Nagyon csúnya, amit Trump művelne a világgal - Magyarország is megérzi a káros hatásokat?
Milyen hatása lehet a vámháborúnak a globális értékláncokra és a világgazdaságra? Kik érezhetik meg leginkább a negatív következményeket?
Milyen hatása lehet a vámháborúnak a globális értékláncokra és a világgazdaságra? Kik érezhetik meg leginkább a negatív következményeket?
Ha Donald Trump valóban jelentős vámokat vezet be, akkor az óriási öngól lesz. Bemutatjuk, hogy az egyes iparágakban milyen hatásai lehetnek a vámoknak, és azt is, hogy a védeni kívánt ágazatok miért lehetnek valójában nagy vesztesei a folyamatnak.
Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot. Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
A belső égésű motorokkal ellátott járművekhez képest az elektromos hajtásláncú modellek még mindig drágábbak, az ár pedig korlátozó tényezőként hat a zöldebb technológia térnyerésében. Az autóipar zöldítése kapcsán gyakran olvasni olyan javaslatokról (például itt), amelyek az elektromos autók elterjedését állami támogatásokkal segítenék, enyhítve ezáltal a hagyományos és az elektromos modellek közötti árkülönbséget. Ilyen állami támogatásokra Európában és Magyarországon is volt példa az utóbbi években, azonban ahogy azt a következő cikkben is bemutatom, az elektromos autók állami támogatása számos más problémát generál, amelyek tükrében kérdésessé válik, hogy valóban megéri-e hasonló támogatásokat nyújtani.
Napjainkban a járműipar történetének egyik legnagyobb változásán megy keresztül, ugyanis a hosszú évtizedek óta használt belső égésű motorokat egyre inkább felváltják a hibrid és elektromos hajtásláncok. Még ha az utóbbi hónapokban meg is tört az elektromos autók értékesítése, a jövőben várhatóan tovább emelkedik az értékesítési arányuk. Magyarországon a járműipar a kulcságazatok közé tartozik, így a gazdaság fejlődésének szempontjából alapvető fontossággal bír, hogy ne legyünk vesztesei ennek az átállásnak, sőt, az iparágban történő változások lehetőséget kínálnak arra, hogy esetleg még erősebb pozícióval rendelkezzen az ország az európai autógyártásban. Ebben a cikkben azt járom körül, milyen szerepet tölt be Magyarország Európában és hogyan változik a szerepe a zöld átmenet során.
A külkereskedelemben és a globális ellátási láncokban elfoglalt pozíció alapvetően befolyásolja a gazdaságok teljesítményét két szempontból is: egyrészt meghatározza egy ország külső sérülékenységét, másrészt befolyásolja egy gazdaság fejlettségét és fejlődési potenciálját. Az erről szóló két részes cikksorozat első részében azt mutattam be, hogy a magyar gazdaság foglalkoztatottsága miként függ az exportpiacainak teljesítményétől. A második részében azt járom körül, hogy az exportra gyártott termékek milyen minőségű szaktudást igénylő termeléshez kapcsolódnak. A magyar gazdasággal kapcsolatban fennáll az a narratíva, miszerint elsősorban alacsonyabb hozzáadott értékű, és ezzel párhuzamosan alacsonyabb szaktudást igénylő munkahelyeket létesülnek, amelyek korlátozzák a növekedései lehetőségeket. Magyarországon tényleg ennyire kevés a magasabb tudást igénylő munkahelyek száma az exporttermékek vonatkozásában? Mi a helyzet a régió többi országával?
A külkereskedelemben és a globális ellátási láncokban elfoglalt pozíció alapvetően befolyásolja a gazdaságok teljesítményét két szempontból is: egyrészt meghatározza egy ország külső sérülékenységét, másrészt befolyásolja egy gazdaság fejlettségét és fejlődési potenciálját. Az erről szóló két részes cikksorozat első részében azt mutatom be, hogy a magyar gazdaság foglalkoztatottsága miként függ az exportpiacaink teljesítményétől. Az idei év második negyedéves GDP-adat a vártnál rosszabb eredményt mutatott a gazdaság teljesítményéről, melynek egyik legfőbb okaként az export visszaesését jelölik meg. Vajon Magyarország tényleg ennyire kitett a külpiacainak? Mi a helyzet a régió többi országával?
A magyar gazdaság szerkezetét sokszor jellemzik a duális jelzővel, amely arra utal, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező, főként multinacionális cégek adják a gazdaság teljesítményének jelentős részét. Ebben az elemzésben azt járom körül, hogy általánosságban melyek a legfőbb különbségek a hazai és a külföldi tulajdonú cégek között, a külföldi cégek hogyan járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, valamint a duális gazdasági szerkezetet előidéző gazdaságpolitikának milyen előnyei és hátrányai vannak a növekedést és a fejlődést tekintve.
Az utóbbi években számos olyan eseményt figyelhettünk meg, amely a kereskedelmi kapcsolatok alakulását és a globális termelési láncok fennakadását okozták. A januárban élesedett vörös-tengeri konfliktus következtében ellátási problémák adódtak a magyar Suzuki gyárban is, ami átmenetileg a termelés leállításához vezetett. Másrészt az utóbbi hetekben teljesedett ki az Európai Unió (EU) és Kína közötti kereskedelmi háború, amely rámutat a két szembenálló fél közötti növekvő feszültségekre. Az ehhez hasonló esetek vetik fel a kérdést, hogy vajon az EU és Magyarország összességében milyen mértékben kiszolgáltatott a szövetségen kívüli országoknak. Azt is bemutatom, hogy az egyes termékek esetében Magyarország mely országoktól függ leginkább.
A külkereskedelmi kapcsolatok kialakulását és intenzitását alapvetően a vállalatok profitnövelő magatartása formálja. A költségek csökkentése miatt a munkaintenzív folyamatokat olcsóbb munkaerővel rendelkező területekre költöztetik és a termeléshez szükséges alkatrészek beszerzésénél azt tartják szemmel, hogy olcsón és megfelelő minőségben vásárolják meg azokat, függetlenül a földrajzi lokációtól. Az elmúlt években azonban egyre több geopolitika feszültség figyelhető meg a világ legnagyobb gazdasági tömbjei között, amelyek erőteljesen hatást gyakorolnak a kereskedelmi kapcsolatokra. A hasonló gondolkodású országok elkezdtek többet kereskedni egymással. Mi vezetett idáig és hogyan változott a szereplők gondolkodása?
Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
A járműipar számos országban a meghatározó ágazatok közé tartozik, amely nagyban hozzájárul a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és végső soron az emberek jóllétéhez is. Az utóbbi években azonban az ágazatban egy drasztikus folyamat kezdődött el, amit elsősorban a fenntarthatóság és a környezetvédelem váltott ki. A hagyományos meghajtás (benzin és dízelmotor) helyett egyre több a hibrid és az elektromos meghajtással bíró jármű. Azok az országok, akik nem reagálnak időben ezekre a folyamatokra, a technológiai váltásban lemaradnak, ami a járműiparuk hanyatlásához és lassabb gazdasági fejlődéshez vezethet. Ezek fényében ebben a cikkben a kereskedelmi adatok segítségével bemutatom, hogyan teljesítenek a legfőbb országok a járműiparban zajló átmenetet tekintve, és kik állnak nyerésre ebben a folyamatban.
A napokban elérhetővé váltak a széleskörű külkereskedelmi adatok a 2022-es évre vonatkozóan, amely lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, hol tart Magyarország az "akkumulátor-nagyhatalommá válás" folyamatában, és mi változott az előző évhez képest. Az elemzésekből kiderül, hogy az akkumulátorok szerepe tovább erősödött a magyar kivitelben, és hazánk magasabb növekedést tudott felmutatni ezen a téren a többi országhoz képest. Ennek köszönhetően 2022-ben Magyarország már a világ 5. legnagyobb exportőre lett, egy helyet javítva, ezzel megelőzve Japánt.
Az utóbbi években egyre többször válnak központi témává a globális értékláncokkal kapcsolatos problémák. A világ egy pontján történik egy természeti katasztrófa, kitör egy háború, vagy egy vírus üti fel a fejét, majd ezek a hatások a külkereskedelmi kapcsolatokon és az értékláncokon keresztül egyre gyorsabban szétterjednek a világban, jelentős problémákat okozva ezáltal más gazdaságokban is. Elegendő csak arra gondolni, hogy a Covid-járvány, a chiphiány, vagy az ukrán-orosz háború milyen fennakadásokat, késéseket okozott a termelésben. A fő kérdés az, hogy vajon egyre több ilyen esemény történik-e világszerte, vagy esetleg közgazdasági okok is meghúzódnak a háttérben. Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy az utóbbi évtizedek globalizációs folyamataiból fakadó szerkezeti változások is hozzájárultak az értékláncok és a gazdaságok nagyobb sérülékenységéhez.
Az utóbbi évtizedekben Kína látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, aminek egyik motorja az építőipar növekvő teljesítménye volt. Az elmúlt években azonban súlyos problémák merültek fel az ágazattal kapcsolatban, ami a vállalatok csődjével, a pénzügyi rendszer instabilitásával és az ingatlanbuborék kipukkadásával fenyeget. Ezek a folyamatok beindulni látszódnak, ráadásul az országok globális értékláncokon keresztül történő összefonódása miatt a kínai építőipar bezuhanása nemcsak a kínai gazdaság teljesítményére lehet veszéllyel, hanem az egész világgazdaságra kiterjedhet. Ennek függvényében vajon mennyire fontos szereplő a kínai építőipar a globális gazdaságban és mely országok, ágazatok azok, amelyek a leginkább kitettek ennek az ágazatnak?
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási...
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan... 
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt...
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
