ct kórház
Gazdaság

Távgyógyítás Magyarországon: kik és hogyan csinálják, de a legfontosabb, hogy mégis kinek?

Koronavírus ide, járvány oda, Magyarországon a telemedicina még mindig gyerekcipőben jár, pedig lennének előnyei a jelenlegi rendszerhez képest - ez a konszenzus bontakozik ki a hazai magánegészségügyi szektorban, és környékén működő digitális szolgáltatókkal készített körképünk második részéből. Előző cikkünkben bemutattuk víziójukat, terveiket, ezúttal véleményükre voltunk kíváncsiak, hogy mit okozott a digitális megoldások elterjedése terén a járvány, és hogy pontosan miért nem robbantak be a telemed-megoldások. A legérdekesebb piaci szereplőket felvonultató körképünkben javaslatokat is megfogalmazunk, az ugyanis tény, hogy az egészségügyben a humánerőforrás sosem lehet elég, és ebben kézenfekvő segítség lehet a telemedicina. Érdemes feltenni így a kérdést: kinek az érdeke a virtuális világba terelni a gyógyítást.
A digitális egészségügyi megoldásokkal kiemelten foglalkozunk szeptember 22-i Private Health Forum konferenciánkon. Részletek itt:

Mozgalmas időszakon vannak túl az egészségügyi piac digitális, illetve szervezői-közvetítői funkciót ellátó szereplői, pozíciójuk és terveik alapján úgy tűnik, hogy a Covid-járvány felértékelte ezeket a szolgáltatásokat. A betegek vágynak arra, hogy minél egyszerűbben és átláthatóan, kiszámíthatóan vezessék őket végig a gyógyulás útján, és ezt manapság az online tér és a digitális megoldások nagy mértékben segítik.

A digitális szolgáltatókkal készített körképünkben ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy 1) mit érzékelnek, a járvány hozott-e változást a digitális egészségügyi piacon, a megoldások terjedésében 2) hol tart ma Magyarországon a telemedicina a gyakorlatban? 3) hol tart ma Magyarországon a jogszabályi háttér a távgyógyítás tekintetében?

A körkép legfontosabb összefoglaló üzenetei:

  • A járványnak volt hatása idehaza a digitális megoldások alkalmazásában az egészségügyben, de a falat nem törte át ez a folyamat, inkább lassan bontogatja.
  • A kényszerű lezárások idején az emberek átálltak jobban a személyes találkozó nélküli konzultációkra, azonban a korlátozások nélküli időszakban visszarendeződött a betegek magatartása, a szokásaik alapján-
  • Gyerekcipőben jár még idehaza a távgyógyítás. A távgyógyítás beágyazódása a betegek és orvosok körében egy hosszabb folyamatot vesz igénybe. A páciensek és az orvosok még mindig preferálják a személyes jelenlétet.

Covid és digitalizáció

A DokiApp alapítója, Somogyi Tibor szerint

a járványnak sajnos nem akkora volt a hatása, mint kellett volna.

"Az emberek megismerték a területet, a kifejezéseket, de itt legtöbbször meg is állt a lelkesedés, a stabil használat kialakulásához még hosszú évek kellenek" - vélekedett a digitális világban jártas szakember, aki három feltételt említett itt meg, amire szükség van:

  1. kialakuljon a bizalom,
  2. megszokják a betegek, hogy orvoshoz online is lehet fordulni,
  3. a technológiai penetráció és használat hajlandóság is bővüljön.

Az egyik legfontosabb hatás pedig az lenne, hogy van egy alap nyűgünk, akkor ne rohanjunk egyből a háziorvoshoz, keressünk online alternatívát, mert óriási terhet vennének le az alapellátásról - hívta fel a figyelmet.

Radnóczi Gergely, a Dokio.hu ügyvezető igazgatója azzal kezdte a válaszát, hogy felidézte: a fertőzéstől félve az emberek, amikor tehették, kerülték az egészségügyi intézményeket. Ez azzal is járt, hogy kevesebben mentek például szűrővizsgálatokra, ugyanakkor az orvosok is felismerték, hogy bizonyos ellátásokhoz nem szükséges, hogy fizikailag is ott legyen a páciens a rendelőben. Ha csak gyógyszer felírására van szükség, vagy egyes páciensek esetén a kontrollvizsgálatra elegendő a távkapcsolat is az orvos és beteg között. Az ilyen, a járvány alatt kényszermegoldásként alkalmazott eljárások némelyike külföldön már bekerült az általános gyakorlatba is - magyarázta. Azt is hozzátette az ügyvezető, hogy az ügyintézés digitalizációja a magán mellett az állami ellátásban is rendkívül sokat javult ebben az időszakban: rengetegen megtanulták használni az EESZT-t például az oltás foglalásához, és letöltötték az oltottságot igazoló alkalmazást is.

Úgy gondolom, ez megnyitja az utat a digitális orvoslás tömeges elterjedésére Magyarországon

- ütött meg reményteli hangot Radnóczi Gergely, aki szerint a járvány ideje alatt megnőtt a kereslet az online információk iránt. Ezt a Dokio-nál is tapasztalják, a tünetellenőrzőt tavasszal több, mint 100 ezer ügyfelünk próbálta ki.

"Általánosságban elmondhatjuk, hogy a járvány hatására nőtt a lakosság egészségtudatossága. Hosszútávon az egészségügyi ellátásra, szűrésekre növekszik a kereslet, ami nemcsak az ágazat, de a társadalom szempontjából is egy pozitív fejlemény. Ez azt is jelenti, hogy növekszik a kereslet az otthoni diagnosztikai eszközökre is, amelyek szintén megkönnyíthetik a digitális egészségügy működését" - fejtette ki.

Nagy Attila, a DrPort ügyvezetője szerint a járványnak vannak határozottan pozitív hatásai is a digitális egészségügyi piacra. "Mind a szolgáltatók, mind a páciensek nyitottabbak lettek a digitális megoldásokra.Jó példa erre, hogy amíg pár éve az orvosválasztásnál az online megoldások és időpontfoglalás is sokaknak elképzelhetetlen volt, addig mára a telemedicina sem ördögtől való" - mutatott rá válaszában.

"A hazai magánellátói szektor a pandémiától függetlenül felfutóban van, a COVID pedig mindenképpen erős nyomást gyakorolt: már nemcsak egy jó lehetőség, nice-to-have opció a telemedicina megoldás, hanem a felhasználók (páciensek) oldaláról egyfajta elvárás is, amely korábban még nem volt ennyire nyilvánvaló" - fejtette ki válaszában Békási Sándor, a Fitpuli társalapítója.

Ők azt látják, hogy az ilyen irányú fejlesztésekre,

együttműködésekre a legnagyobb hazai szereplőknek is szüksége van/lesz a következő időszakban, ha nem akarnak jelentős hátrányba kerülni a nyitottabb és innovatívabb versenytársaikkal szemben.

Straub Fanni, a FoglaljOrvost.hu alapítója a fentiekhez hasonlóan azt emelte ki, hogy a járvány nemcsak a pácienseket szoktatta rá a digitális megoldásokra, de az orvosok és a szakszemélyzet is egyre jobban igényli és felismerte a digitális megoldások hasznosságát, talán itt történt a legnagyobb elmozdulás.

Gáspár Péter, a Medio alapítója szerint

rengeteg változást hozott a járvány, ami az élet minden területén erősítette az online jelenlétet és ügykezelést.

"A legtartósabb nyoma az online fizetéseknél és szolgáltatás megrendelésnél látszódott, a telemedicina is fejlődött, de ez még mindig gyermekcipőben jár. Indirekt módon a sales folyamatok is teljesen áttértek az online csatornába, ami a partnerhálózat bővülését tette egyszerűbbé és gyorsabbá" - árulta el érdeklődésünkre.

Tobákos Ferenc, a T-DOC Service ügyvezető igazgatója a járvány kevés pozitív hozadékaként említette meg, hogy globálisan nagy lépést tettünk meg a digitalizáció terén, és ez igaz volt az egészségügyre is. "A korlátozottan elérhető egészségügyi szolgáltatások miatt az emberek és a szolgáltatók is alternatív megoldást kerestek arra, hogy az egészségügyi ellátás (konzultáció) megvalósulhasson. Leginkább a videókonzultáció és telefonos konzultáció terjedt el. A legtöbb magánszolgáltató így próbálta megoldani az orvos-páciens kapcsolatot" - emlékeztetett. Elmondása szerint sok intézménynél a videókonzultáció lehetősége megmaradt, azonban a járvány csúcsához és korlátozások időszakához képest jelentősen visszaesett ezek száma. "Ettől függetlenül az emberek és az egészségügyi dolgozók is megismerték, és lassan kezdik megérteni a digitális egészségügyi szolgáltatások előnyeit és az abban rejlő lehetőségeket. Így lettek nagy és gyorsan növekvő hagyományos szolgáltató ügyfeleink, például a TritonLife csoport, akiknek a kiszolgálására nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ha segítjük őket a növekedésben, akkor mi is növekszünk. De rajtuk kívül több, bár méretben kisebb ügyfelünkért is keményen dolgozunk" - vázolta. Véleménye szerint a telemedicina fontos szerepet fog játszani a jövőben is. "Ha sikerül jól edukálni mindkét oldalt (beteg és orvos/szakember), akkor az egészségügyi rendszert tehermentesíthetjük, mellyel több idő jut azokra a paciensekre, akik ellátást, kezelést is igényelnek" - húzta alá.

Karai Gábor, a Teladoc ügyvezetője azt emelte ki válaszában, hogy felértékelődött a távtanácsadás, és általában a hozzáférés a magánegészségügyhöz.

A járvány alatt megduplázódott az orvosi tanácsért a Teladochoz forduló betegek száma.

"Az online, a telefonos és videokonzultáció az esetek jelentős részében valódi alternatívát nyújtott azoknak, akik el akarták kerülni személyes orvos-beteg találkozást" - osztotta meg tapasztalatait.

A válaszolók nagy része ott lesz a helyszínen a szeptember 22-i konferenciánkon:

Telemedicina: hol tart most Magyarország?

A járvány legsúlyosabb szakaszaiban az egészségügyhöz való hozzáférést megnehezítették a korlátozások, amihez az emberek, a betegek és az orvosok is alkalmazkodtak, a konzultáció egy új formáját tanulta mindenki, jellemzően élesben tesztelték a rendszert. Ezek után arra is kíváncsiak voltunk, hogy hol tart ma Magyarországon a telemedicina és milyen tényezők akadályozzák, illetve ösztönzik a terjedését.

A DokiApp alapítója, Somogyi Tibor szerint határozottan sokat fejlődött 2019-hez képest, amikor még a szó sem volt ismert a magyar jogrendszerben, egészségügyi törvényben, most pedig már rendelet is értekezik róla. Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy ez csak a jogi oldala, gyakorlati sajnos minimális, egyelőre lassan fejlődik B2C oldalon. "Szakszemélyzet részéről meglenne az a nyitottság, amely már elegendő lenne szignifikáns tömeg kiszolgálásához. Beteg oldalról viszont a korábban felsorolt tényezők rendelkeznek komoly gátló erővel: bizalom, megszokás, technológiai korlát, digitális analfabéták" - magyarázta az alapító, aki egy javaslatot is megfogalmazott a döntéshozók számára. "Pusztán telemedicina szolgáltató is lehessen hivatalos egészségügyi szolgáltató Nemzeti Népegészségügyi Központ engedéllyel, mivel így számtalan funkció, megoldás kinyílna a telemedicina szolgáltatók előtt is, amit most csak nagyon bürokratikusan lehet megoldani" - érzékeltette.

Egyelőre gyerekcipőben jár ez a terület, de gyors fejlődést látunk - fogalmazott a fentiekkel egybecsengően Radnóczi Gergely, a Dokio.hu ügyvezető igazgatója. A járvány alatt felértékelődött a személyes konzultációk online-ra cserélése - amellett, hogy csökkenti a fertőzés kockázatát, a betegek az utazást és sorban állást is megspórolhatják vele. Ugyanakkor az ügyfelek nagy része, ha teheti, tartózkodik a távkonzultációktól, és legfeljebb receptíráshoz vagy kontrollvizsgálathoz használja a már személyesen ismert, jól bevált szakorvossal, és ezt elsősorban egyszerű telefonhívás formájában ejtik meg. Arra is emlékeztetett az ügyvezető, hogy idén tavasszal jelent meg egy kormányrendelet a vészhelyzet során elrendelt egészségügyi intézkedésekről, melynek egyik legfontosabb eleme a telemedicina szabályok alapjainak lefektetése volt. "A rendelet alapján nem szükséges a beteg személyes jelenléte egyes egészségügyi szolgáltatások nyújtásánál, így például az orvosoknak lehetőségük van akár diagnózis vagy terápiás javaslat felállítására is egy távkonzultáció keretében, így online vagy telefonon is tanácsot adhatnak a betegnek. Ez a gyakorlat várhatóan a járvány lecsengése után is folytatódni fog, mi több, további fejlesztésekre számítunk az egészségügyi ellátórendszerben ezen a téren" - vetíti előre. "Az orvosi konzultációk sok esetben receptfelírással végződnek, ám a vényköteles gyógyszer kiváltását a páciens egyelőre személyesen vagy meghatalmazott útján intézheti: házhozszállítást kizárólag gyógyszerészek vagy gyógyszertári szakasszisztensek végezhetnek. Ahhoz, hogy

a telemedicina még hatékonyabb megoldást kínáljon a távolságok leküzdésére, úgy gondolom, hogy célszerű megteremteni a vényköteles gyógyszerek biztonságos házhozszállításának lehetőségét

- mondta.

Békási Sándor, a Fitpuli társalapítója szerint a telemedicina fejlődésnek indult, mind a betegek, mind az ellátók oldaláról van egy elképzelés, hogy ez pontosan mire is jó, hogyan kell kinéznie, ami nem feltétlenül van jelenleg átfedésben. "A két oldalnak mindenképpen figyelnie kell egymásra, és közelíteni az elvárásokat és a lehetőségeket" - jegyezte meg. "Technológiai akadálya nem sok, elsősorban az ellátói oldalon a megszokott ellátási folyamatokba való beilleszthetőséget kell optimalizálni. A felhasználók/betegek oldaláról a fogyasztói szemlélettel együtt megjelenő elvárásoknak való megfelelésen van még mit javítani. Az ellátók sokszor a betegszám és az ellátások számának maximalizálásában látják a növekedésük irányát, holott gazdaságosabban és dinamikusabban tudnának növekedni telemedicina eszközökkel támogatva, a visszatérő ellátotti kört erősítve" - magyarázta a szakember, aki egy fontos ügyre is rávilágított:

a humánerőforrás igen korlátozott számban áll rendelkezésre, és most is szűkös, ez az ilyen jellegű növekedésnek mindenképp gátat szab,

ellentétben egy célzott telemedicina szolgáltatással, amely megújult értékajánlattal új dimenzióba tudja helyezni a személyre szabott, adatalapú, helyfüggetlen orvoslást.

"A páciensek oldaláról is szükséges a kellő tájékozottság biztosítása, sok esetben teljesen irreális elvárások kerülnek elő, amelyre alkalmatlan egy telemedicina szolgáltatás (például sürgősségi állapotok kezelése)" - tette hozzá.

A Foglaljorvost.hu tapasztalata szerint

a telemedicina az orvos-beteg találkozók szegmensét nem rengette meg.

Straub Fanni hozzátette, hogy óriási áttörés volt a felhőbe felkerült e-recept bevezetése és a háziorvosi ellátás kényszerű kvázi telemedicinavá alakítása, de a magánszektorban sem az orvosok, sem a betegek nem szerették meg a vizsgálatok, konzultációk ezen formáját. "Az első hullám idején mi is kialakítottunk online mgoldásokat, hogy a rendelőinket a telemedicinaban támogassuk, de egy rövid, kényszerű időszaktól eltekintve ez marginális maradt és csak egy-egy szakterületen pl. endokrinológia marad látható a mai napig" - osztotta meg tapasztalatait. Jelenleg nem nagyon értelmezhető egy orvos számára, hogy egy jól felszerelt, drágán kialakított rendelő helyett otthon az íróasztalától egy kétes minőségű webes kamerán keresztül hallózzon 5 percet a betegekkel mire mindenkinek működőképes a teljes online rendszer. Természetesen nem kétlem én sem, hogy a jövő ebbe az irányba halad, így egyre professzionálisabb megoldások ezt a jövőben áthidalják, és például biztosítótársaságok már külön szolgáltatásként kínálják a 24 órás telemedicina orvosi szolgáltatásukat, ami idővel meghonosodhat. Szabályozás tekintetében a Covid időszak óta rendkívül megengedő a jogi keret, nem gondolom, hogy ez a vírushelyzet elmúltával most már visszaállna, így gyakrolatilag a jogszabályi háttér ma már nem jelent korlátot a fejlődéshez - jegyezte meg.

Branyiczki Attila, a Health Orientation ügyvezetője másokhoz hasonlóan kiemelte, hogy a telemedicina továbbra is gyerekcipőben jár. Széleskörűvé válásához hasonló mértékű fogyasztói magatartás változás szükséges, mint ami például a pénzügyi szektorban történt meg körülbelül 15 év alatt. Ma már természetes az interneten és mobilon intézni a banki tranzakcióinkat. "Az egészségügyi szolgáltatások egy részére (különösen a kapcsolatfelvételre, konzultációkra, az elsősorban verbálisan lebonyolítható tranzakciókra vonatkozóan) is ez a jövő vár. Ez azonban egy hosszabb folyamat, nem lehet tömegek viselkedési szokásait, beidegződéseit átalakítani egyik pillanatról a másikra" - fejtette ki a háttérben meghúzódó okokat. A szakember úgy véli, hogy a távgyógyítás elterjedését segíthetné, ha a kapcsolattartás és kommunikáció módja (hogy ti. nem személyes találkozón, hanem telefonon vagy internetes applikáción keresztül valósul meg) semlegesen lenne kezelve a jogi szabályozásban. "Jelenleg egyfajta „fortélyos félelem” övezi az utóbbiakra irányuló szabályozást, mintha azok kockázatosabbak, megbízhatatlanabbak lennének. Holott ez egyáltalán nem jellemző. Részben a pénzügyi ágazatban végrehajtott fejlesztések eredményeként alakultak ki olyan IT és adatbiztonsági protokollok, amik jobban védik az együttműködő és kommunikáló feleket, mint a személyes találkozások alakalmával megvalósítható információbiztonsági megoldások" - emelte ki.

Gáspár Péter, a Medio alapítója szerint bár fejlődött a telemedicina, a páciensek és az orvosok még mindig preferálják a személyes jelenlétet. Több partnerük megtartotta a telemedicinát kontroll vizsgálatokra és szövettanra például, de még mindig sokkal erősebb és minden fél által előnyben részesített a személyes találkozó. A jogszabályi háttér szerinte le van maradva. "Amit én javasolnék az egy integrált rendszer, ahol az alapellátó orvosnak van lehetősége online szakorvossal konzultálni a beteg jelenlétében. Ez rengeteg felesleges betegutat spórolna meg, hatékonyabbá válna az ellátás, a pácienseknek pedig kevesebbet kéne utaznia" - sorolta az előnyeit.

Tobákos Ferenc, a T-DOC Service ügyvezető igazgatója a többiekhez hasonlóan azt mondta, hogy egyre dinamikusabban fejlődik Magyarországon is a telemedicina, azonban jelenleg még gyerekcipőben jár.

Nem is feltétlenül technikai oldalról, sokkal inkább személyi oldalról.

Fontos lenne, hogy mind a páciensek, mind az orvosok megértsék a digitális egészségügyi szolgáltatások lényegét és azok előnyeit. Fontos, hogy ezekre ne úgy tekintsenek, mint amikkel ki szeretnénk váltani a személyes vizitet, kezeléseket, diagnosztizálást. Nem is lehet, és nem is szeretnénk. A digitális egészségügyi szolgáltatások a betegútirányításban, a ténylegesen személyes vizitet nem igénylő konzultációk, vagy eredmények kiértékelésében játszanak fontos szerepet. Ezen felül gyors válaszokat kaphatnak egészségügyi kérdéseikre, az azokkal való további teendőkkel kapcsolatosan. Ezzel a páciens időt, pénzt, utazást spórolhat meg, kiiktathatja a bizonytalanság faktort, míg a másik oldal tehermentesülhet, és nagyobb figyelmet fordíthat a kezelendő problémákra - sorolta a T-DOC vezetője is az előnyöket.

Távgyógyításnak ő semmiképp sem nevezné a digitális egészségügyi szolgáltatásokat. "Jelenleg a magyar jogszabályi háttér nem túl kiforrott, nincsenek konkrétan megfogalmazott paragrafusok, melyek a telemedicina szolgáltatások összességére vonatkoznának. Éppen ezért mi a lehető legjobban igazodunk a meglévő néhány szabályozáshoz, valamint a szigorú járóbetegellátásra vonatkozó jogszabályokhoz. Mindenképp szükség lenne egy digitális egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásra, figyelembe véve azok sajátosságait és konzultáció, tanácsadó jellegét" - fogalmazta meg javaslatát.

Karai Gábor, a a Teladoc ügyvezetője is csatlakozott a többiekhez, amikor azt írta, hogy a telemedicina meglehetősen gyermekcipőben jár." Ennek részben kulturális, rézben technológiai okai vannak. Időbe telik, amik valóban megtanulják a betegek és az orvosok, hogy bizonyos esetekben a távkonzultáció sok előnyel jár" - hozta fel. A telemedicinát támogató technológiákat pedig meg kell szokni az érintetteknek. Ehhez is idő kell.

Az is fontos szempont, hogy igazából kinek érdeke, hogy a személyes találkozó helyett virtuális útra terelje a kommunikációt.

Addig, amíg ez az időegység alatt realizálható árbevétel csökkenésével jár, sem az orvos, sem a klinika nem lesz érdekelt" - mutatott rá egy lényeges pontra.

Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy pillanatnyilag a távgyógyászatot nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ugyanazon működési feltételeknek kell megfelelnie, mint a tényleges orvos-beteg találkozást lebonyolító egészségügyi szolgáltatónak. Ez nyilván hátráltató tényező, és egyébként nincs is értelme ennek a korlátozásnak. Aki csak távolról gyógyít, miért rendelkezzen például veszélyes hulladék elszállításáról szóló szerződéssel, vagy éppen miért alkalmazzon asszisztenst és miért várnak el tőle egyéb, szakmai minimum feltételként orvosi eszközöket, amiket egy távoli helyszínen levő beteg esetén nem lehet használni.

Amúgy a telemedicinára leginkább közellátásban lenne szükség, ahol a kapacitáshiány vagy éppen a távolságok miatt sok beteg nem jut szakorvoshoz.

És akkor még nem beszéltem az egészségügyi intézmények közti kommunikációról, a konzíliumról, betegek bemutatásáról távoli kórházak és egyes szakmai centrumok között, amire a telemedicina eszközei alkalmasak, és amit a Teladoc már több európai országban is alkalmaz.

A döntéshozóknak ezen a téren azt javasolná, hogy csak személyi feltételt szabjanak távgyógyításhoz. Egyedül a távgyógyítást végző személy szakképesítését tegyék elvárt kritériummá.

Címlapkép forrása: Getty Images

infláció piac
FrankfurtiTőzsde
nap
jair bolsonaro
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
infláció piac