állami kórház intenzív osztály covid koronavírus
Gazdaság

Koronavírus Magyarországon: vészesen közeledik a kórházi kapacitások teteje

Csiki Gergely
Magas szinten állandósult a kórházak terhelésének növekedése. Ez oda vezetett, hogy csupán 11 nap alatt több mint duplájára nőtt a kórházban ápolt koronavírus-betegek száma és 1,5 hét alatt 113%-kal nőtt a lélegeztetésre szoruló személyek száma. Ha ilyen tempóban emelkedik az intenzíves és lélegeztetőgépes ágyak kihasználtsága, akkor néhány hét múlva a magyar egészségügy elérheti a kritikus határát.

Kórházi számok: hol tartunk most?

UPDATE november 9. 9 óra: friss fejlemény, hogy a kormány a napi járványügyi adatok fényében kilátásba helyezte, hogy "az egészségügyre háruló teher csökkentése érdekében egyes kórházakban ismét szükségessé válhat a halasztható műtétek elnapolása". Ez a kedd reggel belengetett lépés összecseng cikkünk főbb állításával, miszerint nagy sebességgel közeledik Magyarország az egészségügyi ellátórendszer teherbíróképességének felső határához.

A hétfő reggel jelentett hazai járványadatok szerint 3980 embert ápolnak koronavírus-fertőzés miatt kórházban és 434-en szorulnak közülük lélegeztetőgépre. Csupán 11 nap elég volt ahhoz, hogy mindkét szám duplázódjon. Az elmúlt napokban exponenciálisan terjedő járvány következményeit tehát már az állami intézmények is érzik.

A számok kísértetiesen hasonlítanak a tavaly őszi, második járványhullám idején látott adatokhoz, miközben a társadalom nagyobbik része megkapta a védőoltást. Ezekből a grafikonokból is jól leolvasható, hogy ez a járványhullám már nemcsak az oltatlanok járványa, ahogyan azt sokan korábban prognosztizálták.

koronavirus1n-490336

Amennyiben ez a fertőzési tempó fennmarad, akkor a kórházi terheltségi számok 2, illetve 3 hét múlva megint duplázódnának. Az elmúlt hetek kórházi terheltségének növekedése is a tavaly őszi hullámot idézi sajnos.

korhazi apolt novekedes

Kórházi korlátok: hol van az a bizonyos pont?

A negyedik hullám súlyosságát jól mutatják a fenti, tavaly őszi helyzettel párhuzamos grafikonok, de kifejezőek azok a számok is, hogy a fentebb ismertetett kórházi számok hogyan viszonyulnak az állami egészségügyi ellátórendszer kapacitásának aktuális felső határához. Az állami kórházak Covid-teljesítményének felső határa azonban hivatalosan nem ismert, ezért csak becsléseket lehet arra végezni, több módszertan alapján. És ezek alapján meg lehet becsülni, hogy a kórházak terheltsége jelenleg hol áll és mik a kilátások a rendszer túlcsordulását illetően.

1. A kórházakban lélegeztetésre szoruló betegek száma

Az egyik kapaszkodót Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának közel egy évvel ezelőtt tett nyilatkozata jelenti. Ezek szerint nem háborús körülmények között "a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el". Az elmúlt egy évben ugyanakkor voltak változások az állami egészségügyben: tavaly december óta már a 3. hullám tombol és terheli a kórházakat, valamint a személyzetet, az egészségügyi szolgálati jogviszony is életbe lépett idén, és a szektorban dolgozók számára ősz eleje óta kötelező a védőoltás, mindezek pedig a rendelkezésre álló humánerőforrást inkább csökkentették (egyes becslések szerint több ezer fővel). Vagyis ez az 1000 fős lélegeztetett felső határ a mai körülmények között már nem biztos, hogy megállja a helyét, a valós helyzetet tükröző szám közelebb lehet 900 főhöz.

Kérdés, hogy ehhez a "béke időben" 900 beteget lélegeztetni képes kapacitáshoz képest hol tartunk most. A november 8-i jelentés szerint 434 beteg szorult a Covid miatt lélegeztetőgépre, de fekszenek az intenzív osztályokon olyan betegek is, akik nem a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben szorulnak gépi támogatásra. Ezek száma béke időben átlagosan 150-200 fő volt, így számításainkban most is így kalkuláltunk. Vagyis a rosszabb forgatókönyv alapján jelenleg 630 beteg körül lehet az a szám, akik valamilyen betegségüknél fogva lélegeztetésre kényszerülnek. Ezzel számolva a hétfői állapotok szerint valahol az állami egészségügy teherbíró képességének 70%-a körül járhatunk, de figyelmeztető jel, hogy múlt pénteken ez az arányszám még csak 65% körül lehetett számításaink szerint.

2. Intenzív osztályok ágyszáma

A másik lehetséges módszer az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának felső határának meghatározására az intenzíves ágyak száma. Az idén tavaszi járványhullámban az ezzel kapcsolatos számításainkat már részletesen bemutattuk, azóta viszont új hivatalos adatok láttak napvilágot, többek között a 2021 márciusában és áprilisában csúcsra futó járvány kórházakra gyakorolt következményeiről. Fontos hangsúlyozni, hogy az intenzíven fekvő betegek száma "normál" (Covid-mentes) időszakokban is magasabb, mint a lélegeztetett betegek száma, hiszen vannak olyan súlyos betegek is, akik egyelőre nem szorulnak gépi támogatásra, "csak" folyamatos megfigyelésre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő csúsztatva ugyan, de havi bontásban közzéteszi a kórházak lejelentett teljesítményét. A jelentések egészen idén augusztusig rendelkezésre állnak, így például tudjuk, hogy hivatalosan mi történt a kórházi ágyakon a korábbi járványhullámok csúcsán, ha csak a fő számokat nézzük. Az alábbi ábrán ezeket a folyamatokat mutatjuk be:

intenziv agy kihasznatltsag korhazak

Ebből leolvasható, hogy a második járványhullám során tavaly ősszel (amivel a mostani negyedik hullám sok párhuzamosságot mutat) sikerült olyan mértékben növelni az intenzíves kapacitásokat (ágyszámban és munkaerőben), hogy a rendszer nem csordult túl, 2020 decemberében a rendelkezésre álló 1585 intenzív ágyat 83%-ban használták ki a kórházak, ez volt az akkori terhelés csúcsa. Ezzel szemben viszont a 2021 tavaszán tomboló harmadik hullámban hivatalosan is kimutatható az állami ellátórendszer túlcsordulása: áprilisban az 1677-re növelt intenzív ágyas kapacitáson 1930 fekvőbeteget mutatott a rendszer.

A korábbi hullámok megnövelt intenzív ágyas kapacitásai lehetnek iránymutatók a közeljövőre nézve is. Ebből kiindulva elfogadhatjuk az 1677 intenzív ágyas kapacitást a jelenlegi felső korlátnak. Jelenleg 434 lélegeztetett beteg van a Covid-intenzív osztályokon, korábbi becsléseink alapján lehet még további 250-300 beteg, akik a súlyos Covid-betegséglefolyás miatt fekszenek a Covid-intenzív osztályokon és létezik az a harmadik csoport, akik nem Covid-betegség miatt vannak intenzíven. Az ő számuk 2020 áprilisa és 2021 augusztusa között a hivatalos NEAK statisztikákból számolva 600-620 fő lehet. Ezt a három intenzív ellátásra szoruló csoportot összeadva adódik számunkra az 1250-1350 fős intenzív betegszám jelen állapotok szerint. Ezen módszertan alapján (több egyszerűsítést is feltételező, ezért nem is pontos) becslésünk szerint az állami egészségügy teherbíróképességének 74-80%-ánál lehetünk most, ami nincs messze az 1. módszer szerint számolt kihasználtsággal.

(Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az 1500-1600 intenzív ágyas kapacitást a humánerőforrás oldaláról is alá lehet támasztani.)

Kilátások

Azt nem tudni, hogy a kormány milyen járványgörbével és így kórházi leterheltséggel kalkulál a 4. hullámban, vannak viszont szakértői prognózisok, amelyek akár 8000 fős kórházi ápoltszámot sem tartanak kizártnak még novemberben. Egy ilyen helyzetben a jelenlegi arányszámokkal számolva 800 fő lenne a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, ami a mostani helyzethez képest 370 fős további lélegeztetett személyt jelentene sajnos. Ezzel a teljes lélegeztetett beteglétszám elérné az 1000 főt, ami már kikezdi az ellátórendszer teherbíróképességét.

A helyzetet látva, a döntéshozóknak több lehetőségük is van, amennyiben az előrejelzéseknek megfelelően tovább romlanak a kórházi számok (ez ellen hathat az őszi szünet, a november elsején életbe lépett maszkviselési kötelezettség bizonyos helyzetekben). Az egyik eszköz, amivel folyamatosan élnek a kórházakban, hogy növelik az intézményekben a Covid-betegek ellátására alkalmas területet, emellett ehhez hozzárendelik a nagyobb munkaerőigényt átcsoportosításokkal. Végső esetben akár az egyéb ellátások korlátozása is felmerülhet, amit már több szakértő is előrevetített az elmúlt napokban.

Címlapkép: Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án. Forrás: MTI/Vasvári Tamás

praga
elektromos autó töltő
aram_energia
who getty stock
astrazeneca-sarah-gilbert-vilagjarvany-halalosabb-covid-19-omikron-varians
Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Állítsd a valószínűségeket a saját oldaladra!
praga