branko milanovic
Gazdaság

Elárulta a világhírű közgazdász, mi a koronavírus-járvány legnagyobb tanulsága az emberiség számára

Beke Károly
A világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs meg a szükséges együttműködésre törekvés és nem igaz az a naiv érvelés, hogy ha mind egy csónakban evezünk, akkor a közösség összetart. Ez a járvány egyik nagy leckéje, amire az embereknek majd emlékezniük kell. – mondta a Portfoliónak Branko Milanovic világhírű közgazdász. Szerinte erre bizonyíték, hogy miközben a gazdag országokban gyakran már felesleg van a vakcinákból, inkább hagyják lejárni azok szavatosságát ahelyett, hogy odaadnák vagy eladnák azt a szegény országoknak. A City University of New York professzora szerint egyelőre nem a globális hiánygazdaság, hanem a sosem látott fiskális élénkítések okozzák az inflációt a világban, azt pedig még nem lehet megítélni, milyen hatással lesz a járvány az egyenlőtlenségre.

Portfolio: Az elmúlt években a koronavírus-válság teljesen új helyzetet teremtett a világgazdaságban. Közgazdászként mit gondol a jelenleg tapasztalható kínálati súrlódásokról, melyek nem voltak jellemzők az utóbbi évtizedekben?

Branko Milanovic: Szerintem ezek a kínálati súrlódások eltörpülnek amellett, mekkora fennakadásokat okozott a koronavírus az emberek életmódjában világszerte. A járvány kitörésekor sem azon aggódott az emberek többsége, hogy vajon a beszállítói láncok nem szakadnak-e meg. És jól is tették az emberek. Ha megnézzük az Egyesült Királyság példáját, a Brexit sokkal nagyobb károkat okozott, mint a járvány. Ugyanez a helyzet, ha összevetjük a beszállítói láncok fennakadásait azzal a hatással, hogy nem lehetett utazni a világban.

Ez annak köszönhető, hogy a tőke összességében sokkal mobilisabb, mint a munkaerő.

Meddig maradhatnak velünk ezek a kínálati fennakadások a világban? Kell aggódnunk amiatt, hogy tartósan magas inflációhoz vezetnek?

A kérdés, hogy a járványnak milyen hosszútávú következményei lesznek. Szerintem ezek a következmények komolyak lesznek: rengeteg munkát a jövőben távolról lehet majd végezni, aminek egyértelműen hatása lesz a globális munkaerőre. A konfliktus súlyosbodik majd Kína és az Egyesült Államok között, illetve jöhet tartós infláció, ezek most a legfontosabb formálódó változások.

Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász, elsősorban a jövedelemeloszlás és az egyenlőtelenség szakértője. 2014 óta a City University of New York professzora, emellett a Luxembourg Income Study kutatója. Tanít a London School of Economics-on és a Barcelona Institute for International Studies-on. Korábban a Világbank kutatási részlegének vezető közgazdásza volt, PhD diplomáját még Belgrádban szerezte 1987-ben. Könyveit többször választották szakmai folyóiratok az év olvasmányának, legújabb, 2019-ben megjelent „Egyedül a kapitalizmus – A világot uraló rendszer jövője” című művét most adta ki magyarul a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A világhírt elsősorban az ügynevezett „elefánt ábráról” szerezte, mely a világ népességének jövedelmi eloszlását mutatja és arra bizonyíték, hogy a fejlett országok szegény rétegének jövedelme nem emelkedett a világon, részben ez eredményezett társadalmi elégedetlenséget. Milanovic elmélete szerint a globális vagyoni eloszlásban a 70-90. percentilis közti emberek jövedelme 1988 és 2008 között egyáltalán nem emelkedett, sőt egyeseknél csökkent is. Közben a szegény országok állampolgárai és a világ leggazdagabbjai egyre gazdagabbak lettek.

Szerintem eddig nem a kínálati hiány okozta az inflációt, hanem a nagyon jelentős kormányzati gazdaságélénkítés világszerte. Több gazdag országban ennek mértéke elérte a GDP 10 százalékát, amihez hasonlót még nem láttunk a történelemben.

Ebben a környezetben, amikor a pénzmennyiség ilyen mértékben nő, a kibocsátás pedig csökken, az infláció elkerülhetetlen következmény.

Általában a gazdasági sokkok növelik az egyenlőtlenségeket. Az elmúlt években is ez volt jellemző?

Ez azért nehéz kérdés, mert a járvány még nem ért véget. Most annyi látszik két év után, hogy a megbetegedés, a halálozás és az elővigyázatosság sokkal erősebb volt a középosztályban, a szolgáltató szektorban dolgozók körében és a vállalkozók esetében. Sokkal kevésbé érintette a járvány azokat, akik otthonról is tudtak dolgozni. Éppen ezért a célzott kormányzati programok többsége is a középosztályt és a vállalkozókat érintette. Összességében most azt látjuk, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban csökkent az egyenlőtlenség, illetve Európa nagy államaiban is hasonló eredményt mutatnak az első felmérések.

Ebből a szempontból a világjárvány hatása jóval kisebb volt, mint először látszott.

Az elmúlt harminc évben az országok közti egyenlőtlenségek növekedtek, de globálisan csökkentek a különbségek a gazdagok és a szegények között. Ez a következő években is folytatódhat?

Az előzetes adatok szerint 2020-ban megállt a globális egyenlőtlenségek csökkenése két ok miatt. Egyrészt Kína, mely eddig a globális egyenlőtlenség csökkenésének motorja volt többé nem tölti be ezt a szerepet, mivel ma már a közepes jövedelmű országok felső szintjére került egyre több gazdag emberrel, így a kínai növekedés többé nem csökkenti a globális egyenlőtlenséget. A következő években inkább növelheti majd azt. A másik ok, hogy India gazdasága 2020-ban 8%-kal esett vissza, 2021-ben pedig csak 4%-kal növekedhet, ezzel nem közeledett, hanem távolodott a gazdag országoktól.

Azt most nem látjuk, hogy 2020-21 csak egy rövid döccenő lesz az egyenlőtlenség csökkenésében vagy egy új trend kezdete. Mindkét eset elképzelhető.

Az elmúlt közel két évben már együtt éltünk a járvánnyal, amit sokak szerint az oltás tud legyőzni. A fejlett világban szinte korlátlanul áll rendelkezésre mostanra oltóanyag, viszont a vakcinák globális elosztása egyenlőtlen, amire már a WHO is figyelmeztetett. Növelheti ez a globális egyenlőtlenséget?

Igen, bár említettem már, hogy a gazdag országokban is jelentős károkat szenvedtek el a dolgozók. Ez a folyamat viszont még nagyobb szakadékot képezhet a szegény és a gazdag országok között. Utóbbiaknak sokszor feleslegük van a vakcinákból, akár a szavatossági idejük is lejár az oltóanyagoknak ahelyett, hogy odaadnák vagy eladnák azokat a szegény országoknak.

A világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy nincs meg a szükséges együttműködésre törekvés és az a naiv érvelés, hogy mind egy csónakban evezünk egész egyszerűen nem igaz. Ez a járvány egyik nagy leckéje, amire az embereknek majd emlékezniük kell.

Néhány hete a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének rendezvényén adott elő. Mekkora veszélyben van ma a demokrácia? Mik jelentik a legnagyobb fenyegetést és a világ mely országaiban vagy régióiban van jelen ez leginkább?

Szerintem a demokrácia nem egy állandó állapot. Néhány területen vagy országban bizonytalan a helyzete, ilyen terület például az igazságügyi rendszer, a politikusok elszámoltathatósága, a korrupció, a választási rendszer igazságossága és tisztasága, a média függetlensége a kormánytól és az üzleti befolyástól. Látok ugyanakkor kedvező jeleket is. Szerintem nem csak a kormányok egyre nagyobb hatalma okoz kockázatokat a demokráciában, hanem az üzleti világ egyre nagyobb hatalma is, hiszen a nagy vállalatok a lobbizáson és a korrupción keresztül egyre nagyobb szerepet játszanak a törvényhozásban is, illetve milliárdosok birtokolják a médiát.

Nemrég a Foreign Affairs című lapban azt írta, hogy a kínai-amerikai szembenállás hatással lesz a szegényebb, feltörekvő országok felzárkózására, illetve az előbb is említette, hogy a rivalizálás erősödésére számít. Jól gondoljuk, hogy a feltörekvő országok szempontjából óvatos optimizmussal figyeli ezt a folyamatot?

Ha a konfliktus békés marad és korlátozott gazdasági hatása lesz, akkor az pozitív hatással lehet a közepes jövedelmű és szegényebb országokra. A két nagyhatalom ugyanis megpróbálhatja növelni befolyását, ezért jobban figyelembe veheti más országok igényeit. Afrika például jelenleg is profitál Kína „Egy út, egy övezet” politikájából, azonban most Amerika többé-kevésbé hasonlóra törekszik, hogy ellensúlyozza Kína befolyását. Ez pedig jó Afrikának.

Ha csak egy szuperhatalom van a világon, akkor annak nem kell különösebben aggódnia, hogy valaki más a maga oldalára akarja állítani ezeket a szegényebb országokat. Két ilyen szuperhatalom létezésével viszont a kisebb országok mozgástere jelentősen nő.

Mit gondol jelenleg Magyarországról és a kelet-közép-európai régióról? Vezetheti az itt formálódó új erő az európai gondolkodást a következő években?

Nem látok rá részletesen az Európai Unió viszonyaira, ráadásul azok gyakran változnak, de szerintem az erősebb kelet-európai hangok mindenképp üdvözlendők.

Mostanra visszaütött az a korábbi helyzet, amikor a kelet-európai országoknak megmondták, mit kellene tenniük, illetve arra kérték őket, hogy maradjanak csendben. Ahogy a visegrádi országok egyre gazdagabbak lettek megnőtt az önbizalmuk és a szerepük is nő, ez pedig kiegyensúlyozottabb Európai Uniót hoz.

Az elmúlt hetekben úgy tűnt, végre sikerül megegyezni a társasági adó minimális globális kulcsáról. Ez milyen hatással lehet a világgazdaságra? Véget lehet vetni az adóversenynek?

A megállapodás szerintem jól mutatja azt, ami mindenki számára nyilvánvaló, aki a valóságban él: ha a nagy országok szembe akarnak szállni a nagy vállalatokkal, akkor nyernek. Hosszú ideje az a gyakorlat, hogy az olyan világcégek, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook profitálnak a nemzetközi adóversenyből, és ezzel jelentős bevételkiesést okoznak az államoknak. Ők próbálták fenntartani ezt a helyzetet erőteljes lobbizással, azonban az adóelkerülés túl nagy lett, így már az USA és a nagy európai országok is felléptek ellene.

Szerintem ez más területeken is jó példa: az államnak megvannak az eszközei, hogy elérje a nagyvállalatok adófizetését, a kérdés csak az, hajlandó-e ezeket az eszközöket használni.

Címlapkép: Roberto Ricciuti/Getty Images

washingtondc
varsó, csúcs, orbán, találkozó
putyin, biden, oroszország, usa
oltás vakcina koronavírus
Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
jarvany technologia mobiltelefon