török tüntetés
Gazdaság

Robbanás küszöbén Törökország a líra zuhanása után – Hogy bírják ezt ki államcsőd és polgárháború nélkül?

Beke Károly
Másfél év alatt értékének felét veszítette el a török líra, mely csak az elmúlt egy hónapban több mint 40 százalékot bukott a dollárral szemben. Egyáltalán hogy bír ki egy ország ekkora szakadást államcsőd nélkül? És miért nincsenek tömegtüntetések Törökországban? Szakértők szerint legkésőbb a 2023-as választásokon bukásra van ítélve Erdogan elnök gazdasági modellje, már ha egyáltalán lesznek még választások.

Évek óta a zuhannak az egyre mélyebb szakadékba a törökök

Nem ma kezdődött a török devizaválság, a Portfolio is többször írt cikket az aktuális fejleményekről. Azonban az utóbbi napokban drámaian felgyorsult a líra zuhanása, egyetlen hónap alatt több mint 35%-kal értékelődött le a deviza. Tíz éve még kevesebb mint két lírát kellett adni egy dollárért, mostanra az árfolyam 13 fölé ugrott.

Külső szemlélőként egészen hihetetlen, hogyan tud egy ország államcsőd nélkül kibírni egy ilyen durva leértékelődést. Hiszen ha egy deviza ennyire elszabadul, akkor ott általában súlyos stabilitási gondok szoktak lenni előbb-utóbb,  Törökország viszont évek óta húzza. Időről időre felvetődik a kérdés, mikor jön a sztori várhatóan fájdalmas végkifejlete, illetve mi lehet az. Az államcsőd mellett szóba jöhet megoldásként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagja, ami kihúzhatná a törököket a bajból, erre azonban a jelenlegi politikai felállásban nagyon kicsi az esély.

Az államcsődön kívül a másik eshetőség az erőteljes társadalmi elégedetlenség, forradalom, akár polgárháború, mely hasonló szituációkban előfordulhat. Hiszen a nemzeti deviza zuhanásával többnyire romlik az emberek életszínvonala. Törökországban 2016-ban volt egy sikertelen puccskísérlet Recep Tayyip Erdogan elnök ellen, az utóbbi években viszont nem hallani tömegtüntetésekről.

A mostani cikkben két fő kérdésre keressük tehát a választ:

  1. Miért nem ment még eddig csődbe Törökország? Mennyire reális forgatókönyv egy államcsőd?
  2. Miért nem robbant még ki nagyobb társadalmi elégedetlenség az elmúlt években?

A török gazdaság fő problémája a politika

Ha a török GDP-adatokat nézzük, akkor első látásra nincs különösebb gond a török gazdasággal, a harmadik negyedévben 7,4%-kal bővült a gazdaság. Az elmúlt években elsősorban a nemzetközi tendenciába illeszkedett a török gazdaság teljesítménye, a járvány során hasonló visszaesést mutatott, mint a világgazdaság. Más kérdés persze, hogy a líra leértékelődése mellett a dollárban kifejezett gazdasági teljesítmény folyamatosan csökken.

A Világbank adatai szerint 2013-ban a török GDP még megközelítette az 1000 milliárd dollárt, ez 2020-ra 720 milliárdra esett vissza. Elnézve a líra idei 80%-os zuhanását 2021 végére ez várhatóan még alacsonyabb lesz. Ez persze nem fejezi ki a belső árszínvonalban történt változást, a 20%-os infláció mellett a líra leértékelődése akár pozitív is lehet például az exportőrök számára. A legkifejezőbb talán a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP, ami a török életszínvonalat mutatja:

Jól látszik, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint az elmúlt évek stagnálása után újra emelkedésnek indulhat az életszínvonal Törökországban a líra zuhanása ellenére is.

Ez azonban csupán egy technikai kivetítés, ami a török gazdaságban rejlő potenciálon alapul. A török gazdaság azonban évek óta a politika fogságában van, az országban minden adott lenne ahhoz, hogy a feltörekvő piacok egyik állócsillaga legyen. Azonban a politika gyakran kiszámíthatatlan ingadozásai erőteljesen rányomják bélyegüket a gazdaság teljesítményére. A jelenlegi cikk keretei között nehéz lenne részletesen tárgyalni a török gazdaságpolitika elmúlt húsz évét, mióta Erdogan van hatalmon.

Az viszont sokat elárul, hogy azóta a hetedik jegybankelnököt „fogyasztja” az ország.

Ráadásul az elmúlt években felgyorsultak a fejcserék a jegybank élén, egyre kevesebb időt kapnak az elnökök. 2019 nyarán nevezték ki Murat Uysalt, ő még több mint egy évet töltött a jegybank élén, tavaly novemberben őt váltotta Naci Agbal, majd márciusban neki is ajtót mutatott Erdogan és Sahap Kavcioglut nevezte ki a jegybank élére.

Ez rávilágít a líra zuhanásának egyik fontos okára: a jegybank politikai befolyásolására. A török elnök ugyanis évek óta az alacsony kamatok híve, folyamatosan kamatcsökkentést szorgalmaz. Sőt, Erdogan szerint a magas infláció oka a magas kamat, miközben a világ nagy részén a monetáris politika alaptézise éppen ennek ellenkezője. Az ortodox jegybankok éppen azon az elven működnek, hogy a magas inflációt a kamat emelésével próbálják letörni, Törökország viszont az elnök utasítására éppen ennek ellenkezőjét próbálja végrehajtani.

Az elmúlt hónapokban a 20%-os infláció mellett Erdogan nyomására kamatcsökkentésbe kezdett a jegybank, mostanra 15%-ra vágták le az irányadó rátát. És itt az elnöki nyomás nem elemzői vélemény, hanem tény, gyakorlatilag a soron következő kamatdöntő ülés előtt időről időre megszólal Erdogan, és utasításba adja a további lazítást. A már említett Naci Agbal tavasszal éppen azért jutott az elbocsátás sorsára, mert nem sokkal korábban 200 bázisponttal emelte a kamatot a jegybank.

A kamatcsökkentések eredményeként mostanra megint erőteljesen negatív lett a török reálkamat, ami folyamatos nyomást jelent a líra árfolyama szempontjából. A legfrissebb adatok szerint mínusz 6,3 százalék jelenleg a reálkamat, ami sokéves mélypontnak felel meg.

Ez pedig egyértelműen hozzájárul a líra zuhanásához, korábban éppen a pozitív reálkamattal sikerült ideig-óráig megfékezni a deviza esését.

Ráadásul a deviza szabadesése a következő hónapokban csak növelheti a gondokat, a szakértők szerint az utóbbi hetekben látott rekordgyenge líra akár 30%-ig is felpörgetheti az inflációt az importárakon keresztül. Novemberben már látszottak az első hatások, 21,3%-ra emelkedett az infláció, ami hároméves csúcs.

Néhány éve még Erdogan is meggyőzhető volt, hogy meg kell fékezni a líra zuhanását, 2018 nyarán például félredobva addigi gazdaságpolitikai elképzeléseit hozzájárult a kamat emeléséhez. A szakértők szerint ugyanakkor most erre kicsi az esély. Az elnök ugyanis az utóbbi hetekben elég egyértelműen „beleállt” abba, hogy a gyenge líra nem feltétlenül baj, sőt akár az exportra és beruházásra épülő gazdaságpolitika egyik alappillérje is lehet. Erdogan szerint Törökország továbbra is gazdasági szabadságharcot vív a spekulánsok ellen és ezt a harcot meg fogják nyerni.

Miért nem mentek még csődbe a törökök?

Logikus kérdés lehet, hogy a líra ennyire durva leértékelődése mellett miért nem ment még csődbe Törökország, miért nincsenek súlyos pénzügyi és finanszírozási gondjaik. Ez nagyrészt az ország erős fundamentumainak köszönhető. Törökország államadóssága továbbra is viszonylag alacsony, a GDP 40 százaléka, emiatt mérsékelt az éves finanszírozási szükséglet.

A grafikonon látszik, hogy a török adósság a következő években sem ugrik megjelentősen az IMF becslései szerint. Azonban ebből a szempontból is kulcsszerepe lehet a líra árfolyamának, hiszen egyre nagyobb az adósságon belül a dollár részaránya. Timothy Ash, a Blue Bay szakembere a Portfolio kérdésére úgy becsülte, hogy jelenleg 60 százalék körül lehet a dollár részaránya.

Vagyis önmagában a líra egy százalékos leértékelődése változatlan feltételek mellett 0,6 százalékpontos emelkedést jelent az adósságrátában.

Így a török deviza utóbbi hetekben látott szabadesése után könnyen lehet, hogy a fentinél lényegesen kedvezőtlenebb lehet az adósságpálya a következő időszakban, de várhatóan így sem éri majd el a veszélyes szintet.

A török államnak mintegy 11 milliárd dollár devizatörlesztési kötelezettsége van 2022-ben, miközben az állam devizatartalékai meghaladják a 130 milliárd dollárt – emlékeztet Timothy Ash. Mindezen felül a pénzügyminisztériumnak további jelentős devizabetét-állománya is van. Vagyis az állam adóssága miatt elvileg nem kell aggódni. Sokkal nagyobb probléma lehet a vállalatok és a bankok devizaadóssága, de az adósok nagy része egyben exportőr is, vagyis természetes módon fedezi a kockázatait, a bankok pedig jelentős dollárbetét-állományon ülnek.

A fentiek megmutatják, miért van mérsékelt hatása a gazdaságra a líra zuhanásának:

egyre erősebb a dollárizáció a török gazdaságban, ma már aki tudja, az nem a lírát használja megtakarításra.

A friss adatok szerint a török bankbetétek mintegy 60 százaléka már dollárban van, az elmúlt hetek szabadesése után ez az arány folyamatosan emelkedik. A Wall Street Journal által idézett statisztika szerint egyetlen hét alatt egymilliárd dollárral nőtt a török lakosság devizabetéteinek összege. Timothy Ash szerint éppen ezek a devizabetétek jelenthetik a török gazdaság legsebezhetőbb pontját. Ha ugyanis az emberek elégedetlensége növekszik és vissza akarják kapni a pénzüket, akkor „meleg lehet a helyzet”. A török jegybank az utóbbi években 128 milliárd dollárnyi tartalékot „égetett el” a líra védelme érdekében eredménytelenül. Így miközben a bruttó tartalék még mindig magas, a nettó már bőven negatív a gazdaságban. Ez egy hasonló bankpánikot idézhet elő, mint amilyenre Libanonban volt példa az elmúlt években – teszi hozzá a szakember.

Miért baj a zuhanó árfolyam?

Első pillantásra talán nem világos, miért jelent ekkora problémát egy gazdaság életében a fizetőeszközének más pénznemmel szembeni drasztikus értékvesztése. Egy polgár, aki lírában kapja a bérét, és líráért is vásárol, nincs közvetlen kapcsolatban az árfolyamváltozásokkal. Azonban a gazdaságban nagyon sok szereplőnek van megtakarítása és/vagy hitele, bevétele és/vagy kiadása dollárban. Ezek ráadásul nem kiegyensúlyozottak, tehát az árfolyamváltozással nem nő egyszerre a megtakarítása es a hitele, vagyis a líra árfolyamváltozásának hatására a szereplők vagyoni és jövedelmi helyzete megváltozik. Ez már kis árfolyamváltozás mellett is jelentős változásokat okozhat, a líra esetében látott mozgásoknál pedig már hatalmasat.

Persze mondhatjuk, hogy az exportőrök jól járnak, de közben az importőrök tönkremennek (hacsak nem emelik egekbe az áraikat, és akkor jön az infláció). Az állam is rengeteget bukik a dolláradósságán, mivel annak kamatait lírában kell kitermelni, és ugyanígy érezhet egy devizahiteles család is.

Ráadásul az, hogy valaki jól, valaki meg rosszul jár a gazdaságban az árfolyamváltozással, nem egyenlíti ki egymást. Az egyik cég, háztartás csődje nem ugyanolyan értékű esemény a társadalomban, mint valakinek a magasabb profitja. Ennél is fontosabb, hogy egy feltörekvő, forrásigényes gazdaságban a devizakötelezettség nagyobb, mint a devizakövetelés, tehát a hazai fizetőeszköz gyengülése összességében is több veszteséget okoz, mint hasznot.

A heves árfolyammozgások során nincs idő és lehetőség ezeknek a veszteségeknek a szétterítése, kompenzálása (például a bértárgyalások során). Ezért a líra zuhanásának lesznek vesztesei, csődbe menő cégek, azok alkalmazottjai, devizahitelesek, az árupiacra átgyűrűző értékvesztés (infláció) ellen védekezni képtelen társadalmi rétegek stb.

A török elnök érvelése elsősorban arra épül, hogy a líra gyengülése jót tesz az exportőröknek, azonban az elmúlt hetek árfolyamingadozásai után közülük is egyre többen panaszkodnak. A hatalmas kilengések mellett ugyanis nehéz árazni a termékeiket, drága fedezési ügyleteket kell kötniük, illetve a deviza szabadesésével megemelkedett az alapanyagok és az energia ára is.

Miért nem lázadtak még fel a törökök Erdogan ellen?

A másik kérdés, hogy egy deviza ilyen mértékű zuhanása mellett miért nem elégedetlen a török társadalom. Nem szerencsés ilyen párhuzamot vonni, de érzékeltetésként:

olyan ez, mintha a forint egyetlen hónap alatt 500-ig esne az euróval szemben.

Ez általában az életszínvonal jelentős romlásával és társadalmi elégedetlenségekkel szokott járni. Említettük, hogy Törökországban 2016 nyarán volt egy sikertelen puccskísérlet, amikor Erdogant megpróbálták eltávolítani a hatalomból, majd ezt komoly megtorlások követték. Azóta viszont nem hallani komoly elégedetlenkedésről.

a hírek szerint egyre kevésbé támogatják Erdogant a törökök.

Az elnök népszerűsége húszéves mélyponton van, illetve az elmúlt napokban kisebb-nagyobb tüntetésekről is beszámoltak a hírügynökségek a török nagyvárosokban. Egyelőre nem tudni, ezek mennyire lesznek tartósak, egyelőre a líra meredek zuhanása válthatta ki őket. A szakértők szerint ugyanis elsősorban a szegényebb népesség életszínvonala romlik jelentősen, az ő körükben nő az elégedetlenség.

Az már csak olaj volt a tűzre, amikor a líra szakadása közben Erdogan pártjának egyik képviselője megpróbált tanácsod adni a törököknek, hogyan vészeljék át a nehéz időszakot:

Egyenek kevesebbet!

Zulfu Demirbag kiemelte, hogy normális körülmények között a törökök egy-két kiló húst esznek egy hónapban, most egyenek csak fél kilót. Ha pedig eddig két kiló paradicsomot vásároltak a boltban, akkor most vegyenek csak két darabot. Ez a narratíva egyébként beleillik az elnök utóbbi napokban hangoztatott kommunikációjába, Erdogan szerint is arra lenne szükség, hogy a lakosság jobban kivegye részét a „szabadságharcból”.

A török deviza mélyrepülése egyébként egyre inkább begyűrűzik a mindennapi életbe. A Financial Times cikke szerint volt olyan időszak két hete, hogy az Apple kénytelen volt leállítani online eladásait Törökországban, akkora volt a volatilitás a dollár-líra árfolyamban. A cég ugyanis így nem tudta árazni a termékeit. Szintén az FT idézi egy fiatal török ügyvéd tweetjét, ami felkapott lett:

Amikor beszálltam a liftbe 11,55-nél állt a dollár, mire kiszálltam 12,15 lett.

Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

A török társadalomban Erdogannak van egy nagyon lojális bázisa, a választók mintegy 30 százaléka minden körülmények között rá szavazna – vélekedik Tmomthy Ash. Ráadásul ez a réteg nagyon elkötelezett, az elnök bármikor milliókat tud az utcára hívni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ő tartja kézben a rendőséget.

A Blue Bay szakembere szerint most nagyon úgy tűnik, hogy Erdogan elbukja majd a 2023-as elnökválasztást.

Addig persze még sok minden történhet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nehéz lesz lecsillapítani a most elégedetlenkedőket. Timothy Ash szerint persze kérdés, hogy egy esetleges választási vereségre hogyan reagálna a török elnök, megvan annak a kockázata, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz politikushoz hasonlóan nem lenne hajlandó átadni a hatalmat, az csak tovább növelné a káoszt az országban. A másik komoly kérdés, hogy egyáltalán lesznek-e választások másfél év múlva, Erdogan ugyanis eddig nem a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartásáról volt híres (ellenzéki politikusok, aktivisták letartóztatása, újságírók vegzálása), így a népszerűtlenséget látva akár megpróbálhatja „elsumákolni” a választást is. Az ellenzék egyébként már hónapok óta előrehozott választások kiírását szorgalmazza, azonban látva az erőviszonyokat nem meglepő, hogy Erdogan ezeket a kezdeményezéseket lesöpri az asztalról. A török társadalom jelenlegi állapotát elnézve ha az elnök 2023-ban nem lenne hajlandó távozni a hatalomból (egy vereség után vagy a választások törlésével), akkor valószínűleg

minden eddiginél komolyabb tüntetésekkel, akár polgárháborúval nézne szembe.

Ha a pozitív forgatókönyv valósul meg és egy vereség után Erdogan csendben távozik, akkor Timothy Ash szerint a török gazdaság gyorsan visszapattanhat, a fundamentumaik ugyanis továbbra is erősek.

Most a fő kérdés az, hogy kihúzza-e 2023-ig a jelenlegi török vezetés. Erdogannak ugyanis a nacionalista MHP szavazataira is szüksége van. Így megvan annak a kockázata is, hogy a kisebbik párt is az elnök ellen fordul a népszerűségvesztés hatására, vagy a biztonsági erők (rendőrség, katonaság) hátrálnak ki mögüle.  Can Selcuki, a Turkiye Raporu közvéleménykutató igazgatója az FT-nek azt mondta, hogy azt sem tartja kizárnak, hogy a kormánypárton belül bomlik meg az egység, néhány képviselő megpróbálhat “menekülni a süllyedő hajóról”, különösen azok, akik nincsenek az elnök belső körében.

A helyi szakértők szerint ha nagyobb tömegtüntetések kezdődnének, akkor Erdogan bevetné a hadsereget is. Vannak olyan félelmek, hogy az elnök a népszerűtlenségét látva el akarja halasztani a 2023-as választásokat, vagy rendkívüli állapotot hirdet ki.

Ha belegondolunk, milyen kormány vezeti az országot, semmi sem zárható ki

- idézi a Financial Times az egyik ellenzéki vezetőt.

Címlapkép: ISTANBUL, TURKEY - 2021/11/24: Protesters chant slogans against the government during the demonstration. The depreciation of the Turkish lira against other currencies and the high cost of living are being protested by the people, while the police are responding to the protesters. (Photo by Hakan Akgun/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

rakéta háború orosz amerika
volkswagen kína
fehér ház donald trump joe biden amerikai elnökválasztás 2020 usa
Trump beszólt, idén is elkerülheti az államcsődöt Amerika
német berlin
vakcina oltás koroavírus

Kiszámoló Ez történt a héten

Az amerikai külkereskedelmi egyenleg újra tovább romlott novemberben. A havi 99 milliárd dolláros áruhiányt csak némileg...

Holdblog Értéktelenedő pénz

A pandémia évei a pénz nyomtatásának (elértéktelenedésnek) évei voltak, ez vélhetően nem újdonság, hiszen...

Holdblog Álomgyilkosok

Úgy tűnik a tőzsdei álmodozás korának egyelőre vége. 2020 tavaszától hatalmas mennyiségű frissen teremtett jegybankpénz/költségvetési...

2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó

Elemző munkatárs

Elemző munkatárs
Díjmentes online előadás
Mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Online előadás
Milyen részvényeket érdemes most venni?
volkswagen kína