zacher gábor toxikológus orvos
Gazdaság

Súlyos utóhatásai vannak Magyarországon a koronavírus-járványnak

Hivatalos választ nem kaptunk arra, hogy hányan küzdhetnek poszt- és long-Covid szindrómával, azonban Zacher Gábor részletes betekintést nyújtott nekünk a hazai helyzet alakulásába. Az orvosok Magyarországon is a sötétben tapogatóznak sokszor, amikor a koronavírus-fertőzés után különböző tünetek maradnak meg a pácienseknél. Pszichoszomatikus tünetek, rémálmok, tartós szaglásvesztés, pánikrohamok – csak néhány példa, amely gyötri a Covidon átesetteket. Azok, akik lélegeztetésre szorultak, akár 20-25 kg-os súly- és izomvesztést is elszenvedhettek. Zacher arról is beszélt, hogy sajnos van, aki két oltás után hal meg a koronavírusban, a vakcina mégis nagyon hatékony: az oltottak 13-14-szer kisebb eséllyel halnak bele a betegségbe, mint az oltatlanok.

Hivatalos válasz nincs, tapasztalatok vannak

A magyar koronavírus-adatok újra felszálló ágban vannak, ezért a Portfolio a napi adatok elemzése mellett kíváncsi volt arra, hogy a betegség hosszútávú hatásaival kapcsolatban eddig milyen tapasztalatok gyűltek össze. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszolt a megkeresésünkre, a long- és poszt-Covid tüneteket kezelő egyik egészségügyi intézmény, a Semmelweis Egyetem pedig a korábban megjelent szakértői anyagait ajánlotta figyelmünkbe. Sikerült elérnünk viszont Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosát, aki tapasztalatokat osztott meg velünk a betegség hatásairól.

A Hatvani Kórházban hosszabb előjegyzéssel ambulanciát működtetnek a poszt Covidos betegek kezelésére. „Cifra dolgok jönnek elő. A tüdő kötőszövetes károsodását, vagy a szívizomgyulladást még értettük, de azt, hogy a betegség után valakinek miért hullik foltokban a haja, miért csak 3 kellemetlen szagot érez, a többit pedig nem, vagy miért vannak bőrérzékelési zavarai, amit semmi sem magyaráz, az számunkra is furcsa volt” – sorolta a poszt-Coviddal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat Zacher Gábor.

Az orvos szerint valószínűsíthető, hogy sok poszt-Covid tünettel rendelkező beteg meg sem jelenik a rendszerben,

mert ha a vírust már több hete nem lehet kimutatni a szervezetében, de vannak például szívritmuszavarai vagy alvással kapcsolatos problémái, lehet, hogy csak a háziorvosa ír fel számára különböző gyógyszereket, de nem jelentkezik az illető egy speciális ambulancián.

Visszatérő rémálmok, memóriazavar

Zacher Gábor beszámolt olyan esetről, amikor valaki csak a vas, a szalámihéj és az ázott pulikutya szagát érezte a betegség után, a többi szagot nem. Illóolajok 20-25 másodperces szagoltatásával próbálták őt visszahozni a szagok világába, egy idő után sikerrel. Az egyik férfi betegük bőrégéssel kapcsolatos problémájára is sikerült megoldást találni. Ő mindig ugyanott érzett égő, viszkető érzést, ha felöltözött. Sem bőrirritációt jelző hagyományos tünetei, sem idegrendszeri, vagy idegvégződésekkel kapcsolatos problémái nem voltak. Speciálisan, a koronavírus után jelentkeztek ezek a tünetek, nála is sikerült ezeket csillapítani. Más kérdés, hogy az orvosok nem tudják, hogyan.

Nincsenek még ezekre a koronavírus utóhatásokra bevett kezelési protokollok, mondta a főorvos, aki szerint tulajdonképpen kísérleteznek a különböző terápiákkal.

„Vannak, akiknek visszatérő rémálmaik vannak, de olyan is akad, aki memóriaproblémákkal küzd. A memóriazavarnál például jó terápiának bizonyult a verstanulás. Még nekünk is nagyon sokat kell tanulnunk ezeknek a hatásoknak a kezeléséhez. Nemzetközi sztenderdek sincsenek nagyon erre” – összegzett Zacher Gábor. Sok betegnél egyébként pszichoszomatikus tüneteket is tapasztalnak. Például, teljesen indokolatlan fulladást, amikor már rég nincs a szervezetében a vírus. Az esetükben a pszichoterápia jelent megoldást, hogy le tudják küzdeni a betegséggel kapcsolatos félelmeiket.

Nyitottak a klinikák, gyerekeket is kezelnek

Már júniusban megnyitott az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikán az a részleg, amely azt vizsgálta, ha valakinél a vírus eltűnése után maradtak a gasztroenterológiai panaszok. Tapasztaltak olyat is, hogy egyes betegnél a koronavírus-fertőzésen átesettség májenzim emelkedéssel járt együtt. Nyár végén a Semmelweis Egyetem szintén arról számolt be honlapján, hogy tovább bővült a gyermekek poszt-Covid ellátása. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika után a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben is kezelik mér azokat a gyerekeket, akiknek korábban bizonyítottan koronavírus-fertőzésük volt, és tartósan különböző tünetektől szenvednek.

Az egyetem több orvosa arról számolt be, hogy a koronavírus-fertőzés után 6-8 héttel a szűnni nem akaró légúti panaszok tapasztalataik szerint már poszt-Covid tünetnek számítanak.

Így ajánlatos azokkal a gyermekekkel orvoshoz fordulni, akiknél megmaradt a nehézlégzés, a köhögés, de a fáradékonyság és a gyengeség is ezek közé tartozhat. Az is poszt-Covidra utal, ha állandó a végtagzsibbadás, a fejfájás, a szívdobogás-érzés vagy a mellkasi fájdalom. A Semmelweis Egyetem orvosai is megemlítették a bizonytalan, mással nem magyarázható kiütéseket, de a hasmenést vagy a visszatérő hasi fájdalmakat is. Szintén érdemes felkeresni az orvost, ha szorongás, depresszió, alacsonyabb stressztűrő képesség és ingerlékenység jellemzi a fiatalt.

A Szent Rókus Klinikai Tömb gyermekpulmonológiai szakrendelésének főorvosa, dr. Keresztes Emília az egyetem honlapjának úgy nyilatkozott, hogy megfordult már náluk olyan páciens is, akinél ezek egyike sem volt jellemző, csak épp 5 hónapja nem érzett szagokat és ízeket, ez pedig nagyon rontotta az életminőségét. Egy másik eset, hogy 3 hónappal az elszenvedett fertőzés után pánikrohamokat élt meg egy tinédzserkorú fiatal. Nála például szervi károsodásokat kellett kizárni és pszichiátriai konzultációra is szükség volt.

Március óta vizsgálják poszt-Covid tünetekkel a gyerekeket: az Egészségügyi Világszervezet protokolljai és nemzetközi ajánlások alapján dolgoztak ki nagyon részletes és minden apró tünetre kiterjedő kérdőíveket: Ezek alapján rögzítették a kötelezően elvégzendő laborvizsgálatok rendjét is. „Például nehézlégzés, mellkasi panasz esetén mindenképpen kell légzésfunkciós vizsgálat, képalkotó vizsgálat, szívultrahang, EKG, 6 perces járásteszt” – részletezte a Semmelweis Egyetem honlapján Dr. Krivácsy Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa.

A legnehezebb időszakra az számíthat, aki lélegeztetőgépen volt. Akit 30 napig, vagy idős betegnél akár 2-2,5 hónapig is lélegeztetnek, annál óhatatlanul előfordul a 20-25 kilogrammos súlyveszteség, és a jelentős mértékű izomvesztés. Az ő esetükben, akár már a lélegeztetés alatt, a fokozatos, gyógytornás terhelés jelent megoldást. A Semmelweis Egyetemen erre speciális eszközök is rendelkezésre állnak az intenzíven ápolt betegek kezeléséhez. Abszolút nem szokatlan, hogy valakit nemcsak forgat és mozgat a gyógytornász, hanem – ha az állapota ezt engedi – akár kerékpárral tartanak „formában”. Így próbálják elérni, hogy minél kevesebb legyen az izomvesztesége és minél kevésbé essen vissza a tüdőkapacitása.  

A vakcina sem mindenkit véd meg, de minimálisra csökkenti a halálozást
Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosa a Portfolio-nak tegnap egy 70 év feletti betegről számolt be, akit többszöri újraélesztés után sem sikerült megmenteni. „A gyorsteszt 30 másodperc után kimutatta, hogy koronavírusos volt. Több betegséggel küzdött, és bár mindkét dózist megkapta az egyik amerikai vakcinából, nála ez sem segített. Ő azonban a kivételek egyike. Az esete bizonyítja, hogy a vakcinák sem 100 százalékos hatékonyságúak, viszont a legtöbbször védelmet nyújtanak a betegség súlyos lefolyása ellen, és életet menthetnek” – sorolta a gondolatait két beavatkozás között a telefonban Zacher Gábor. A sürgősségi osztályon dolgozó orvos szerint fontos lenne, hogy az oltási adatok nyilvánosak legyenek. Az egészségügyi szakmában például hiányolják azt, hogy nem lehet tudni, az új betegek között mennyi az oltott és hányan vannak, akik semmilyen vakcinát nem kaptak. Szerinte ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalával új lendületet lehetne adni a koronavírus elleni oltásnak azok körében, akik szkeptikusak a vakcinákkal szemben. Ő egy angolszász példát emelt ki, ami szerint 13-14-szeres különbség van halálozásban az oltottak és a nem oltottak között. Lefordítva, aki semmilyen oltást nem kapott, súlyos koronavírus-fertőzés és gyengébb immunrendszer esetén 13-14-szer nagyobb eséllyel hal meg a betegségben, ahhoz képest, mint aki valamilyen vakcinát felvett.

Címlapkép: MTI Fotó/Bruzák Noémi

bear_1
trader
hőmérőzés koronavírus maszkviselés
napelem_solarpanel

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Egyszerű és hatékony stratégia.
Kadri Simson Palkovicxs Laszlo211018