kormány orbán viktor katonai nap
Gazdaság

Szórni fogja az állam az ajándékokat - Elképesztő dolog történik a parlamenti választások előtt

A jövő év elejére megígért, családosoknak, nyugdíjasoknak és más célközönségnek szánt egyszeri és tartós jövedelemtranszferek alapjaiban írják át a 2022-es költségvetést és a büdzsé várható pályáját. Olyan méretű kiköltekezés valósulhat meg, amire az elmúlt 20 évben csak ritkán volt példa. De mégis miért, miből csinálja ezt a kormány és mi lehet ennek a következménye?

Ígéretcunami

Olyannyira felbátorodott a kormány, hogy már-már minden hétre jut egy olyan bejelentés, ami a jövő évi költségvetést érinti és valamilyen támogatást juttat bizonyos célcsoportoknak. Csak néhány példa a már meghozott, illetve kilátásba helyezett döntésekből, amelyek eredetileg nem (vagy nem teljesen ebben a formában) voltak a 2022-es költségvetésben:

  • 600 milliárd forintos szja-visszatérítést kap összesen 1,9 millió érintett 2022. február 15-éig.
  • Amennyiben megvalósul Orbán Viktor ígérete és egy összegben fizeti ki a kormány a 13. havi nyugdíjat (nem pedig csak az 1. és 2. hetit), akkor az 160 milliárd forintnyi többletkiadást eredményez (hiszen csak 2 heti volt betervezve, ami 140-160 milliárd forint, ehhez jöhet még hozzá plusz 2 heti).
  • Egy összegben hathavi fizetésüket kapnák meg a rendvédelmi dolgozók 2022 elején fegyverpénz címén, ami bruttó szemléletben 255 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, nettó módon 155 milliárd forint.
  • Miután Novák Katalin családügyi miniszter a napokban belengette, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón gyakorlatilag megerősítette, hogy a kormány készül a pedagógusbérek emelésére, már csak annak mértéke a kérdéses.
  • Emellett a közmunkások béremelését is kilátásba helyezte a tárcavezető.

A költségvetési kiköltekezést már idén év végén megalapozza a kormány, ugyanis beindult az egyedi határozatokban végrehajtott, százmilliárd forintos összegeket megmozgató átcsoportosítás időszaka, zajlik a gazdaságújraindítási programok finanszírozása, valamint Orbán Viktor reggeli bejelentése szerint 2,6 millió érintett (főként nyugdíjas) kap prémiumot, ami a tervezettnél nagyobb lesz, mert a vártnál jobban alakul a gazdasági növekedés és sokan a tervezettnél több pénzt kapnak (egységesen 80 ezer forintra emelik ugyanis az idei prémium összegét).

Miből?

A következő év elején tehát (csak az eddig bejelentett információk alapján) ezermilliárd forintot meghaladó extra költségvetési kiköltekezést láthatunk, de hogy erre pontosan miből van fedezet, azt nem tudjuk, ugyanis ezeknek az új (eredetileg idén nyáron elfogadott költségvetésen kívüli) elemeknek a hatását nem vezeti át a kormány a büdzsén és jellemző, hogy év közben is jelentősen módosítja a kormány még a költségvetést.

Feltehetően alapvetően két forrás áll a kormány rendelkezésére az extra költekezéshez:

  1. Az idei magasabb gazdasági növekedés és magasabb infláció több száz milliárd forinttal több bevételt hoz az állam kasszájába. Ezek azonban nem javítják a költségvetés pozícióját, mert az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a kormány elkölti az extra pénzt, azonnal kihasználja a költségvetés plusz mozgásterét, hiába javul gazdaság ciklikus pozíciója.
  2. Mivel az Európai Bizottsággal kötött megállapodás csúszik, nem érkeznek az uniós források, amelyek így pénzforgalmi szemléletben hiányoznak a költségvetés számára. Ezért devizaadósság kibocsátásával finanszírozza az új lépéseket. A hiánycélhoz (idén GDP-arányosan 7,5%, jövőre 5,9% lenne) csak eredményszemléletben tartja magát a kormány.

Mégis miért?

Az, hogy nem a költségvetési egyenleget javítja a kormány, hanem elkölti az újonnan rendelkezésre álló összegeket, egyszerű okkal magyarázható (már az időzítése miatt is): a jövedelemtranszferek népszerűségszerző intézkedések a 2022-es parlamenti választások előtt.

A feltételezésünket, hogy a kiköltekezés a tavaszi választásokkal függ össze, erősíti az a tény is, hogy a költségvetés pozíciója nem igazodik a ciklikusan változó gazdasági állapothoz. Egyfajta helikopterpénz jellegű pénzszórás valósul meg: egyszeri transzfereket finanszíroz az állam hitelfelvétellel.

Fiskális alkoholizmus

Felmerül a kérdés, hogy

mennyire számít ez a kiköltekezés szélsőségesnek és összevethető-e a 2000-es évek elején tapasztalt fiskális alkoholizmussal?

A ciklikus pozíció szempontjából egyértelműen beszélhetünk fiskális alkoholizmusról, mert a pénzszórást prociklikusan hajtja végre a kormány. És az is látható, hogy a pénzforgalmi hiány már jövőre is meghaladhatja az eredetileg kitűzött célt és a kormány olyan determinációkat helyez a költségvetésbe, amelyek eddig nem szerepeltek a büdzsében (közben a hosszú távon egyenlegsemlegesítő lépésekkel ezeket nem ellentételezi, egyelőre).

Árnyalja a képet a 20 évvel ezelőtti időszak összehasonlításakor, hogy a törvénybe iktatott adósságpályának köszönhetően a csökkenő államadósság-pálya fennmarad. Igaz az adósság csökkenése jelképes, főleg a megnyíló makrogazdasági lehetőségek fényében.

Összességében tehát abszolút értelemben kevésbé látszik felelőtlennek a mostani pénzköltés, de abban az értelemben viszont az, hogy a potenciális kibocsátáshoz történő felzárkózási folyamat közepette nem élünk a tartalékolás lehetőségével (tücsök és hangya esete). Ez pedig később visszaüthet. Később ugyanis, amikor a magyar gazdaság már visszatér az eredeti kibocsátási pályájához, kevésbé kedvező körülmények között kell megteremteni a magasan ragadt államadósság csökkentéséhez szükséges körülményeket.

Ha pedig mindezek mellé hozzátesszük, hogy Magyarország folyó fizetési mérlege is deficites, az ország finanszírozási képessége is visszaesett (bár a helyzet még nem tragikus), akkor tovább romolhat az országról alkotott kép.

Lehetnek-e csúnya következmények?

A szinte példa nélküli költségvetési kiköltekezésnek, ami már most is zajlik és még legalább fél éven át fog, az egyik lényeges hatása az inflációban fog jelentkezni. A kormány általános keresletemelő intézkedései egy olyan időszakban érkeznek, amikor már eleve magasabb az inflációs veszély. Egy ilyen környezetben felmerül annak a kockázata, hogy már nem lehet visszahúzni a lakosság inflációs várakozásait, ami nem éppen kecsegtető egy alapvetően inflatorikus múlttal rendelkező gazdaság esetében. A fiskális költekezés szerkezete is inflációt gerjesztő: a beruházásoknál az alapanyag- inflációra tesz rá egy lapáttal, az egyszeri fiskális transzferek pedig direkt módon növelik a fogyasztást, ami árfelhajtó erővel bír.

A másik fontos aspektus, hogy a mostani pénzszórás fog-e hasonló problémákat okozni az ország befektetői megítélésében és a piaci finanszírozásban, mint a korábbi időszakban. Ebből a szempontból kedvező hír, hogy irgalmatlan mennyiségű pénz van a világban és így a gazdaságban. Még ha el is indul a jegybankok állampapírvásárlási programjainak leépítése, annak mérsékeltebb finanszírozási kockázatai jelentkezhetnek.

Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy van feszültség a világban és a nagy jegybankok sem folytathatnak támogató monetáris politikát a világvégéig. Nem zárható ki tehát, hogy elromlik a befektetői környezet (most épp a kínai gazdaság, vagy az energiaárak válsága miatt lehet aggódni), és ebben a helyzetben újra elővehetik a befektetők azokat az országokat, amelyek nem csökkentették érdemben az államadósságot.

Egy ilyen forgatókönyv esetén védelmi pajzsként szolgálhat az, hogy Magyarország 2010 után erős hitelességet épített fel a fiskális szigor területén, kérdés ugyanakkor, hogy az elmúlt 1 év és az elkövetkező néhány hónap gazdaságpolitikai lépései nyomán mennyiben sérült meg ez a pajzs.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4), valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (b-j) a honvédség őszi hadgyakorlatán a haderőfejlesztésről tartott kihelyezett kormányülést követően a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 30-án. Mögöttük Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

tanár iskola tanító pedagógus szomorú
euró eurózóna válság
toy shortage

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
tanár iskola tanító pedagógus szomorú