Vágjunk a közepébe, miért pont Bécs, de előtte azért hozzuk képbe az olvasókat, hogy kiről is olvashatnak most?
Nagy Eszter: Magyarországon a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztem, ez választ is fog adni azokra a későbbi kérdésekre, hogy miért a pécsiekkel vagyok aktív kapcsolatban. Az egyetemi évek után az Egyesült Államokba költöztem, alapkutatásban vettem részt a posztgraduális éveim alatt, majd ezt követően kerültem vissza Pécsre, ahol az egyetemen dolgoztam, majd ismét az USA-ba vitt a szakmai karrierem. Összesen körülbelül 9 évet dolgoztam akadémiai alapkutatásban. Egy professzor ismerősöm hívására érkeztem Bécsbe 22 évvel ezelőtt, ő akkor alapított egy biotechnológiai céget, az Intercell-t, ami főleg akadémiai kutatókból verbuválódott. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a családommal Bécsbe költözünk. Azóta dolgozom aktívan a biotechnológiai szektorban, főleg fertőző betegségek elleni eljárások kidolgozásával, vakcinafejlesztéssel, fertőző betegségek immunológiájával és gyulladás ellenes gyógyszerek fejlesztésével töltöttem az elmúlt 20 évet.
Mikor és milyen céllal alapította meg a CEBINA-t és pontosan minek is a rövidítése ez a mozaikszó?
Három évvel ezelőtt alapítottam a CEBINA-t, ez valóban egy mozaikszó, a Central European Biotech Incubator and Accelerator rövidítése. Ezzel az volt
a célom, hogy más, kezdő fázisban járó biotechnológiai cégeket is segítsek az elindulásban, illetve újabb saját cégek terve is születőben volt.
Még a CEBINA elött alapítottam két céget. Az Arsanis-t egy Amerikában élő osztrák kollégával 2010-ben, amerikai kockázati tőke befektetőkkel (venture capital), ahol passzív immunitást dolgoztunk ki antibiotikum-rezisztens súlyos bakteriális fertőzések ellen, amelyek főleg kórházakban, intenzív osztályokon lépnek fel. Ez a cég 2017-ben a NASDAQ-ra került. A másik céget, az Eveliqure-t a Bécsben élő magyar orvoskollégákkal (Dr. Henics Tamás, Dr. Nagy Gábor, Dr. Szijártó Valéria) alapítottuk 2012-ben, akikkel azóta is együtt dolgozunk. Ez egy vakcinafejlesztő cég, amely most fejezte be a fázis 1-es vizsgálatokat Magyarországon, a Debreceni Egyetemen. A vállalatnak magyar vezérigazgatója van (Dr. Somogyi Gábor), és heten dolgozunk benne magyarok, 5-en a Pécsi Tudományegyetemen végeztünk, de érdekes módon máshonnan ismerjük egymást. A magánbefektetők kezdeti bevonása után, főleg pályázati támogatással (számos osztrák és EU-s Horizont 2020 támogatás, és egy 20 millió dolláros amerikai kormány tender segítségével) jutottunk el odáig, hogy most befejeztük a fázis 1-es tesztelést Debrecenben, és a fázis 2-es hatékonysági vizsgálatra is biztosított az anyagi fedezet.
Jól érzékelem, hogy aktívan tesz azért, hogy Magyarországnak vissza is adjon?
Mindig is az volt az ambícióm, hogy Magyarországot és a magyar kutatókat is bekapcsoljam ezekbe a kutatásokba, fejlesztésekbe,
tulajdonképpen a CEBINA létrehozása is kapcsolódik ehhez a célomhoz. A CEBINA-val az az alapelképzelésem, hogy amellett, hogy már meglévő cégeknek segítünk, saját cégeket alapítunk, főleg akadémiai kutatásokra épülve. Ezt a tevékenységünket célzottan végezzük, ugyanis kimegyünk a terepre, az egyetemekre, a kutatóműhelyekre, beszélünk a kutatókkal, professzorokkal. Ennek eddigi eredménye, hogy az elmúlt két évben alapítottunk is két céget. Az egyik pécsi eredetű, krónikus fájdalomcsillapítással kapcsolatos projekt, ez Algonist néven szintén itt működik, a CEBINA-ban, a Calyxa pedig egy bécsi egyetemről származó projektre alapul, amit egy kiemelkedő kutató professzor társammal alapítottuk.
Hogy kell elképzelni ezeknek a cégeknek az életútját, az alapítók, jelen esetben Önök, meddig tudják vinni és finanszírozni a működését? Hol lép be egy új társ, partner?
Minden egyes projekt általában egy új céget eredményez. A különböző befektetőknek különböző az ízlése, hogy milyen projektet szeretnének támogatni, és az alapító tagok is mások, általában az egyes projektek előzetes résztvevői, például az akadémiai kutatásvezetők, innovátorok. A CEBINA csapata kezdetben az első egy-két évben támogatja ezeket a cégeket, beleértve a cégvezető managereket is. Amikor pedig már sikeresek, és a humán tesztelésig jutnak, akkor építünk saját csapatot, amelynek az adott területen tapasztalata van már. Ennek a stratégiának az az előnye, hogy a cégek korai stádiumában nem a drága menedzserekre költjük a pénzt, hanem tényleg az innovációba forgatjuk vissza. A CEBINA laboratóriumot, irodát biztosít, plusz az alapoperációs feladatokat, így többek között a HR, számviteli tevékenységeket. Ezenkívül a befektetők felkutatása is a mi feladatunk az első 2-3 évben.
Milyen változásokat hozott a Covid az Önök működésében?
Mivel mind a főként magyar orvoskutatókból álló csapatomnak, mind jómagamnak infektológiai háttere van, ezért amikor a Covid beköszöntött, természetszerűleg feljöttek az ötleteink, és három projektet is elindítottunk a CEBINA-n belül. Eleinte egy vakcinaprojektet, ami egy széles spektrumú koronavakcina, illetve egy kismolekulát teszteltünk, amitől azt vártam a hatásmechanizmusa alapján, hogy hatékony lesz a vírus ellen, Jakab Ferenc pécsi professzor és csapatával. akik SARS-CoV-2-vel fertőzött sejtkultúrákkal dolgoznak. A harmadik projekt pedig a bécsi professzor barátommal, Prof Robert Konrat-tal indult, akivel egy céget már alapítottunk. Ökomputeres predikcióval már engedélyezett gyógyszer molekulákkat vizsgált, a koronavírus elleni hatékonyságra. A 10 legvalószínűbb molekulát elküldtük Pécsre, amit teszteltek, és ezek között az egyik az azelasztin volt.
El is érkeztünk a központi témánkhoz, az azelasztin tartalmú orrspray-khez, amellyel kapcsolatban néhány hete publikációjuk jelent meg. Összefoglalná nekünk, hogy miben áll ennek a kutatásnak és a hatóanyagnak a jelentősége?
Több laboratóriumi kísérletben is bebizonyítottuk tavaly, hogy a szer hatékony a koronavírus-fertőzés ellen. Utánunk számos kutatócsoport is közölt hasonló eredményeket. Ez a gyógyszer azért is volt különösen vonzó a számomra, mert orrspray-ben elérhető, nem csak tablettában, valamint nagyon biztonságos szerről beszélünk, ugyanis 30 éve van használjuk az egész világban.
Milyen irányba mozdultak el a kezdeti sikerek után?
A CEBINA alapvetően innovatív és inkubátor akcelerátor cég, nem arra terveztük, hogy piacra vigyünk egy terméket, ezért
partnereket kellett keresnem. Így jött a képbe a német gyógyszergyártó cég, az UrsaPharm.
Az azelasztin hatóanyagot tartalmazó orrspray-t ugyanis legalább 16 cég gyártja szerte a világban, Amerikában, Indiában, Kínában, közülük jó párat megkerestünk. Az UrsaPharm volt a leginkább nyitott arra, hogy egy ilyen együttműködés keretében megvizsgáljuk, hogy ez a hatóanyag a koronavírussal szemben, emberekben hogyan működik. Mi is beszálltunk egy befektető révén, ők is tettek be pénzt, így finanszíroztuk a fázis 2-es vizsgálatot, ami Kölnben zajlott, egy egyetemi klinikán, egy fül-orr-gégész professzorral, aki 30 éve dolgozik ezen a terméken. Annak idején az ő klinikai kutatásai alapján regisztrálták ezt a hatóanyagot az allergia ellen. Fázis 1-es vizsgálatot nem kellett csinálnunk, hiszen a spray több tíz éve a piacon van és biztonságos.
A fázis 2 vizsgálat már egy hatékonyságot prediktáló kutatás, ugyanis bizonyítani egy gyógyszer hatásosságát igazából csakis fázis 3 vizsgálatban lehet,
amelybe több száz, vagy ezer pácienst vonnak be.
Tehát a legutóbbi tanulmány erről a fázis 2-es vizsgálatról szólt és annak meggyőző eredményeiről.
Igen, 90 pácienst vontunk be a kutatásba, akiknél a COVID PCR-teszt pozitív volt. Három csoportba osztottuk őket, voltak, akik a placebot kapták meg, a második csoport a patikában is kapható orrspray-t, a harmadik csoport pedig ennek egy ötszörösen hígított verzióját. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a kísérleteink alapján arra jutottunk, hogy kevesebb azelasztin is elég lenne a hatásosság szempontjából. Ennek nagy jelentősége lehet akkor, amikor több száz millió ember használná a szert, hiszen akkor ötször annyit lehet gyártani.
És most akkor mondjuk el az apróbetűs részeket is, hogy miért nem kezelnek azonnal minden Covidos beteget ezzel a szerrel?
A kézirat még nem végleges, még analizáljuk az eredményeket, ezt inkább
egy hírvivőnek szántunk, hogy megosszuk a világgal, hogy létezik ez a potenciálisan COVID ellenes szer,
és ennek köszönhetően reakciókat is kaphatunk a tudományos közösségtől. A Covid alatt megszokottá vált, hogy a kéziratokat még elbírálás előtt megosztják a kutatók. Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy az azelasztin hatékony mind a két koncentrációban, a töményebb talán valamennyivel hatékonyabb, és talán a legfontosabb üzenet a mostani adatokból, hogy felgyorsítja a vírus orrból való eliminálását. A placebo csoportban a 8. napon, a 7 napos kezelés után mindenki pozitív volt, míg a kezelt csoportban 30 százalék már negatívvá vált.
Ezek alapján az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy fontos, hogy az orrsprayt a betegség korai szakaszában használják?
Igen. Már egynapos használat után szignifikánsan csökkent a vírusmennyiség, míg a placebóban nem. Ha összehasonlítottuk ezt a három csoportot, hogy mennyi vírus van a mintában, akkor is látunk egy nagyon jelentős csökkenést: 10-30-szor kevesebb vírus volt a kezelt csoportokban, mint a placebósban.
Vagyis ha kevesebb a vírus az orrban, akkor az kisebb eséllyel okoz súlyos lefolyást is?
Egyrészt ha nincs vírus az orrban, akkor nem is tud lemenni a tüdőbe. Ha a vírus hamar eltűnik, akkor kisebb a valószínűsége, hogy elindul a tüdő felé. De amit fontosabbnak tartok hangsúlyozni, hogy
ha valakinek 10-szer kevesebb vírus van az orrában a szer használatának köszönhetően, az a fertőzött kevesebb embert fog megfertőzni.
Ez az a szempont, amit nehezebb érvényesíteni, mert az engedélyeztető hatóságok általában a beteg egyénre koncentrálnak, kevésbé nézik a közösségre gyakorolt hatást.
Tulajdonképpen tehát a fertőzés terjedését lehetne ezzel a szerrel hatékonyan megelőzni az első vizsgálatok alapján?
Mindkét szempont fontos. Amit teszteltünk a klinikai vizsgálat során, az egy terápiás eljárás volt, ami azt jelenti, hogy már megfertőzött egyéneket vontunk be. Ugyanakkor, az egy általános tézis az infektológiában, hogy könnyebb megelőzni egy fertőzést – akár vírus vagy egyéb kórokozó -, mint eltávolítani, ha egyszer már megtelepedett, jelen esetben a koronavírus az orrban. Nyilván egy orrspray használata kényelmetlenebb, mint egy vakcina, mert ezt gyakran kell használni, ha közösségbe megy az ember, vagy amikor találkozhattunk a vírussal, közvetlenül utána alkalmazzuk prevenciós célból. Ennek lenne a legnagyobb értelme, főleg most, az új variánsok megjelenésével, mivel ezzel le lehetne csökkenteni a mutánsok képződésének a valószínűségét is.
Adódik a kérdés: mennyire hatékony ez a szer a különböző variánsokkal szemben?
Múlt héten megjelent egy közlemény a Nature-ben, ami leírja, hogy a delta variáns nagyon rezisztens a vakcinákkal szemben az orrban lévő fertőzést tekintve. A súlyos fertőzés megelőzése is nagyon nagy mértékben csökkent a delta ellen, most 66 százalékról beszélnek, előtte, az eredeti vírussal pedig 90-95 százalék volt a hatásosság az mRNS vakcinák esetében. Amúgy is a nazális infekciót csak részben védte ki a vakcina, és az immunitás fokozatosan csökken is hat hónappal a második vakcinálás után. Természetesen mi is leteszteltük
a fő covidvariánsokat, az alfát, bétát és deltát, és mindegyik érzékeny az azelasztinra, úgy tűnik, a mutációk nem befolyásolják a hatékonyságot. Ez egy nagyon jó hír, mert várható, hogy újabb variánsok jönnek.
Tehát miközben a vakcinálás védőhatása a delta variánssal szemben alacsonyabb, hogy megfertőződjünk az orrban, ezért nagyon fontos, amellett, hogy felvesszük a vakcinák mindkét adagját, valami kiegészítő eljárást alkalmazzunk.
Vagyis ezzel a szerrel most még nem dőlhetünk hátra és nem mondhatjuk, hogy kösz, nem kérünk vakcinát. Vagyis határozottan az oltás pártján áll.
Igen, ez a szer nem helyettesíti a vakcinákat, azok továbbra is nagyon fontosak, 6-8 hónap után harmadszor is be kell oltatnunk magunkat. Azzal ugyanakkor tisztában kell lenni, hogy attól, hogy valaki be van oltva, vagy átesett korábban a víruson, az egyáltalán nem garancia arra, hogy nem fog megbetegedni. Az valószínű, hogy a súlyosabb betegséglefolyás száma csökken. Közben azonban a 4. hullám már itt van, és az iskolakezdéssel, valamint ahogy a hőmérséklet csökken, ez még inkább terjedni fog. Több ezer eset is lehet egy nap. A kórházak ugyan nem lesznek annyira leterhelve, mint korábban, de súlyos esetek így is lesznek, ők főleg az oltatlanok csoportjából fognak kikerülni.
A következő lépcsőfok a kutatás szempontjából tehát a Fázis 3 vizsgálat, ha jól értem. Itt befektetőkre, együttműködő partnerekre várnak?
Ez már más kategória a költségek tekintetében, és nem is lehet egy klinikai centrumban lebonyolítani, hiszen több száz, akár ezer beteg bevonására van szükség, rövid idő alatt, mert most nincs 1-2 évünk.
Mely országokkal tárgyalnak? Magyarország rajta van a térképen?
Szeretnénk Magyarországot is bevonni a kutatásba, több helyről kaptunk is erre vonatkozóan támogató érdeklödést. A CEBINA-nak nem az a profilja, hogy klinikai vizsgálatokat bonyolítson le. Elég sok cég van már így is a portfóliónkban, a csapat sem úgy állt össze, hogy klinikai fejlesztést vezényeljen le. A velünk együttműködő német gyártó fogja ezt csinálni, és a folyamat végén azt szeretnénk elérni, hogy az engedélyeztető hatóság – Magyarországon az OGYÉI, Amerikában a FDA vagy Európában az EMA – hozzájárulását adja, hogy ráírják erre az orrspray-re, hogy covid ellenes hatása van. Ez egy generikum, magát az orrspray-t nem lehet szabadalmaztatni, de az új orvosi alkalmazását igen. Ez az, amire a jogot az Ursapharm nevű cégnek Európában átadtunk. De vannak még partnerek Amerikában és szerte a világban, akikkel licencszerződést köthetünk.
Csak a spray formátumban működőképes?
A leghatékonyabb a fertőzési időszak elején az alkalmazása, hiszen akkor van a vírus az orrban. A későbbi stádiumban, amikor már lemegy a tüdőbe, és szisztémás megbetegedést okoz, egyéni vírusellenes szereket kell alkalmazni. Nem feltétlenül az azelasztint, mert azt széles körben nem használják már tabletta formájában, de vannak más antihisztaminok, amelyekről szintén kiderült, hogy hatékonyak a SARS-CoV-2-vel szemben laboratóriumi körülmények között. Itt kell megjegyeznem és hangsúlyoznom, hogy klinikai szempontból javasolni csak akkor lehet, ha a klinikai vizsgálatokban bizonyították a hatásosságát. Ugyanakkor vészhelyzetben olyan valamit használni, aminek nagyon jó a biztonságossága, és van esélye, hogy működik, szerintem nem etikátlan.
Van olyan vakcina is, amit úgy kezdtek el szélesebb körben nemzetközi piacon is használni, hogy csak a fázis 2 vizsgálat eredményei voltak ismertek. Ott is a veszélyhelyzeti alkalmazás volt az indok az engedélyezésre.
Valóban, ez erős indok, és jogos volt a feltételes engedélyezés. Az azelasztin orrspray-t a családban, a baráti körben sokan használták az elmúlt egy évben, mindenkinek ajánlottam. De nyilvánvaló, hogy egy engedélyeztető hatóságnak más a felelőssége. Elsősorban az, hogy ne legyenek veszélynek kitéve azok, akik ezt használják. Mivel ennek nagy a biztonságossága, itt inkább a hatékonyságra helyeződik a hangsúly, ezért azt gondolom, hogy az lenne a megoldás, ha ez egy korlátozott engedélyt kapna, amíg a 3-as fázis le nem zajlik. Ennek köszönhetően a tapasztalatom alapján valószínűsíthető, hogy rengeteg Covid-fertőzést és súlyos betegséglefolyást lehetne megelőzni.
De amíg nincs meg ez a fázis 3-as vizsgálat, és a hivatalos engedélyezés, azokban az országokban, ahol nem szükséges recept ennek a gyógyszernek a kiváltásához, ott minden egyén maga döntheti el, hogy ezt is alkalmazza-e a vírus elleni személyes védekezése keretében.
Ez az a szempont, amire alapozva állítják, hogy újrarajzolja a Covid elleni védekezés térképét?
Igen, ezt mutatja a vizsgálat és saját megfigyeléseink a környezetünkben. Akik ezt rendszeresen használták, nem fertőződtek meg. Széles körben azonban csak akkor lesz elérhető, ha az engedélyező hatóságok felgyorsítják a folyamatokat, és átlendülnek azon, hogy nem a halál a végpontja egy COVID ellenes orrspray klinikai vizsgálatának, és nem is a súlyos kórházi megfertőződés, hanem a vírusszámcsökkenés. Ez ugyan nem egy klinikai tünet, ezért ez nehezebben elfogadható normális körülmények között, de ez most nem egy normális szituáció.
A jelek szerint Magyarországon is megindult a negyedik hullám és úgy tűnik, őszre tovább erősödhet a járvány. Hogyan készüljünk az újabb hullámokra?
Érdemes felvenni a harmadik oltást, amikor annak elérkezik az ideje (6 hónappal a 2. oltás után), illetve egészítsük ki a védekezést. Ebben benne van a maszkviselés, a kézmosás, és az orrspray. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy amikor kijövünk egy nagyobb megbeszélésről, távozunk egy baráti összejövetelről, vagy például egy koncertről, befújjuk az orrunkat. Megpróbáljuk csökkenteni annak a lehetőségét, hogy egy kósza, arra tévedt koronavírus megtelepedjen és fertőzést okozzon.
