A tavalyi helyzethez képest 5-10%-kos drágulásra lehet számítani a külföldi nyaralásoknál. Már a második egymást követő évben szárnyalja túl az előfoglalási időszak megrendelésszáma az előző évit.
50-100 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek az, ha a középiskolások számára ténylegesen ingyenessé tenné a kormány az első jogosítvány megszerzését. A jelentős költségvetési tétel mellett az ingyenesség bevezetése amiatt is jelentős problémát okozna, hogy valószínűleg elegendő oktató és tanulóautó sem lenne ahhoz, hogy kiszolgálja az autósiskolákat megrohamozó fiatalokat.
Egyre több vendéglátóhelyen már nem 10%-ra, hanem 12-15%-ra emelik az úgynevezett szervizdíjat. Miután a vállalatok már úgy érzik, hogy az ételek és italok árában lélektani határokhoz érkeztek, így alternatív módon, a szervizdíj emelésén keresztül hárítják át a költségeket a vendégekre.
Az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetésének átlagos növekedése nem érte el a kormányzat által januárban beígért 32,2%-os emelés mértékét – mindkét nagy pedagógus szakszervezet erre a következtetésre jutott a saját felmérésében. A Pedagógusok Szakszervezetének kutatása szerint az emelés révén a februári adatok szerint átlagosan bruttó 620 ezer forintot kapnak a tanárok, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felméréséből az derül ki, hogy az átlagbér bruttó 567 ezer forintra nőtt, ami messze elmarad a diplomás átlagfizetéstől.
Töretlenül nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A vállalati érdekképviseletek szerint azért van rájuk szükség, mert továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a magyar dolgozók előnyben vannak a külföldiekhez képest, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzők több érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis a cégeknek a mostani munkaerőhiányos környezetben olyan dolgozók kellenek, akik biztos, hogy nem mondanak fel és szívesen vállalják a túlmunkát. Az elmúlt időszakban a vállalatok tarthattak attól, hogy megnő a fluktuáció, ám a külföldiek esetében ilyenről nincs szó.
Az év első két hónapja gyengébb forgalmat hozott a hazai szálláshelyadók számára, ettől függetlenül bizakodóak az idei évvel kapcsolatban. Két nagy szállodalánc, a Danubius Hotels és az Accent Hotels vezetőinél érdeklődtünk az eddigi tapasztalatokkal és az idei üzleti várakozásokkal kapcsolatban.
A balatoni szálláshelyeknek nehézséget okoz a munkabérek emelése, a rezsidíjak kitermelése, illetve újabban a vízdíjak növekedése. Ez utóbbi ugyanis többszörösére emelkedett. Az emelkedő árak miatt a belföldi vendégek egyre rövidebb ideig pihennek.
Habár szezonális hatások miatt a téli időszak általánosságban olcsóbb, mint a tavaszi-nyári, idén 50 ezer forint felett maradt a 4 csillagos szállodák ára. A hoteleknek tovább kell emelni az árakat, de már visszafogottabb mértékben, mint tavaly, miután a vízdíj sokat emelkedett, illetve a dolgozók bérét is növelik. A szállodaszövetség ebben az évben 6-7%-os áremeléssel számol.
Ma már nem ritka, ha 5-7 ezer forintot kérnek az éttermek egy-egy főételért. Az infláció azonban alábbhagyott, így az árak emelkedése már visszafogott lehet. A vendégek sem tudták kifizetni a száguldó árakat: ha étterembe mennek, akkor a korábbi két-három fogás helyett sokan csak egyet kérnek.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
A pedagógusbéreket meghatározó, csütörtökön megjelent kormányrendeletből első ránézésre az derül ki, hogy a korábban beígért bruttó bérek alapján határozták meg a fizetési sávokat. Mindamellett a tanárok majd csak a hónap végén tudják meg, hogy pontosan mekkora béremelést kapnak. Az viszont nagyon úgy tűnik, hogy a teljesítményértékelésnél a kormány nem fogja alkalmazni a negatív eltérítést. Vagyis annak a tanárnak sem lehet csökkenteni a bérét, aki a teljesítményértékelés szerint nem teljesít jól.
A bezárási hullámot követően az energiakrízis egyértelműen enyhült, az inflációs szorítás csökkent, de a kereslet még nem az igazi a vendéglátóhelyeken, miután a lakosság reáljövedelme tavaly nagyot esett. Az emelkedő költségek fedezése miatt idén kétszámjegyű áremelésre lenne szükség, de ezt a piaci szereplők többsége nem igazán meri meglépni.
A kormányzati bejelentés szerint az új bérstruktúra az óvodai pedagógusokra és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra is vonatkozik, az ő fizetéseik is emelkednek majd. A bölcsődei dolgozók ugyanakkor nem a közoktatási, hanem a szociális szférához tartoznak. Nagyjából 12 ezren dolgoznak ezen a területen, közülük 2 ezren diplomások, utóbbiakat érinti majd a pedagógus béremelés.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de a gyakorlat dönti majd el, hogy mennyire. A Portfolio által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
A korábbi ingyenes helyett fizetőssé váló parkolás, energiahozzájárulási díj, kötelező minibár díj, fizetőssé váló wellness-szolgáltatások. A hazai szállásadók – érezve azt, hogy a szobaárak emelésénél sok esetben elmentek a vendégek fizetőképességének határáig – alternatív módszerekkel élnek az árazásaikban, hogy a költségeik egy részét érvényesíteni tudják a fogyasztói árakban. A szobaárak mellett ezért érdemes alaposan átnézni a kötelező költségelemeket, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyek korábban ingyenesek voltak.
Egy Revolut számlával remekül kiegészítheted a hazai bankszámlád szolgáltatásait. Cikkünkből megtudhatod, milyen...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
