Braun Erik

Braun Erik

közgazdász

Braun Erik közgazdasági elemző, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, valamint az intézmény keretei között működő EconNet kutatócsoport munkatársa. Kutatási területei: a gazdasági szerkezet vizsgálata hálózatelemzési módszerekkel, az ágazati szintű hazai és globális értékláncokon keresztül, valamint a tudományos együttműködési hálózatok elemzése és azok szerepének feltárása az innovációs folyamatokban.
Cikkeinek a száma: 13
Csökkenő nyugati, erősödő keleti befolyás Magyarországon is?

Csökkenő nyugati, erősödő keleti befolyás Magyarországon is?

Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.

Forradalom az autóiparban - Hol tart Magyarország?

Forradalom az autóiparban - Hol tart Magyarország?

A járműipar számos országban a meghatározó ágazatok közé tartozik, amely nagyban hozzájárul a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és végső soron az emberek jóllétéhez is. Az utóbbi években azonban az ágazatban egy drasztikus folyamat kezdődött el, amit elsősorban a fenntarthatóság és a környezetvédelem váltott ki. A hagyományos meghajtás (benzin és dízelmotor) helyett egyre több a hibrid és az elektromos meghajtással bíró jármű. Azok az országok, akik nem reagálnak időben ezekre a folyamatokra, a technológiai váltásban lemaradnak, ami a járműiparuk hanyatlásához és lassabb gazdasági fejlődéshez vezethet. Ezek fényében ebben a cikkben a kereskedelmi adatok segítségével bemutatom, hogyan teljesítenek a legfőbb országok a járműiparban zajló átmenetet tekintve, és kik állnak nyerésre ebben a folyamatban.

Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet

Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet

A napokban elérhetővé váltak a széleskörű külkereskedelmi adatok a 2022-es évre vonatkozóan, amely lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, hol tart Magyarország az "akkumulátor-nagyhatalommá válás" folyamatában, és mi változott az előző évhez képest. Az elemzésekből kiderül, hogy az akkumulátorok szerepe tovább erősödött a magyar kivitelben, és hazánk magasabb növekedést tudott felmutatni ezen a téren a többi országhoz képest. Ennek köszönhetően 2022-ben Magyarország már a világ 5. legnagyobb exportőre lett, egy helyet javítva, ezzel megelőzve Japánt.

Egyre jobban széttöredezik a világ - Miért ilyen sérülékenyek az országok?

Egyre jobban széttöredezik a világ - Miért ilyen sérülékenyek az országok?

Az utóbbi években egyre többször válnak központi témává a globális értékláncokkal kapcsolatos problémák. A világ egy pontján történik egy természeti katasztrófa, kitör egy háború, vagy egy vírus üti fel a fejét, majd ezek a hatások a külkereskedelmi kapcsolatokon és az értékláncokon keresztül egyre gyorsabban szétterjednek a világban, jelentős problémákat okozva ezáltal más gazdaságokban is. Elegendő csak arra gondolni, hogy a Covid-járvány, a chiphiány, vagy az ukrán-orosz háború milyen fennakadásokat, késéseket okozott a termelésben. A fő kérdés az, hogy vajon egyre több ilyen esemény történik-e világszerte, vagy esetleg közgazdasági okok is meghúzódnak a háttérben. Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy az utóbbi évtizedek globalizációs folyamataiból fakadó szerkezeti változások is hozzájárultak az értékláncok és a gazdaságok nagyobb sérülékenységéhez.

A világgazdaság Achilles-sarka – Beleremeghet a világ, ha Kína megborul?

A világgazdaság Achilles-sarka – Beleremeghet a világ, ha Kína megborul?

Az utóbbi évtizedekben Kína látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, aminek egyik motorja az építőipar növekvő teljesítménye volt. Az elmúlt években azonban súlyos problémák merültek fel az ágazattal kapcsolatban, ami a vállalatok csődjével, a pénzügyi rendszer instabilitásával és az ingatlanbuborék kipukkadásával fenyeget. Ezek a folyamatok beindulni látszódnak, ráadásul az országok globális értékláncokon keresztül történő összefonódása miatt a kínai építőipar bezuhanása nemcsak a kínai gazdaság teljesítményére lehet veszéllyel, hanem az egész világgazdaságra kiterjedhet. Ennek függvényében vajon mennyire fontos szereplő a kínai építőipar a globális gazdaságban és mely országok, ágazatok azok, amelyek a leginkább kitettek ennek az ágazatnak?

Hogyan érhetik el a magyar fizetések a nyugat-európai színvonalat?

Hogyan érhetik el a magyar fizetések a nyugat-európai színvonalat?

Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)

Miért ilyen alacsonyak a bérek Magyarországon?

Miért ilyen alacsonyak a bérek Magyarországon?

Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)

Oroszország kapott néhány jól irányzott ütést, de az EU nem akarta lábon lőni magát

Oroszország kapott néhány jól irányzott ütést, de az EU nem akarta lábon lőni magát

Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.

Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

Az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik, mint például a debreceni beruházás. A társadalom részéről egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a kitűzött céllal és annak megvalósításával szemben, elsősorban a gyártással együtt járó környezeti problémák miatt. Másrészt viszont az ágazat legnagyobb szereplőinek hazánkba történő csábításával újabb munkahelyek keletkezhetnek, a hazai járműiparon belül erősödik az elektromos járművek gyártása felé történő elmozdulás, továbbá az elkészített járművek belföldön előállított hozzáadott-értéke is növekedhet. Ezen gondolatok mentén ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a magyar gazdasági szerkezetbe hogyan illeszthető be az akkumulátorgyártás, milyen szereppel bírnak ezek a termékek a világkereskedelemben, és Magyarország hol tart jelenleg az akkumulátor nagyhatalommá válás folyamatában.

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.

Bajnokok Ligája: pénzügyi nehézségek, csökkenő népszerűség és kiszámíthatóbb mérkőzések

Bajnokok Ligája: pénzügyi nehézségek, csökkenő népszerűség és kiszámíthatóbb mérkőzések

Az európai labdarúgás legnagyobb presztízzsel és hagyománnyal bíró kupasorozata a Bajnokok Ligája (BL), ahol a nemzeti bajnokságok legjobb csapatai mérkőznek meg egymással nemzetközi szinten. Tavaly áprilisban azonban robbant a hír, miszerint az európai labdarúgás meghatározó csapatai egy új nemzetközi sorozatot (Szuperliga) hoznának létre a BL mellett/helyett. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA), a különböző nemzeti labdarúgó-szövetségek, valamint a szurkolók nyomását tapasztalva a koncepció nem valósult meg, viszont a Szuperliga létrehozásának ötlete számos problémára hívta fel a figyelmet a BL kapcsán. Ebben a cikkben ezeket az aggályokat tekintem át, különösen a BL mérkőzések vonzerejére koncentrálva.

A magyar gazdaság gyenge pontja: erős nyitottság, gyenge hazai beszállítói hálózattal

A magyar gazdaság gyenge pontja: erős nyitottság, gyenge hazai beszállítói hálózattal

A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.

Az

Az "összeszerelő üzem" problémái: a magyar beszállítói hálózat hiánya és az erős külföldi függőségek

A tudományos folyóiratokban és a médiában is gyakran központi téma a magyar gazdaság szerkezetének elemzése. Ugyan az országban működő külföldi hátterű, multinacionális vállalatok több szempontból is pozitív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra – lásd Palócz Éva Portfolio-n megjelent írását –, gyakran felmerül, hogy "összeszerelő üzemeként" csupán alacsony hozzáadott-értékű termelést végeznek és ezáltal egyfajta korlátját is jelentik az ország hosszabb távú gazdasági fejlődésének – lásd Reszegi László és Juhász Péter írását. Ebben a cikkben a kérdés egy további fontos aspektusára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami a kérdéses ágazatok belső és külső beágyazottságát érinti.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.