digitális euró érme
Gazdaság

Meddig akar még várni Közép-Európa az euróbevezetéssel? Végre színt vallott az összes jegybank

Beke Károly
Még szeptemberben tartotta szokásos éves vándorgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság, a járványhelyzet miatt még részben online. Az esemény egyik panelbeszélgetése olyanra volt képes, amire kevesen az elmúlt húsz évben: összeültették a régió összes jegybankjának alelnökét, hogy az euróbevezetés kilátásairól beszélgessenek. A kétórás beszélgetésen közelebb jutottunk ahhoz, miért nem akarnak egyelőre csatlakozni a közép-európai EU-tagállamok a valutaövezethez, illetve mikor változhat ez a helyzet.

A régió fele már elkötelezte magát

Érdekes kérdés jelenleg az euró bevezetése Kelet-Közép-Európában, hiszen Szlovákia 2009 óta tagja a valutaövezetnek, Horvátország és Bulgária éppen készül bevezetni a közös devizát, már megszületett a döntés róla, miközben a lengyel-cseh-magyar hármad legfeljebb nagyon óvatosan beszél a témáról és a beláthatatlan jövőbe igyekszik elodázni a csatlakozást.

Éppen a fentiek miatt ígérkezett már előzetesen érdekesnek az MKT vándorgyűlésének panelbeszélgetése, amire sikerült meggyőzni a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák és a horvát jegybankok alelnökeit, így kiegyenlítettnek tűntek az erőviszonyok a csatlakozás mellett és ellene.

A beszélgetést egy idézettel vezették fel, melyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondott tavaly nyáron, amikor Horvátország és Bulgária beléptek az ERM-II. árfolyamrendszerbe:

Az euró az európai egység, jólét és szolidaritás kézzelfogható szimbóluma.

Ha az euró elmúlt 20 évét vizsgáljuk, akkor a gazdasági fejlődés és az összetartozás tekintetében is inkább vegyes a kép – kommentálta a Bizottság elnökének szavait Marek Mora, a cseh jegybank elnöke. Szerinte az időszak első felében az eurózóna egy főre jutó GDP-ben nem tudott közeledni az USA-hoz vagy Japánhoz, a második 10 évben ez már kiegyensúlyozottabb volt a pénzügyi válság után.

Szkeptikus vagyok Ursula von der Leyen szavaival kapcsolatban, manapság ez inkább vágy, semmint a jelenlegi helyzet

- mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Szerinte a politikus túlértékeli az euró szerepét, az elmúlt tíz évben valóban történt előrelépés, aminek egyik része a jobb válságmenedzsment, a koronavírus-válságot már sokkal jobban kezelte az eurózóna, mint a 2008-2009-ben kezdődött pénzügyi válságot.

Mi a baja Közép-Európának az euróval?

A beszélgetés fő vonala persze az volt, mikor lehetnek a régió országai érettek az euró bevezetésére, illetve mikor szánhatja rá magát az összes érintett ország, hogy belép a valutaövezetbe.

Mi most úgy látjuk, hogy hasznunkra vált az önálló monetáris politika megtartása, 2008-ban a zloty jelentősen gyengült, ami segítette a versenyképességet, miközben a lengyel gazdaság kifejezetten jól vészelte át a válságot – mondta Marta Kightley, a lengyel jegybank alelnöke. Szerinte az is előny, hogy a koronavírus-válságban a jegybank minden eszközét fel tudta használni a gazdaság segítésére és a minél hamarabb való visszapattanásra. Ennek is volt köszönhető, hogy Európa egyik leginkább méréskelt recesszióján esett át a lengyel gazdaság.

Az euró megszületésekor az volt a cél, hogy a közös devizát használó országok fejlettsége közelítsen egymáshoz, de ez nem történt meg. Közben Csehország folyamatosan közelített az EU átlagához úgy, hogy kívül maradt a valutaövezeten – tette hozzá Marek Mora.

Amikor az euróbevezetés előtt álló akadályokat sorolták a jegybankárok, akkor hasonló érvelés köszönt vissza a magyar-lengyel-cseh hármasnál:

  • A régió fejlettségi szintje még messze van az eurózóna átlagától.
  • A közép-európai gazdaságok szerkezete különbözik a valutaövezetétől.
  • A régióban a munkaerőpiac még mindig nem olyan rugalmas, mint Nyugat-Európában.

Még hosszú út áll előttünk a felzárkózásban, ráadásul a régiós gazdaságok szerkezete még mindig nagyon különbözik az eurózónától. Lengyelország az elmúlt évtizedekben elsősorban a globális kereskedelem terjedésének köszönhetően zárkózott fel – mondta Marta Kightley. A gazdaság szerkezetével kapcsolatban kiemelte, hogy Lengyelországban még mindig a munkaerő mintegy 10%-a dolgozik a mezőgazdaságban, miközben ez az arány az eurózóna fejlett országaiban 3% körül van.

Ezek alapján még elég messze vagyunk attól, hogy optimális állapotban lépjünk be a valutaövezetbe

- szögezte le.

Mi minden évben megvizsgáljuk a csatlakozás lehetőségét 2008 óta, eddig mindig arra a következtetésre jutottunk, hogy Csehország nem csatlakozik az eurózónához. Mindkét oldal mellett vannak érvek, ellenérv elsősorban a befejezetlen konvergencia, a hosszútávú fiskális fenntarthatóság, illetve a gazdaság szerkezete, az ipar jelentős aránya – érvelt Marek Mora.

A cseh jegybank alelnöke ugyanakkor azt is elismerte, hogy szerinte

a csatlakozás ma nem elsősorban kemény feltételekről szól, sokkal inkább a politikai akaratról.

A mi feladatunk és végcélunk egy hosszútávú fenntartható felzárkózási sztori elérése, nem pedig az eurózónához való csatlakozás. A feladat, hogy ezen az úton meghatározzuk az euróbevezetés megfelelő időpontját – mondta a magyar állásponttal kapcsolatban Virág Barnabás.

A versenyképesség fenntartása és a gazdaság struktúrájának átalakítása sokkal nehezebb az eurózónán belül, mint a közös valutaövezeten kívül. Különösen akkor, amikor válság sújtja a gazdaságot – emelte ki az MNB alelnöke. Szerinte egy dolgot megtanulhattunk a déli tagállamok példáján: ha egy ország túl alacsony fejlettséggel lép be az eurózónába, akkor a csatlakozásnak nagyobb inflációs következményei lehetnek.

Virág kiemelte, hogy szerinte a jelenlegi maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő a sikeres csatlakozáshoz, ezzel az MNB által megalkotott Maastricht 2.0 névre keresztelt, bővebb feltételrendszerre utalt. A mi szélesebb kritériumrendszerünk alapján több jelenlegi tagállam túl korán csatlakozott, miközben mások érettebbek és felkészültebbek lennének, mégis kívül vannak – hangsúlyozta.

A fenti euró elleni érvek után kritizálta azokat Ódor Lajos: a szlovák jegybank alelnöke szerint nem igaz, hogy erős felzárkózás kell a megfelelő csatlakozáshoz. Ha például az Egyesült Államokat vesszük alapul, akkor a legkevésbé fejlett állam Missisipi, melynek egy főre eső GDP-je hatvan százaléka az országos átlagnak. Ódor úgy véli, hogy a régió legtöbb országa most is „viszonylag könnyen meglenne” az eurózónán belül is a megfelelő gazdaságpolitikával.

Nem értek egyet azzal az érveléssel, hogy a végtelenségig várunk a megfelelő alkalomra, amikor a fiskális politika fenntartható, a munkaerőpiac rugalmas. Senki nem fogja garantálni a sikert az eurózónán belül, néha a vezetőknek kockázatot kell vállalniuk és a célok elérése felé terelni az országokat

- üzent a ma még kívül maradóknak Ódor. Szerinte a konvergenciánál sokkal fontosabb egy ország történelmi öröksége és az intézményrendszer minősége.

Horvátország és Bulgária külön történet

Azt a beszélgetés résztvevői közül mindenki elismerte, hogy Horvátország és Bulgária külön kategóriát jelentenek, mivel eddig sem volt szabadon lebegő árfolyamuk, illetve a horvát gazdaságban már most is jelentős az euró használata.

Mindannyian tudjuk, hogy az eurózóna a gazdag európai országoknak lett kitalálva, az euró ma a világ második legfontosabb tartalékdevizája. Vagyis, ha egy ország belép ebbe a klubba, akkor annak gazdasági-politikai megítélése pillanatok alatt jelentősen javul – mondta Michael Faulend, a horvát jegybank alelnöke. Emellett a közös deviza ellenállóbbá teszi az egyes országokat a negatív sokkoknak, ebben is megmutatkozik a csatlakozás pozitív hatása.

A horvát jegybankár szerint kétféle ország létezik: az egyik, amelyik a rugalmasabb árfolyampolitikát és a monetáris politika szabadságát tartja szem előtt, a másiknak eleve kisebb a mozgástere. Ez függ egy ország méretétől, beágyazottságától az európai kereskedelembe és a gazdaság euroizációjának szintjétől.

Mindkét monetáris politikai keretrendszerben tud felzárkózni egy ország és le is lassulhat. Ezt bizonyítja az elmúlt húsz év, euróval is lehet valaki sikeres és anélkül is, nem a közös deviza használata dönti el a sikert – mondta Marek Mora. A cseh jegybank szakembere szerint a horvátok és a bolgárok részéről logikus döntés a csatlakozás, hiszen eddig sem használták ki az önálló monetáris politika előnyeit.

Címlapkép: Getty Images

Amerika Kína sakk stockfotó
karácsony utca boltok tömeg
koronavirus vakcina
egyiptom tengerpart nyralas

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Budapesti Metropolitan Egyetem