjául szolgáló fajlagos költség nettó 102 millió forint / MW a villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható, időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító erőművi kapacitástöbblet (a rendszerirányító és az elosztó társaságok elmúlt évekbeli beszerzési értékeken nyugvó tapasztalatai alapján).

Míg a HET keretében az időben prioritást élvező fejlesztéseket - hálózati stabilitás megtartása, kapacitáshiány kezelése, alapvető smart grid elemek - támogatnák, addig a hosszú távú hálózatfejlesztési terv alapján normál ütemezésű fejlesztéseket a kohéziós célú programok keretében (további megújuló kapacitások befogadhatósága, rendszer rugalmassága és szabályozhatósága, szezonális energiatárolás).

Kilábalni a koronavírus-válságból

A beruházások forrását az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja, a 750 milliárd eurós keretösszegű NextGeneration EU, illetve a program legnagyobb hányadát, 672,5 milliárd eurót kitevő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE, illetve RRF) biztosítja. Ennek célja a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételével, illetve a zöld és a digitális átállásra való felkészítésével.

A tagállamoknak az RRF-ben rendelkezésre álló források lehívása érdekében Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET, illetve RRP) kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak, amelyben részletezik válságkezelési elképzeléseiket és konkrét fejlesztési célokat jelölnek ki.

Címlapkép: MTI Fotó/Ujvári Sándor

GettyImages-1233503994
paradicsom Tomato brown rugose fruit virus
mnb
fehérorosz zászló
építőipar munkás
bear_1
europai bizottsag

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
GettyImages-1233503994