dolgozó fizetés factory worker keresetek
Gazdaság

Óriási csapást mér az árrobbanás a legszegényebb magyarokra

Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.

Sehol sem nőnek olyan gyorsan az árak az Európai Unióban tavasszal, mint Magyarországon, és az szinte biztos, hogy 2021-ben nem emelkedik a minimálbér reálértéke. Idén hosszas vita után és csak megkésve – februártól – emelkedett a minimálbér. Akkor még azzal kalkulált a kormány, a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy amennyiben a várt 3%-os idei áremelkedés mellett 4%-kal nő a minimálbér, akkor a legkisebb keresetek vásárlóereje kismértékben emelkedik. Akkor abban egyeztek meg a felek, hogy az év második felében megvizsgálják, van-e tere a további emelésnek még idén.

Azóta azonban kiderült, hogy az infláció biztosan magasabb lesz idén, mint 3%. Az elmúlt hónapok árdinamikája alapján idén sokkal valószínűbb, hogy 4%-hoz lesz közel az éves átlagos infláció, miután áprilisban minden várakozást felülmúlva, 5% fölé gyorsult az éves áremelkedési ütem. Ilyen magas infláció nyolc éve nem volt, és várhatóan a következő hónapokban is tartósan magas marad az áremelkedés. Mostanra az elemzői közösség mellett a kormány is látja, hogy idén az elmúlt évekhez képest sokkal gyorsabb lesz az áremelkedés. Ennek keretében a nyugdíjasok kiegészítő emelésben részesülnek, korábban, mint a szokásos őszi kompenzációs időszak. Ez is jól mutatja, hogy az infláció magasabb a vártnál, ami sokaknak csökkenti a reáljövedelmét.

Beszélni kell a minimálbér további emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülésén

– mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke a Portfolio megkeresésére. Itt az ideje a további béremeléseknek – hangsúlyozta Palkovics.

A februári megállapodásban rögzítették a felek, hogy a gazdasági helyzet alakulásának függvényében tovább tárgyalnak majd a minimálbér alakulásáról, amit meghatározhat az is, hogy a kormányzat milyen ütemben csökkenti tovább a járulékokat. A hatéves bérmegállapodás alapján ha 6%-kal nőnek a reálkeresetek egy bizonyos időszakban, akkor a kormányzat fokozatosan csökkenti a járulékokat, amelyet a vállalatok a minimálbér emelésére is fordítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint Magyarországon

a keresetek növekedése üteme az első negyedévben megközelítette a 10%-ot, a reálbérek növekedése pedig 6%-os volt.

Mindeközben a minimálbér és a bérminimum 4%-kal emelkedett, így a legkisebb bérből élők nem tudnak többet vásárolni a jövedelmükből tavalyhoz képest.

Az első negyedévben tapasztalt, 6%-os nemzetgazdasági reálbéremelkedés nem jelenti automatikusan azt, hogy az év második felében csökken a szociális hozzájárulási adó és emelkedik a minimálbér – mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akit a KSH béradatai kapcsán kérdeztünk. Habár kedvező folyamatnak nevezte, hogy kitartott a gyors béremelkedési dinamika, a VOSZ főtitkára arra számít, hogy inkább 2022-ben növekedhetnek a minimális bértételek és csökkennek újra a bérterhek, az adók és a járulékok.

Úgy tűnik, a kormányzat is ezt tervezi. Varga Mihály Pénzügyminiszter korábbi közlése szerint nem idén júliustól, hanem 2022. júliusától csökken újabb 2 százalékponttal a munka közterhe. Megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás és 0,5 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, ezzel évente 250 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

Orbán Viktor miniszterelnök is inkább 2022-től lát teret a minimálbér emelésére. A Kossuth Rádiónak adott interjújában májusban arról beszélt, hogy a kormány eddig a védekezésre koncentrált, miközben a gazdaságot is kézben tartotta. Most a gazdaság újraindításán dolgoznak tovább, ami béremelésekkel is járhat a miniszterelnök szerint, aki azt is közölte, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a jövő évi minimálbérekről, ami szintén fontos állomás lesz.

Perlusz László is úgy véli, hogy még közel sem biztos, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentés alapjául szolgáló reálbérmutató el fogja érni a 6%-ot most, de ők tartják magukat a kormányzat, a munkavállalói szervezetek és a munkáltatók között létrejött megállapodáshoz: ha eléri a megállapodás szintjét a reálbér emelkedése, amelynek hatására csökkenti a kormányzat a terheket, akkor azt minimálbér-emelés formájában odaadják a munkavállalóknak. Perlusz szerint

a költségvetés helyzete nem támasztja alá a járulékok csökkentését idén, hiszen a büdzsé deficitje már most is jelentős mértékű.

A kormányzat számos intézkedést hozott a gazdaság újraindulásának támogatása érdekében, amelyek növelték a hiányt - fogalmazott.

A Portfolio felkereste a Pénzügyminisztériumot és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, hogy a 6%-os reálbérnövekedés jár-e járulékcsökkentéssel az idei évben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Perlusz László arra számít, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbér kérdése, különös tekintettek a gyors béremelkedésre. Ahhoz képest ugyanis, hogy a magyar gazdaság mély válságon ment keresztül, a cégek idén érdemben emelik a béreket.

Csak a féléves gazdasági adatok ismeretében tárgyalhatunk a minimálbérről, amelyek augusztusban derülnek ki

– mondta a Portfolio érdeklődésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Szerinte az a kérdés, hogy az a fellendülés, ami az első negyedévben elindult, kitart-e a következő időszakban, mennyire tűnik el a járvány harmadik hulláma, és „ne adj’ Isten lesz-e negyedik”. Rolek aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e lokális járványok azok körében, akik nem oltatják be magukat, és ha nem érjük el a kritikus átoltottságot, akkor akár 4. hullám is kialakulhat, még akkor is, ha nem lesz akkora, mint az előző – osztotta meg aggodalmait Rolek, ami a gazdaság kilábalását is befolyásolhatja.

Palkovics Imre azonban arról beszélt, hogy a gazdasági adatok egy része már most is világosan mutatja a helyzetet, amiből a legfontosabb a vártnál magasabb infláció, ami sújtja a munkavállalókat, illetve az is látszik, hogy a nemzetgazdasági átlagbér gyorsabban nő, mint a minimálbér. Egyelőre csak abban értenek egyet a felek, hogy a gazdasági helyzet függvényében kell értékelni a béremelési lehetőségeket, azonban amíg a munkáltatói oldal a vállalatok kedvezőtlen helyzetéről beszél - akiket megtépázott a válság -, addig a munkavállalói képviseletek az életszínvonal romlásától tartanak.

Címlapkép: Getty Images

space
vakcina
adobevallas adozás

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
online-scam-shutter-331443