matolcsygyorgy
Gazdaság

Matolcsy György figyelmeztetése és a költségvetési alkoholizmus visszatérése

Inflációs félelmek. Pénzpiaci kockázatok. Pénzügyi támadás. Ezek azok a szavak, amelyeket sosem szeretne hallani senki egy jegybankelnöktől. Matolcsy György szokatlan figyelmeztetést küldött, hogy a következő évek legfontosabb kifejezései ne a költségvetési alkoholizmus, az elszálló infláció és az ár-bér spirál legyenek.

Már mindenki azt hitte, hogy nem lehet fokozni a feszültséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi ülése előtt, amikor megjelent Matolcsy György jegybankelnök cikke. Az MNB vezetője olyan pontosan írja le a magyar makrogazdasági helyzetet, amin a londoni elemzők is csak csettintenek. Meglepően kemény szavakat használ és nyíltan írja le gondolatait, hiszen jegybankelnökök legfeljebb a fiskális fegyelem fontosságára hívják fel a figyelmet, de sosem fogalmaznak úgy, hogy ez „az infláció költségvetése”. Hogy megértsük, mi vezetett ehhez a meglepő cikkhez, egészen a két hónappal ezelőtti meglepetésig kell visszamennünk az időben.

Mégpedig ahhoz, amikor a Költségvetési Tanács a büdzsé tervezésekor nekiment az éppen alakuló 2022-es költségvetésnek. A KT a deficit mielőbbi csökkentését szorgalmazta, miután a gazdaság idén maga mögött hagyja a koronavírus-válság nyomait. Azonban a kormány a konvergenciaprogramban azzal érvelt, hogy a magyar gazdaságban még évekig negatív lehet a kibocsátási rés, ami ösztönzést tesz szükségessé. Jól megnézve azonban az előrejelzést, illetve a költségvetés készítéséig még beérkező gazdasági adatokat és bejelentéseket, könnyen lehet az az érzésünk, hogy nem a kibocsátási rés, hanem a választási év a fő szempont.

Az adatok mindeközben azt is mutatták, hogy egyre inkább erősödtek a globális és a hazai inflációs kockázatok is. Kiderült az is, hogy a magyar gazdaságot kevésbé viselte meg a járvány második és harmadik hulláma, mint ahogy mindenki várta, így Kovács Árpád, a KT elnöke a Portfolio-n megjelent cikkében amellett érvelt, hogy vissza kell vágni a deficitet. Ilyet utoljára 2013-ban kért a tanács. "Az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt" - írta Kovács Árpád.

A fenti előzmények ellenére persze kérdőjelek bőven merülnek fel a jegybankelnök értékelésével kapcsolatban:

  • Úgy kell-e beszélnie egy jegybankelnöknek, mint egy londoni elemzőnek?
  • Nem fűti-e az inflációs várakozásokat, ha a jegybankelnök nyíltan arról beszél, hogy magas inflációt vár?
  • A mostani magas inflációban mekkora monetáris politika (a cikk által nem taglalt) felelőssége?
  • Ha a monetáris politika felelősségi körébe tartozik az árstabilitás elérése és fenntartása, akkor a jegybankelnök miért csak a tőle független fiskális politika tennivalóit elemzi?
  • Nem lett volna-e szerencsésebb, ha megvárja vele a kamatdöntést, hogy esetleg a gazdasági szereplők is láthassák, mennyire elkötelezett a jegybank az infláció letörésére?
  • Milyen, a közvélemény által nem ismert okai lehetnek a monetáris politika hirtelen fordulatának?

Mindezen kérdőjelek ellenére az nem csoda, ha ebben a helyzetben Matolcsy aggódik az infláció miatt, különösen, hogy az elmúlt napokban is olyan intézkedésekről hallhattunk, amelyek tovább hevítik a magyar gazdaságot – habár kétségtelen, hogy nála van az infláció letörésének legfőbb eszköze, a kamatok megemelése. De ne csináljunk úgy, mintha nem a választásról szólna a következő évi költségvetés. Ilyenkor hiányt csökkenteni bármilyen kormánytól bátor lépés lenne. A 600 milliárdos szja-visszatérítés meg a 200 ezres minimálbér terve azonban olyan dolgok, amelyek önmagukban is olajat öntenek az inflációs tűzre, amikor az már nagy lángon ég. Mindenesetre a napnál is világosabbá vált, hogy a döntéshozók között olyan feszültség húzódik, amire Matolcsy elnökségének kezdete óta nem volt példa.

Matolcsy fő feladata pedig most az lenne, hogy az idei évben a jegybanki cél (és talán a célsáv) felett alakuló inflációt mielőbb visszakormányozza a 3%-os szintre. Ehhez meg is kezdi a kamatok emelését, de előtte megüzente a kormánynak, hogy egyedül nem fogja tudni elérni az inflációs célt. "Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot" – fogalmazott Matolcsy. Ilyet leginkább a londoni elemzők kommentárjaiban olvashatunk, éppen azon sorok előtt, amikor kijelölik a forint gyengülésére játszó pozíció felvételének célárfolyamát, illetve megemlítik, hogy a jegybaki kamatok gyors emelése válhat ilyenkor szükségessé.

Matolcsy a kamatok kérdését azonban feltűnően kerülte, a szándéka és célja is teljesen más volt. Azt akarta elmondani, hogy az Európai Unió legnagyobb pénzromlással sújtott országában egyedül nem fogja tudni legyőzni az inflációt, főképp, ha a költségvetési politika még lökést is ad neki. Tegyük hozzá, a magyar infláció most nem azért rekorder, mert a költségvetés őrült módon költekezik, sokkal több köze van ennek ahhoz, hogy a gazdaságpolitika szereplői csak a koronavírus-válság küszöbén ismerték fel, hogy sem árstabilitási, sem stabilitási célokat nem szolgál a végletekig húzott magas nyomású gazdaság koncepciója (ami végül a válsággal karöltve új mélypontra lökte a forintot).

Az MNB egyébként most a kamat belengetett emelésénél már drasztikusabb lépést is tett, ami nem más, mint a Növekedési Hitelprogram leállítása, amely csaknem egy évtizede biztosít extrém olcsó forrást a vállalkozásoknak. A program gyors kivezetése könnyen lehet, hogy éppen olyan hatással járhatna, mint ami ellen éppen létrejött: ez pedig nem más, mint a hitelezés durva leállása (credit crunch). Valószínűleg nem fogjuk megtudni, mit okozna a program teljes leállítása, hiszen a kormány (újabb bizonyítékát nyújtva a gazdaságpolitikai ágak közötti feszültségnek) már létre is hozta az NHP kompenzációjára szolgáló Széchenyi kártya Go!-t, hogy az olcsó hitelkínálatot biztosítsa – immár állami kamatkockázatra. 

Ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erős legyen, akkor be kell látni, hogy válság előtti években alkalmazott magas nyomású gazdaság koncepciója elérte a határait Magyarországon. Nem lehet a végtelenségig nyomni a gázpedált. A válság után (vagyis 2022-ben) a költségvetési hiánynak érdemben ereszkedni kell, miközben éppen most meg kell kezdeni a monetáris szigorítási ciklust, hogy az infláció visszasüllyedjen a jegybanki célra. Mindkettő érdemben visszafogja a GDP-bővülést.

A gazdaság növekedése ugyanis nemcsak a kormányon múlik, mint ahogy az infláció alakulása sem csak az MNB-n, éppen ezért kell megtalálni az egyensúlyt, ami láthatóan most nem sikerül a fiskális és a monetáris politikai döntéshozóknak.

Ha nem oldják fel az ellentétet, akkor a magas áremelkedés ellen gyorsan növekvő kamatok is visszafogják majd a gazdaságot. Még egyáltalán nem késő lépni, hogy az immár egy évtizede száműzött fiskális alkoholizmus és az elszálló infláció párosa ne térhessen vissza Magyarországra. Ellenkező esetben a kanyarban előzés helyett a kigyorsításnál nagyot fogunk fékezni, és olyan piaci volatilitásra kell felkészülni, mint azokban az országokban, ahol a jegybank és a költségvetés ősellenségek.

Címlapkép: Getty Images

montenegro
adobevallas adozás
GettyImages-1211246441 (3)
predator drone hellfire rakéta bombázás légi támogatás
faanyag építkezés
gyerekek_shutter

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Melyek a leginkább izgalmas és ígéretes részvények?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
adobevallas adozás