hitelszerződés jelzáloghitel bank bubor kamat
Gazdaság

Megugrott a magyar államadósság, mégsem kell aggódnunk?

A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?

Ha a 80%-ot tekintjük küszöbértéknek, akkor 2009 első negyedévének végén volt először a határ felett az államadósság 82,16%-kal az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) adatközlése alapján. Majd újra áttörte a küszöbértéket 2010 második negyedéve végén, 83,79%-kal, 2011 első és harmadik negyedéve végén 81,98 illetve 82,28%-kal, 2013 első negyedévében 81,12%-kal, 2014 második negyedévében 82,23%-kal. Végül idén, 2021 első negyedévében lépte át újra a küszöböt, 81%-kal. Az 1. ábra szemlélteti ezeket a csúcspontokat, mint ahogy azt is, hogy abszolút összegben a bruttó államadósság majdnem megkétszereződött 2009 óta. Ugyanakkor, mivel azóta a forint értéke 37%-kal inflálódott 2020-ig, illetve a viszonyítási alapot adó hazai termelés (GDP) 2009 és 2019 között 31,4%-ot, sőt, még a visszaesést mutató 2020-ig is 23,9%-kal bővült, így ez reálértéken, figyelembe véve a gazdasági bővülés adta fedezeti képességnövekedést, az össztermelésarányos adósságmutató nem szárnyalta túl a korábbi csúcsokat.

Hogy összehasonlíthatóvá tegyük a 2009-2011-es időszak és a 2021-es év államadóssághelyzetét, az alábbi szempontok szerint érdemes elemezni a körülményeket:

  1. nemzetközi pénzpiaci- és adósságkörnyezet és a kamatkiadások terhe,
  2. az adósság devizaszerkezete,
  3. a külföldi és a lakossági hitelezők aránya
  4. az államkötvény-hozamgörbék alakulása,
  5. a futamidő alakulása.

Most kedvezőbb nemzetközi pozíció, kisebb kamatteher

Érdemes kiindulópontként leszögezni, hogy az államadósságszint gazdasági környezete teljesen más volt. A 2009-es csúcsérték mögött az értékpapírpiacok összeomlása állt, aminek következtében a 80%-os adósságfinanszírozási igénnyel szemben a nemzetközi pénzpiac szűkössége állt. A 2020-as lezárás okozta válság elsősorban a termelésben okozott károkat, nem a tőkepiaci likviditásban. Mindehhez hozzátehetjük, hogy míg a nemzetközi adósságkörnyezetet 2009-ben az jellemezte, hogy az EU jelenlegi tagállamainak összadósság-szintje 75,7% volt, addig ez 2020-ra már 90,9%-ra emelkedett. Utóbbi esetben már nem kirívóan kockázatos a magyar adósságszint. Ezt erősíti meg, hogy a GDP-arányos állami kamatkiadások is majdnem a felére csökkentek. 2009-ben, illetve 2012 és 2013-ban voltak a csúcson, 4,5-4,6%-on, míg 2020-ban ez már csak 2,4% volt 80% feletti év végi adósságszint mellett.

Most kisebb árfolyamkockázat

A 2. ábra azt mutatja számunkra, hogy a magyar államadósság devizakockázati kitettségét a 2009-es válság hatása rontotta jelentősen – nem csoda egy pénzügyi válság kellős közepén –, míg a 2020-as válságban megengedhette magának a gazdaságpolitika, hogy elsősorban magyar forintban adósodjon tovább. Vagyis, amíg a 2009 év és annak következményei nagyságrendekkel növelték a devizaarányt államadósság összetételében és így a devizakockázatot is, addig 2021 a devizaarány csökkenő trendjén jelentős mértékben nem változtatott a növekvő deficitfinanszírozás.

Most nagyobb a hazai finanszírozás aránya és nincs mentőcsomag

Az összetétel szempontjából másik jelentős eltérés, hogy a 2009-es válságkezelés szükségszerűen rá volt szorulva a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagokra, amelyet a Nemzetközi Valutalap és az EU biztosított. (2. ábra) A 2020-as válság során nem történ jelentős forintleértékelődés, a nemzetközi értékpapírpiacok is visszakorrigáltak a mélypontról. E hatások elmaradása miatt nem értéktelenedtek el a megtakarítások. Igaz, az idén megugró infláció a negatív reálhozamok veszélyével fenyeget. A munkahelyfenntartó intézkedések és a kényszerű fogyasztásvisszafogás pedig lehetővé tette a lakossági finanszírozók még további bevonását, amely folytatása annak az adósságmenedzsmentnek, amely a 2010-es években megtízszerezte a lakossági arányt az államadósság finanszírozásában. A lakossági arány trendje egyben jelzi azt, hogy a külföldnek való kitettség szempontjából is egészen más helyzetben találta a válság az adósságmenedzsmentet 2009-ben és 2020-ban.

Most alacsony kamatok, meghosszabbodott futamidő

Az államkötvények hozamgörbéinek elemzése alapján kijelenthető, hogy 2021-ben jelentősen alacsonyabb kockázatokat áraz a piaca a magyar államkötvények esetében, mint a 2009-es vagy 2011-es adósságcsúcspont idején (3. ábra). További két különbség, hogy a középtávú (3 és 5 éves futamidejű) kötvényhozam nem áraz kiugró kockázatot idén, szemben a 2009-es hozamgörbével, valamint 2021-ben 20, sőt a szeptemberi dollárkötvényaukció óta 30 éves futamidővel is eladhatók az államkötvények, szemben a korábbi két időszakkal, ami szintén az alacsonyabbra értékelt kockázatot és a nagyobb likviditást igazolja vissza a magyar államkötvények piacán.

Végül az átlagos futamidő szempontjából 2020 volt azaz az év, amikor az ÁKK 1-2 éves futamidejű kötvényeket 6-20 éves futamidejű kötvényekre cserélt, aminek következtében a devizaadósság átlagos futamideje 3,6 évről 7,3 évre, míg a devizaadósság esetében 4,7 évről 8 évre nőtt. 2009-ben az átlagos futamidő mindössze 2,5 év, 2011-ben pedig 2,58 év volt.

A 2021-es devizás kötvénykibocsátás hatása

Szeptemberben új magyar adósságkötvényeket jegyezhettek a kötvénypiaci szereplők devizában. 4,25 milliárd dollár és 1 milliárd euró értékben történt kötvénykibocsátás, ami összességében nagyságrendileg 1635 milliárd forint adósságállomány-növekedéssel egyenértékű. Az ÁKK közleménye alapján „2,25 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű 2,125%-os fix kamatot fizető sorozat hozama 1 százalékkal, a 2 milliárd USD összegű, 30 éves futamidejű évi 3,125%-os fix kamatot fizető sorozat hozama 1,5 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai államkötvények hozamát. A befolyó összeget az ÁKK Zrt. általános finanszírozási célokra, többek között a 2022. évi költségvetési hiány részbeni előfinanszírozására fogja felhasználni.” Tehát ezt tekinthetjük új adósságnak, mivel lejáró államadósságot nem említ. Ezzel szemben áll az ÁKK adatközlése alapján három 2021-ben kifutó devizakötvényállomány összesen 900 milliárd forint (3 milliárd dollár) 10 éves futamidejű és márciusi lejáratú, valamint összességében 104 milliárd forint értékű, 3 éves futamidejű jen és jüan (márciusi és decemberi) lejáratú devizakötvény.

Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 631 milliárd forint értékben növekedhet meg nettó értékben az idei devizakötvény-állomány, ami a közel 8,8%-os devizaadósság-állományt jelent az év eleji (január 31-i) devizaadósságszinthez képest, a teljes államadósság azonban csak 1,7%-kal emelkedik a devizás adósság viszonylag alacsony induló aránya miatt, a 2021-es várható GDP-nek pedig kevesebb, mint 1,2%-a. (A kötvénykibocsátás bruttó tőkeösszege az év eleji devizaadósságszint 22,7%-a, az év eleji összadósság 4,5%-a, az idei várható GDP 3%-a (az IMF WEO alapján.)

A sikeres jegyzéssel zárult szeptemberi kötvénykibocsátás közel 40%-a 30 éves futamidejű állampapír, ami még további bizalomerősödést mutat a magyar állampapírok iránt. 2020 elején még csak 15 éves futamidővel volt érdemes államkötvény értékesíteni, 2020 második felében már 20 évre, 2021 utolsó harmadában pedig már 30 évre is. A futamidő hosszabbodása a kockázatok mérséklődésének indikátora.

Az összkép részleteiben más

Az összkép alapján tehát azt mondhatjuk, hogy ez a 80% nem ugyanazt az adóssághelyzetet tükrözi, mint az egy évtizeddel korábbi 80%-os adósságszint. A különbség lényege a kockázatokban ragadható meg. A nemzetközi környezet eleve nem likviditáshiányos, az országkockázat tényezői (infláció, foglalkoztatottság, költségvetési mozgástér) nem mutatnak kedvezőtlen helyzetet. Az adósság szerkezete devizaarány, külföldi függőség szempontjából kedvezőbb. Nincs szükség IMF-hitelre, amelyet csődhelyzet megelőzésére szokás igényelni. Természetesen lehet a számokat kiegészíteni az implicit államadóssággal, de ez esetben úgy tennénk, mintha nemcsak a nyugdíjkiadás, de semmilyen más bevételi és kiadási tétel nem változhatna. Az egyoldalú változások (ceteris paribus) modellezése az elméleti közgazdaságtan kedvenc megközelítése, de a gyakorlat jellemzően ennél rugalmasabban alakul.

A várt növekedés alapján pedig úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság „kinövi” a 2021-es adósságnövekedést, legalábbis, ami a GDP-arányos mutatót illeti. Még az ezermilliár forintos nagyságrendű kötvénykibocsátás melletti is csökkenő adósságpálya várható 2021 végéig. Mindezek következtében az adósság sem termel kirívó kockázatokat a kamatok szintjén keresztül, ami önmagában is kedvezőbb deficitfinanszírozást tesz lehetővé. Ennek hatása pedig megmutatkozik az adós számára kedvezőbb pozíciót jelentő hosszabb futamidőben, az alacsonyabb hozamgörbében és a forintadósság jelentősen magasabb arányában 2021-ben az egy évtizeddel korábbi állapotokhoz képest. A kockázat alapvetően az emelkedő dollárkamatok felől várható.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A szerzők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársai.

Címlapkép: Getty Images

Amerika Kína sakk stockfotó
karácsony utca boltok tömeg
koronavirus vakcina
egyiptom tengerpart nyralas

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Tematikus PR cikk
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Budapesti Metropolitan Egyetem