kórház covid
Gazdaság

Koronavírus: drámai ütemben nő a magyar kórházak terhelése

Csiki Gergely
Olyan tempóban romlik a koronavírus-helyzet a magyar kórházakban, mint tavaly ilyenkor. A jelenlegi terhelés ugyanakkor még kezelhető, bár a rendszerben dolgozók egyre nehezebb helyzetben vannak: kevesebben vannak, mint 2020-ban ilyenkor, a sokadik hullámban kell helytállniuk és közben a normál ellátást is fel kéne pörgetni. Az intézményekből származó értesüléseink is megerősítik a romló helyzetet. Ami pedig igazán aggasztó, hogy nem látni egyelőre, hogy a 2020-hoz hasonló trend kibontakozását mi állíthatja meg. Ez nemcsak a covidos betegek szempontjából kedvezőtlen helyzet, hanem a "normál" közfinanszírozott egészségügyi ellátásra szoruló betegek számára is.

Egyre többen vannak kórházban

A napi új fertőzötti számok, a reprodukciós ráta és az elvégzett tesztek pozitív aránya alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy

Magyarországon tombol a negyedik hullám, hét/hét alapon már duplázódó esetszámokat láthatunk.

A mintavételek 15%-a már pozitivitást mutat, ami azt is jelenti, hogy teljesen kontrollálatlanul terjed a fertőzés az egész országban, a járványügy már csak fut a romló helyzet után. A legutóbbi adatok alapján pedig már a halálozás tekintetében is megindult a folyamatok gyors romlása, és a kórházi számok alapján úgy tűnik, ennek nem mostanában lesz vége.

A kedd reggeli jelentés szerint már 1685 ember fekszik a magyar kórházakban a fertőzéssel összefüggésben, ami egyelőre 1000 fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt ugyanekkor. Közben 197-en szorulnak lélegeztetőgépre, ami szintén kevesebb mint a tavaly ilyenkor látott 233 fős adat. Ez nyilván a vakcináknak köszönhető, ugyanis bizonyított, hogy a koronavírus elleni védőoltások hatásosak a fertőzés súlyos lefolyása ellen, még az új delta variánssal szemben is. Az aktuális kórházi terhelést összevetve a 2020-as állapotokkal mutatják ezek az ábrák:

korhazban apoltak parhuzamos hullamok
lelegeztetogepre kerultek parhuzamos hullamok

A romló kórházi tendencia riasztó

A kórházak terhelésének tendenciája azonban az újabb negyedik hullámban egyértelműen romló, a vírus ugyanis olyan ütemben terjed, hogy az oltatlanokat megtalálja, emellett a gyenge védekező képességgel rendelkező oltottakat is (jellemzően a kínai oltással oltott idősek), illetve azokat is, akiknek a védettsége lényegesen csökkent (részben abból kifolyólag, hogy már rég megkapták a második oltást, annak hatása idővel gyengült, részben pedig abból kifolyólag, hogy aki a 3. hullámban megfertőződött, annak az immunizációja eltűnt vagy nagyon lecsökkent).

Vagyis tömegek állnak védtelenül vagy gyenge védelemmel az egyre jobban tomboló járványhullámmal szemben.

A hírek szerint minden 5 nem beoltott kórházi betegre jut egy beoltott, hivatalos összesítő adatok azonban nem állnak rendelkezésre továbbra sem.

Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt hetekben milyen ütemben romlott a kórházak helyzete. Vizsgálatainkból kiderül:

ma Magyarországon olyan ütemben növekszik a Covid-osztályok terheltsége, mint tavaly ilyenkor.

Naponta már 100 fővel növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma, és 9 fővel a lélegeztetőgépre kerülő betegek száma (7 napos mozgóátlaga). Ez pedig lesújtó annak fényében, hogy az átoltottsággal nagy eredményt lehet elérni.

korhazi novekedes betegek

A járvány terjedésének kilátásai sem túl kedvezőek, így a kórházi számok is romlani fognak tovább várhatóan:

Mi jöhet?

Az egészségügyi intézményekben dolgozó szakemberek úgy látják, hogy laposítani kellene a járványgörbét annak érdekében, hogy a Covid-betegek ne terheljék le egyszerre nagy mértékben rövid időn belül az egészségügyi ellátórendszert. A kilátások azonban nem ebbe az irányba mutatnak, sőt. Információink szerint vannak olyan esetek már, amikor a mentősök nem csak a megyei, centrumkórházakba viszik az enyhe, vagy középsúlyos ellátást igénylő koronavírus-betegeket. Általánosan azonban ez még nem jellemző.

Több egészségügyben dolgozó, aktív dolgozóval beszélgettünk az aktuális kórházi állapotokról, és mindannyian egyetértettek abban, hogy a mostani helyzet még kezelhető, ami viszont aggodalomra ad okot, az a terhelés növekedése, valamint, hogy nem látni, hogy a kórházi terhelés növekedése mitől lassulna, vagy fordulna meg. "A védelmi intézkedések nem változnak, csak az oltásra épül a stratégia, amiben azonban érdemi előrelépés nem figyelhető meg (továbbra is rekordalacsony az oltást újonnan felvevők napi száma, 1000-2000 fő között), a kockázati korcsoport védettsége nem teljes, a maszkhasználatot általánosságban nem teszik kötelezővé, ami pedig lassítaná a fertőzés terjedését. A harmadik oltás felvétele halad, de a járvány lassítása szempontjából az első két oltásnak lenne jelentősége (az oltakozási kedv azonban nem javul, ezért nincs is sok oltópont). A védettségi igazolványnak nincs érdemi szerepe idehaza. Mindemellett folyamatosan szükség lenne a szűrésre és a kontaktkutatásra, hogy meg lehessen fogni a járványgócokat, de még akkor sem működött ez a munka, amikor még kezelhető szinten volt a terjedés üteme" - értékelte a helyzetet egyik beszélgetőpartnerünk név nélkül.

Egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet: kontaktként kevesebb ember volt számon tartva, mint fertőzött, ami a kontaktkutatás sikertelenségét támasztja alá. Egy másik beszélgetőpartnerünk azt emelte ki, hogy szabadban lévő nagy forgalmú helyeken kellene oltópontokat nyitni, ahová regisztráció nélkül is be lehet térni a vakcina felvétele érdekében, és szükség lenne az oltóbuszokra is még. Arra is rámutatott az egyikük, hogy az újabb hullámban a védelmi pajzs megerősítése érdekében erősen ajánlott lenne már az egészségügyi dolgozók számára a 3. oltás felvétele (kötelezővé tételről egyelőre azonban még nincs is szó), hiszen ők az elsők között kapták meg a vakcinát (az ő oltásuk tavaly december végén kezdődött), és jócskán eltelt annyi idő a 2. vakcina felvételétől, ami alatt a szervezetük védekezőképessége csökkent. Arra is rámutatott ez az egészségügyi dolgozó, hogy a járvány jelenlegi természete arra utal, hogy hozzá kell szoknunk a rendszeres ismétlő oltások beadására (a védőoltás hatásának időbeli csökkenése és az esetleges új variánsok megjelenése miatt), eljön tehát a későbbiekben még a 4. és 5. oltás ideje is.

Mindannyian hangsúlyozták, hogy a kórházi Covid-terhelés emelkedését meg fogja sínyleni a normál betegellátás. A betegek kiesnek a normál ellátásból, nem ismerik fel, vagy csak későn a betegségeiket, nem kapnak megfelelő időben megfelelő ellátást. "Miközben a várólistákat kellene ledolgozni érkezik a következő járványhullám" - jegyezte meg a szakember.

Úgy futunk bele a következő járványhullámba, hogy nem rendeztük a sorainkat

- emelte ki egyikük. A rendszerben dolgozók szavaiból az volt kiolvasható, hogy az intézmények falai között is látják a romló koronavírus-tendenciát és hogy a súlyosabb helyzet gyorsvonatként közelít feléjük, azonban azt is érzik, hogy megelőzni már nem tudják az elkerülhetetlent és lassítani sem lehet a jelen feltételek mellett a becsapódást (ha szigorító intézkedések nem lesznek a jövőben).

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke lapunknak tágabb kontextusba helyezte az aktuális helyzetet. Az egészségügyi rendszer eleve egy minőségbiztosítás nélküli válságrendszer volt, erre jött rá a Covid-járvány, az egészségügyi szolgálati jogviszony, az oltások beadása, ami még jobban felkavarta a rendszert. Azt is kiemelte, hogy sok szakember elment a rendszerből, ebben szerepet játszott a szolgálati jogviszony bevezetése, az oltások kötelezővé tétele és az egészségügyet kevesebb szakemberre nyitották rá a tavaszi harmadik hullám lecsengése után. Ez okozott szerinte egy újabb elvándorlási hullámot, mert a munkaterhelés miatt és amiatt, mert nem is látták, hogy ez érdemben javulna a jövőben, inkább elhagyták az állami rendszert, mert látták, hogy ilyen körülmények között a betegbiztonságot nem lehet garantálni.

"Vagyis ha jön egy, a második vagy harmadik hullámhoz hasonló koronavírus-terhelés a kórházakra, akkor azt a magyar ellátórendszernek kevesebb emberrel kell átvészelnie, a bent dolgozók sokkal inkább elfáradtak, kiégettebbek, mint a második, vagy akár a harmadik hullám idején" - érzékeltette a megyei tagozat elnöke, aki azt is elmondta, hogy az ő kórházából most kérte önkéntesek segítségét a megyei kórház.

Szijjártó László összességében tragikusnak nevezte a helyzetet és a kilátásokat: vert csapatok, szétzilált rendszerben, irracionális koordináció mellett, egyirányú kommunikációval (alulról nincs lehetőség) próbálják a 4. hullámot kezelni az ellátórendszerben. Nem sok jóra lehet számítani - jegyezte meg ezek fényében. Érzékeltette továbbá, hogy

ha a katonát vesztes csatába küldik újra, annak a motiváltságát nehéz javítani és közben még a felmentő seregre sincs kilátás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyéb, nem covidos ellátást is nehezen tudják az intézmények teljesíteni, mert nincs megfelelő szakszemélyzet. A kórházakat is leterhelő járványhullám ezt pecsételheti még meg.

Címlapkép forrása: MTI/Veres Nándor

capitolium usa
tálib fegyveresek
london_shutter-20170512

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Ingyenes online előadás
Könnyebb, mint gondolnád.
Online előadás
Hosszú távú befektetési módszerek, portfólióépítés.
tedrosz