Hová menekülhetnek a magyarok a hőség és a tömegturizmus elől?
Bár emelkedett a hotelek és panziók forgalma az elmúlt időszakban, ugrásszerűen nőtt a magán és egyéb szálláshelyek vendégköre. Egyre többen keresik az apartmanokat és a vendégházakat.
Bár emelkedett a hotelek és panziók forgalma az elmúlt időszakban, ugrásszerűen nőtt a magán és egyéb szálláshelyek vendégköre. Egyre többen keresik az apartmanokat és a vendégházakat.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Egyre népszerűbbek újra az ázsiai körutak, pedig a sokat drágult repülőjegyek miatt egyáltalán nem számítanak olcsónak. Fejenként másfél-két millió forintból jön ki egy 12-14 napos japán vagy dél-koreai utazás, míg Srí Lanka esetében a törökországi nyaralások 600-700 ezres árával számolhatunk. A dél- és közép-amerikai körutak is kezdenek beindulni, ahol szintén 1,5-2 millió forinttal kell kalkulálni egy másfél-két hetes nyaralásra.
Szerte a világban egyre nagyobb a kereslet a turisták körében a fenntartható nyaralási, utazási formák iránt, amire a nagyobb turisztikai szolgáltatók is kezdenek már reagálni. A turisztikai zöld átállás terén azonban Magyarország még az út elején jár. Itthon az energiatakarékosságra való odafigyelésen kívül az ökológiai, fenntarthatósági tényezők még nem számítanak kiemelt szempontnak az új szállodaépítéseknél, turisztikai beruházásoknál.
Ha valaki járt Nyugat-Európában az elmúlt években, akkor megdöbbenhetett az Eurostat friss adatain, amely szerint hazánkban az egyik legdrágább a fagyi. Az ellentmondást a fagyi és a jégkrém közötti különbség oldhatja fel. Idén ugyanis nagyjából 500-600 forintba kerül egy gombóc fagyi Magyarországon, ami nemzetközi kitekintésben nem számít kifejezetten magasnak. Ezzel szemben a hazai jégkrémárak a literenkénti közel 2000 forintos átlagos szinttel az uniós élmezőnyhöz tartoznak. Az árszint miatt azonban a cukrászdák visszaeső keresletet tapasztalnak.
Minden idők egyik legjobb júniusán és egy kicsit gyengébb júliuson van túl a magyar szállodapiac. A nagy sportesemények most nyáron negatív hatással vannak a budapesti turisztikai piacra. A Párizsi Olimpia miatt is kevesebben jöttek júliusban Budapestre, a tavalyi év ezen időszakát pedig igencsak felfelé nyomta meg a magyar fővárosban rendezett Atlétikai Világbajnokság. Ettől függetlenül Budapesten és a nagyobb nyaralóhelyeken, így a Balatonnál is, alapvetően jó szezont futnak eddig a szállásadók.
Az állami fenntartású Dagály fürdőben augusztus 1-től nagyjából 15%-kal emelkednek a belépők és a szolgáltatások árai. A döntés már csak azért is érdekes, mert a gyógy- és strandfürdőként, valamint uszodaként is üzemelő központ a szezon elején, május 1-től, egyszer már emelt árat idén. Megnéztük, hogy más fürdőknél miként alakulnak az idei szezonban az árak.
A magyar vendéglősök még nem használják széles körben a mesterséges intelligenciát, de egy-egy munkafolyamatot már képes támogatni az AI. A kiemelkedően jól dolgozó munkavállalók teljesítményének elemzésére, így munkájuk elismerésére például kiváló. A Portfolio által megkérdezett piaci szereplők szerint idővel jelentős piaci hatásai lehetnek a szektorban annak, ha az AI-technológia igazán beindul.
A legalacsonyabb fizetéseknél jövőre 12,5 százalékos béremelést javasol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ez bruttó 300 ezer forintos minimálbért és 360 ezer forint garantált bérminimumot jelentene 2025-re. A szakszervezetek 10-12 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, miközben a munkaadói szervezetek és a kormány sem nyilatkozott még a jövő évi bértervekről. Annyit lehet sejteni, hogy a munkaadók ennél sokkal kisebb emelést szeretnének.
A szakszervezetek 10 százalékos béremelést tartanának indokoltnak jövőre, a munkáltatói szervezetek szerint viszont az alacsony infláció ezt nem indokolja, és a gazdaság állapota sem teszi lehetővé. Azt azonban még nem közölték, hogy milyen mértékű béremelést tartanának 2025-re kigazdálkodhatónak. Közben az uniós általános bérrendezési elvek is ott vannak a tárgyalófelek asztalán, amihez jelentős fizetésemelésekre lenne szükség a következő 2-3 évben.
A nyaralási trendek az elmúlt években tapasztalható és egyre fokozódó repülőjáratkésések ellenére sem igazán változnak, a magyarok döntő többsége még mindig a horvát, olasz, görög és török tengerpartokat részesíti előnyben. Ritka az, ha valaki a hűvösebb észak-európai kirándulásokban gondolkodik. A klímaváltozás ellenére kevesen próbálkoznak lengyelországi, ausztriai vagy éppen svájci nyaralással. A nagy hajóutak ugyanakkor újra népszerűek, aki pedig iszonyodik a tömegturizmustól, az a természetjárásban keres menedéket.
A budapesti dunai hajóforgalom a benyomások ellenére még messze nem annyira zsúfolt, mint akár a bécsi vagy a pozsonyi. Ettől függetlenül szakértők szerint jó lenne rendet tenni a kérdésben, főleg azért, mert kisebb-nagyobb „koccanások” most is előfordulnak hajók között. A koronavírus-járvány okozta leállás már rég a múlté: a Budapestre érkező turisták közül sokan kipróbálják a dunai hajózást is. Ennek biztonságosabbá tételéhez olyan fővárosi tervek valósulhatnak meg, amelyek a belvárosban a kikötők számának csökkentésére, míg a külvárosi részeken új kikötők kialakítására vonatkoznak.
Még mindig drágának tartja a nyaralási ajánlatokat a magyarok többsége, pedig a szezon előrehaladtával már nem lesznek olcsóbbak, sőt, inkább drágulnak majd a pihenési lehetőségek. Az általunk megkérdezett két nagy hazai hotellánc is arról számolt be, hogy 20% feletti árengedmény esetén sokan akár több napot is hajlandóak lefoglalni, vagy többször is mennének nyaralni.
Úgy tűnik, hogy "csak" 8-10 százalékkal drágulhatnak majd a fesztiválok streetfoodjai vagy éppen a strandok büféi. A hamburger még így is 3500 forint környékén lesz nyáron, a sajtos-tejfölös lángos ára pedig sok helyen közelítheti a 2000 forintot.
A hajós utazásoknál gyakorlatilag visszaállt az élet a 2019-es időszak szintjére, sőt, a korábbiakhoz képest is nagyobb az érdeklődés az olyan luxusutak iránt, mint a mediterrán térség vagy Alaszka. Aki a klasszikus tengerparti nyaralásra vágyik, de távoli térségekben, annak elérhető Thaiföld vagy Kuba is. Ezeknél a nyaralásoknál viszont 1-1,5 millió forint a kezdő ár, a határ pedig a csillagos ég. Aki „szuperluxusra” és saját pincérre vágyik, akár 5 milliót is ki kell, hogy fizessen.
Az ipar gyengélkedése miatt egyes vállalatoknak kevesebb munkaerőre volt szükségük az elmúlt időszakban. Az autóipar problémái miatt az akkugyárak is gyengélkednek, amelynek hatására lelassulhatott a külföldi dolgozók behozatala Magyarországra.
Különös árazási feltételekkel és meglepő költségekkel találkozhatnak a turisták egyes hazai szállásadóknál. Ezért érdemes még a foglalás előtt tisztázni, hogy mit is tartalmaz a szobaár. Habár a "fapados árazásba" egyre többször bele lehet botlani, a nagy láncok ezt nem alkalmazzák.
Fejenként 10 ezer forint az éttermekben az a lélektani határ, amit a vendégek még hajlandóak kifizetni. Felette azonban már átgondolják, hogy rendeljenek-e még egy desszertet vagy egy kávét. A vendégek megfontolt költekezését jelzi, hogy a szektor teljesítménye csak most érte el a Covid-válság előtti szintet. Kevesebb az étterem, mint a járvány előtt volt, és a dolgozók száma is csökkent a szektorban. Az emberek pedig ritkábban térnek be a vendéglátóhelyekre.
Úgy tűnik, hogy a hazai fizetőképes kereslet messze nem annyira árelfogadó, mint korábban, ezért a hazai szállásadóhelyek valószínűleg már nem fognak jelentős mértékben árat emelni a nyári szezonra, hogy versenyképesek maradjanak a külföldi utakkal. Ugyan nehéz a magyar és a külföldi nyaralási lehetőségek összehasonlítása, de az biztos, hogy a gyenge forint és a dráguló repülőjegyek mindenképpen megdobják a kedvelt úticélok árait. Sok ország viszont még ezzel együtt is versenyképes a hazai nyaralásokkal.
Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.
Vettem ma megint MARA-t 15 dollárért, jelentős mennyiséget a meglévőhöz képest, a gyors meggazdagodás miatt. Vicceskedve...
Mit adott nekünk az Európai Unió? 36, szakmai hátterében és értékrendjében jelentősen eltérő szakértő vitájának...
Brandenburg Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén, Berlin "körül". Keletről Lengyelország...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer jelentése... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-ban maximalizálják a lakáshitelek THM-jét! A kormány megint nagyot...
A teherhajók, a szonárrendszerek, a szeizmikus felmérések, a katonai gyakorlatok és a víz alatti építkezések mind...
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
Ha az adatok mögé nézünk, már messze nem olyan szép a kép.
Közel 90 éves cég megy csődbe?
