automatizáció robot autóipar technológia
Gazdaság

A magyar gazdaság gyenge pontja: erős nyitottság, gyenge hazai beszállítói hálózattal

A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.

Túlzott függőség a globális értékláncoktól

A nemzetközi kereskedelem melletti legfőbb érv arra épít, hogy a specializáció és a szakosodás hatékonyabbá teszi a termelési folyamatokat, ami végső soron magasabb jólétet generál. E folyamat eredményeként jönnek létre az egyre hosszabb globális értékláncok. A háztartások által megvásárolt végtermékek „építőkockáit”, például egy autó alkatrészeit számos különböző országban állítják elő. Sőt, a példánál maradva, az autó alkatrészeinek előállításához is számos további inputtermékre, alapanyagra van szükség, amelyek szintén a világ különböző országaiból származhatnak. Ezeknek az alapanyagoknak az előállításához további külföldről származó inputokra lehet szükség, és így tovább. A termelési folyamat tehát nagyon összetetté vált és számos országon keresztül zajlik, létrehozva ezáltal az egyre bonyolultabb globális értékláncokat.

Az országok egyre erősebb összekapcsoltságának köszönhetően a gazdasági hatások is erősebben terjednek közöttük. Ha egy ország termelése visszaesik, például természeti katasztrófa, háború vagy egy vírus felbukkanása és elterjedése miatt, akkor az adott országgal szoros kereskedelmi kapcsolatban álló országokra is átterjednek ezek a negatív hatások. Bruno le Maire, francia pénzügyminiszter is arra hívta fel a figyelmet a koronavírus kezdeti szakaszában, hogy a globális értékláncokban fellépő zavarok jelentősen veszélyeztetik a francia gazdaság működését, különösen a gyógyszeripar esetén, amely a termeléshez szükséges inputok 80%-át Kínából szerzi be, az ehhez hasonló túlzott függőségi kapcsolatok pedig veszélyeztetik a gazdaság stabil működését. Magyarország esetében is megfigyelhetők erős függőségi kapcsolatok, például a járműipar kapcsán, amelyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. A globális értékláncok fejlődése és erősödése tehát a hatékonyság növekedése mellett jelentős kockázatokat is hordoz magában a gazdaság stabilitását tekintve.

A hazai inputok és beszállítói hálózat

A globális értékláncoknak való kitettség egy lehetséges mérési eszköze, hogy megvizsgáljuk, a gazdaság milyen mértékben építi a termelési folyamatait hazai inputokra és milyen mértékben képes rendszerszerűen működni a hazai inputok felhasználásával. Ehhez először azt érdemes szemügyre venni, hogy a magyar ágazatok az általuk felhasznált összes inputhoz viszonyítva milyen mértékben használják fel egymás termékeit a termeléshez. Ezt szemlélteti az alábbi ábra is, ahol hat különböző ország ágazati szintű termelési hálózata látszik. A pontok mérete szemlélteti, hogy az egyes ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá más hazai ágazatok inputokkal történő ellátásához, míg a színek az ágazatok besorolását jelöli.

Néhány ország ágazati termelési hálózata. Forrás: Braun-Sebestyén-Kiss (2021).

Az ábráról leolvasható, hogy az ágazatok eltérő mértékben vesznek részt ezekben a termelési hálózatokban, néhányuk központi szereppel bír, míg többségük kisebb szerepet játszik a hazai ágazatok ellátásában. Az országok között szintén jelentős különbségek figyelhetők meg. Kína esetében többnyire a feldolgozóipari ágazatok járulnak hozzá a belföldi gazdaság ellátáshoz, a többi országnál pedig a szolgáltató ágazatok. További fontos eltérés, hogy a magyar termelési hálózatban sokkal kevésbé összekapcsoltak a hazai ágazatok, ami kevésbé erős hazai beszállítói hálózatra és alacsonyabb rendszerszerű működésre utal.

A hazai inputok termeléshez való hozzájárulásáról pontosabb képet kapunk, ha nemcsak az ágazatok közötti közvetlen termékáramlást vesszük górcső alá, hanem a közvetett kapcsolatokat és a kölcsönös termékáramlásokat (visszacsatolásokat) is bevonjuk az elemzésbe, utóbbiak eredményeznek ugyanis igazi rendszerszerű működést, amikor a hazai  termékek vagy szolgáltatások kölcsönös, több lépcsős kapcsolatokon keresztül épülnek be a belföldi értékteremtési folyamatokba. Ennek oka, hogy egy hazai ágazattól érkező input termék előállításához is felhasználhatnak külföldi alapanyagokat a hazaiak mellett. Utóbbiak termeléséhez szintén külföldről származó inputtermékekre lehet szükség, és így tovább. Ezeket a többlépcsős folyamatokat figyelembe véve állapítjuk meg tehát, hogy egy ágazat milyen mértékben képes összességében ellátni a hazai gazdaságot inputtermékeivel. Ezt követően az ágazatokra kapott értékeket súlyozva összegezzük, aszerint, hogy mekkora súlyt képviselnek az ágazatok a nemzetgazdaság teljes kibocsátásán belül. Így határozzuk meg az országok rendszerszerű működésének mértékét.

Az országok rendszerszerű működésének mértéke. Forrás: Braun-Sebestyén-Kiss (2021).

Az eredmények azt mutatják, hogy az országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a rendszerszerű működés tekintetében. Kína, Lettország és Tajvan gazdasága használja fel a legnagyobb mértékben a belföldön előállított termékeket inputként, míg Magyarország, Dánia, Ciprus és Görögország támaszkodik a legkevésbé a hazai alapanyagok felhasználására a termelés során. Az ábráról az is jól látható, hogy Kína, Tajvan és Dél-Korea esetén a feldolgozóipari ágazatok látják el a legnagyobb mértékben a hazai gazdaságot különféle inputokkal, míg Magyarország esetén relatíve nagy szerepe van a szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak ebben a tekintetben, ellentétben az ipari ágazatokkal.

A nyitottság kérdése

A rendszerszerű működést számos tényező befolyásolhatja. Egyrészt hatással bírhatnak az országok makrogazdasági tulajdonságai, mint például a fejlettség, az országok mérete, a tőkeellátottság mértéke, másrészt pedig a gazdasági rendszer szerkezeti tulajdonságai is befolyásolhatják az eredményt. Utóbbi kapcsán fontos tényező, hogy mennyire nyitottak az egyes ágazatok, másképpen fogalmazva milyen arányban szerzik be a termeléshez szükséges inputokat külföldről. Az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy a nyitottság meghatározó tényező az országok rendszerszerű működésében, amit az alábbi ábra is alátámaszt.

A nyitottság hozzájárulása a rendszerszerű működéshez. Forrás: Braun-Sebestyén-Kiss (2021).

A számítások szerint az ágazatok nyitottsága Magyarországon a negyedik legnagyobb mértékben csökkentette a rendszerszerű működés értékét abszolút értelemben. Ha a mutató nagyságához viszonyítunk (relatív mutatószám), akkor pedig hazánk az első helyen áll. Ezek az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar ágazatok sok inputot szereznek be külföldről és kevés hazai inputtal látják el egymást a termelési folyamatok során. Tehát azok a váratlan események, amelyek a globális értékláncokban zavarokat okoznak, Magyarországot erősebben érinthetik és átmenetileg nagyobb gazdasági visszaesést idézhetnek elő.

A teljes kép kialakításához azonban fontos azt is hangsúlyozni, hogy a külkereskedelem a hatékonyság növekedésén keresztül számos pozitív hatást gyakorolhat az országok jólétére. Az optimális választás valahol a túlzott nyitottság és a teljes önellátás között helyezkedik el, a nemzetközi kereskedelemből származó előnyöket és hátrányokat egyaránt mérlegelni szükséges. A teljes önellátás továbbá azért sem kívánatos, mert ebben az esetben a hazai ágazatok rendkívüli mértékben függnek egymástól és ha egy-két ágazatot negatív hatás ér, akkor a szoros beföldi kapcsolatoknak köszönhetően ez a negatív hatás gyorsan és erősen terjed át más hazai ágazatokra, ami szintén veszélyeztetheti a gazdaság stabilitását. A jövőbeni kutatások egyik célja, hogy számszerűsíthető mérésekkel szolgáljon ahhoz, hogy az optimális választást egy ország kialakíthassa.

A szerzők a bemutatott számításaikat az Applied Network Science tudományos folyóiratban publikált tanulmányuk alapján készítették el.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
vakcina