vlagyimir_putyin_shutter
Gazdaság

Súlyos gázválság felé tarthat az EU Putyin döntése után – Rendkívüli ülés lesz hétfőn

Weinhardt Attila
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.

Két tűz közé kerültek az európai gázvásárlók

Bár az orosz gázt rubelért című huzavona kifutása nagyon bizonytalan, egy dolgot már biztosan elért Vlagyimir Putyin orosz elnök a március 31-én aláírt rendelettel: teljesen összezavarta az Európai Unió vezetését és a gázcégeket abban, hogy mit és hogyan is csináljanak ebben a helyzetben, amelyben egyszerre kell az orosz gáz, de közben minél hamarabb minél nagyobb mértékben meg is szabadulna tőle az EU.

Arra már az orosz rendelet aláíráskor rámutattunk: az az egyik fő kockázat belőle, hogy egyoldalúan közbeiktatott egy új szereplőt a gázszámlák kifizetési láncolatába (a Gazprombankot), ez pedig később majd ürügyként szolgálhat arra, hogy leállítsák az oroszok a gázszállítást, addig pedig a szándékos bizonytalanság keltéssel jó magasan lehet tartani a gázárakat. Gyakorlatilag pontosan ez történt meg a héten a lengyelekkel és a bolgárokkal, amelyek ellenállva a rendelet új kifizetési láncolatának (és tudva, hogy úgyis lejár év végével a szerződésük, illetve van más beszerzési alternatívájuk): ők az eddig megszokott módon akarták rendezni a gázszámlájukat, de a Gazprom a gázcsapok elzárásával válaszolt nekik.

Ebből Európa-szerte sokan azt szűrték le, hogy nincs mese: engedelmeskedni kell az oroszoknak, különben nem lesz gázuk. Az uniós szankciós rendszer betartása felett is őrködő Európai Bizottság azonban egészen máshogy látja ezt a kérdést és gyakorlatilag hetek óta egyre erősebben arra figyelmezteti a tagállamokat és rajtuk keresztül az orosz gázimportőr cégeket: nehogy engedelmeskedjenek az oroszoknak, mert azzal aláássák a meghozott uniós szankciókat és egyébként is csak zsarolásról van szó.

Mi a lényege a vitának?

Az elmúlt 24 órában számos fontos információ látott napvilágot és ezekből kitisztult legalább a vita lényege és valódi tétje.

I. A bolgárok felfedték azt, hogy hogyan került sor a Gazprom gázcsapjának elzárására. Ez nagy tanulság egész Európa számára. Amint azt a Politico-nak elárulta a bolgár miniszterelnök-helyettes: előzetesen kaptak a meglévő gázszállítási szerződésükhöz egy módosítási tervet a Gazpromtól, hogy az orosz elnöki rendeletnek megfelelően hogyan kellene ezentúl fizetniük a Gazprombanknál megnyitandó eurós és rubeles speciális számlák segítségével. A terv kapcsán számos tisztázó kérdésük felmerült, ami nem véletlen. Azt olvasták ugyanis ki a tervezetből, hogy miután átutalják az eurót a speciális számlára, onnantól lényegében elveszítik a kontrollt a pénzük sorsa felett. Ez azt jelenti, hogy egy ellenséges állam intézménye venné át a pénz felett az irányítást és váltaná le valamikor valamilyen árfolyam mellett rubelre és ezt utalnák tovább a Gazpromnak, hogy teljesítettnek lehessen tekinteni a gázszámlát. Mivel ezt a bolgár adófizetői pénzek szemszögéből nagyon kockázatos mechanizmusnak látták, több kérdést is feltettek a Gazpromnak, de ezekre nem kaptak érdemi információkat, így bepróbálkoztak azzal, hogy elutaltak 50 ezer dollárt arra a számlára, amin keresztül egyébként is fizetni szoktak a gázért. Innen azonban visszaküldték (!) nekik a pénzt az oroszok, majd elzárták a gázcsapot.

Az Európai Bizottság névtelen illetékese a Reuters egyik tudósításában megerősítette, hogy tudomásuk szerint a lengyelek is azzal a fizetési módszerrel próbálkoztak be, ahogy eddig is szoktak fizetni és utána feléjük is elzárták a csapot az oroszok. Ezután kezdtek el szerdán-csütörtökön szállingózni az értesülések, hogy egyes kisebb európai gázvásárlók már nyitottak rubeles számlát a Gazprombanknál és néhányan azon keresztül már fizettek is rubelben a gázért. Aztán az is kiderült, meg is írtuk, hogy nagy gázpiaci szereplőként már az osztrák OMV is elkezdte mérlegelni a rubelszámla nyitást is.

II. Az Európai Bizottság még határozottabb elutasító nyilatkozatokat és figyelmeztetéseket kezdett küldeni azoknak, akik megpróbálnának rubelben fizetni az oroszoknak. Ennek az előzménye az, hogy a Bizottság múlt héten a tagállamoknak kiküldött ajánlása nem volt világos és következetes abban, hogy pontosan hogyan is járjanak el a kettős szorításban, aztán a szerdai tagállami nagyköveti ülésen számos ország képviselője morgolódott emiatt. Ezek után a Bizottság csütörtökön szervezett egy háttértájékoztatót, amelyen kimondta egy vezető illetékes, hogy mi a testület igazi baja az orosz rendelettel: az, hogy egy második, rubelalapú számlát is kell nyitnia az európai gázvásárlónak, hogy oda leváltva az eurót, vagy a dollárt, végül így tudják rendezni rubelben a Gazprom felé a számlát.

A Bizottság szerint egyrészt az a baj ezzel a második számlával, hogy eleve sérti az uniós szankciókat egy ilyen számla megnyitása, másrészt az is problémás, hogy az első és második számla közötti euróról rubelre váltással kikerül a kontroll az európai gázvásárló kezei közül (ahogy azt fent a bolgárok is elismerték, ráadásul az eredeti gázszerződésekben nincs is ilyesmi rögzítve). Továbbá a leváltás során az orosz jegybankkal (onnan jön a rubel likviditás) és annak tartalékával is áttételesen kapcsolatba kerül a gázvásárló (oda kerül a leváltott deviza), márpedig az orosz jegybank szankciók hatálya alatt áll.

A Bizottság ezért azt a két másik fizetési módot ajánlotta eddig a tagállamok felé, hogy

  • vagy fizessenek az eredeti módon, azaz a rendeletben biztosított homályos kivételekre mutogatva kérjenek felmentést az oroszoktól az elnöki rendelet alól (a bolgárok és a lengyelek példája alapján látjuk, hogy hova vezetett mindez),
  • vagy csupán az első, eurós (dolláros) Gazprombank számlát nyissák meg, oda utalják el a pénzt és utána nyilvánítsák ki, hogy a maguk részéről rendezettnek tekintik az ügyletet; az oroszok pedig csináljanak azt az átutalt pénzzel, amit akarnak. Mivel ez is eltérne az orosz elnöki rendeletben előírt módozattól, miszerint két számlát kell nyitni, így félő, hogy ez a megoldás is hasonló következményekkel járna, mint amit a bolgár és lengyel esetben láttunk.

Éppen ezért az európai cégek még mindig hatalmas bizonytalanságban vannak, hogy mit tegyenek. Az talán majd segít, amit pénteken jelzett a Bizottság névtelen illetékese a Reutersnek, hogy az eddigi iránymutatást megtartva kiegészítik majd azt, hogy könnyítsék a tagállamok dolgát. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez mi lesz és mikor fog megjelenni.

Azt viszont már csütörtökön elkezdte kommunikálni a Bizottság alelnöke az Euronews-nak, hogy az a tagállam kötelezettségszegési eljárást kaphat a nyakába, amely hagyja az eurós és rubeles számlán keresztül rubelben fizetni az illetékessége alatt lévő gázcégeket. Márpedig például Szíjjárrtó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggeli nyilatkozata alapján az állami MVM CEEnergy pont erre a lépéssorozatra készül a május 22-i legközelebbi fizetési határnapon. Pénteken Szijjártó a szlovéniai Lendván járt és úgy nyilatkozott az MTI tudósítása szerint, hogy lehet politikailag arról beszélni, hogy más gázforrások kellenek és nincs szükség az orosz földgázra, meg hogy ez mennyire fontos, de ideológiailag és filozófiailag még senki nem tudott földgázt vásárolni, csak fizikailag. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország egyszerűen nem tud mást tenni, mint elfogadni az orosz elnöki rendeletet, mert nincs más érdemi gázbeszerzési lehetősége egyelőre az oroszon kívül.

Mi az a K számla és hogyan teljesül a megbízás?

A március 31-i orosz elnöki rendelet értelmében a Gazprombanknál két speciális, ún. K-nevű, számlát kell nyitnia az európai gázvásárló cégeknek, az egyiket abban a devizanemben, amelyikben eredetileg kötötték a gázszerződést (döntő részben euróban), a másikat pedig rubelben. Azt kell tudni ezekről a számlákról, hogy ezek tiltják a tranzakciók felfüggesztését, a pénzeszközök befagyasztását vagy megterhelését a külföldi vevő azon kötelezettségeinek teljesítése során, amelyek nem kapcsolódnak földgázszállítási szerződések kifizetéséhez – magyarázza az Interfax anyaga. Tehát ez arra utal, hogy kvázi automatikusan teljesül a nyugati szereplő által átutalt euró, vagy dollár leváltása a Moszkvai Értéktőzsdén a jegybank által meghatározott (valamilyen) árfolyam mellett és ez a leváltott rubel kerül végül a Gazpromhoz, és csak ekkor tekinti teljesítettnek az orosz elnöki rendelet a gázvásárlás pénzügyi ellentételezését. Az Európai Bizottság viszont azt ajánlja az európai cégeknek, hogy eleve ne nyissanak rubeles számlát és miután átutalták a pénzt euróban, vagy dollárban, nyilatkozzák le, hogy rendezték a számlát és ne tegyenek más lépést, mert megszegik az uniós szankciókat.

A valódi tét

A bolgár és lengyel irányba tehát csütörtöktől leálltak a direkt gázszállítások, a tranzit szállítás viszont megy továbbra is. Emiatt mindkét ország gyakorlatilag visszafordított gázszállítás segítségével igenis továbbra is kap orosz gázt, a lengyelek a németek felől, a bolgárok pedig a görögök felől. Ezzel együtt is komoly a tétje a fenti vitának, mert a bolgár és lengyel eset azt üzeni, hogy más ország is így fog járni, ha nem tartja be pontosan az orosz elnöki rendeletet.

Nem véletlen, hogy ezek után az éppen Japánban tartózkodó Olaf Scholz német kancellár is elismerte: bizony benne van a pakliban az orosz gázszállítások leállítása és erre igenis fel kell készülni. Az Energy Aspects nevű gázpiaci elemző cég pedig azt jelezte a kommentárjában a Reuters szerint, hogy

az egész huzavona oda vezethet, hogy még több európai ipari fogyasztó felé kell majd korlátozni a gázfelhasználást, mint ami már most is kalkulálható, a gáztőzsdei árak pedig még tovább emelkedhetnek.

Az ipari korlátozás lehetősége nem légből kapott, ugyanis éppen csütörtökön hozta nyilvánosságra a Gázszállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) a nyári kitekintő elemzését, amely azt a forgatókönyvet is modellezte, hogy mi lenne, ha teljesen leállnának az orosz gázszállítások. Ennek kiinduló dátumának április elsejét választották és ekkor azt kapták, hogy a mi régiónkbeli országokban csak 5-35%-ig tudnák őszig feltölteni a gáztárolókat. Ezután pedig kiegészítésként megjegyezték, hogy ha az orosz leállás május 1-től történne, akkor a kapott modellbecslésekhez 10-10%-pontot kell hozzáadni, tehát 15-45% közöttig lehetne csak feltölteni a tárolókat október 1-ig. (Ehhez a modellhez Európa-szerte rengeteg olyan feltételt társítottak a készítők, ami a lehetséges műszaki-technológiai kapacitások felső határára és nagyon rugalmas európai koordinált fellépésre épít, tehát a legoptimistább becslésnek mondható).

entsog terkep2204

Ha május 1-től leállnának az orosz szállítások, akkor ez az október elsejére becsült 15-45%-os regionális töltöttségi arány még mindig rendkívül alacsonynak számítana.

Így félő, hogy gázellátási zavarok lennének a térségben, és aktiválni kellene a vészhelyzeti leállítási sorrend első lépcsőfokait (ipar, nem létfontosságú intézmények).

Az alábbi ábra az európai átlagos töltöttségi pályát vetíti elénk, de ez elfedi azt, hogy a mi térségünkben jóval alacsonyabb szintre lehetne feltölteni a tárolókat, ráadásul ahogy fent jeleztük: ez a legoptimistább pálya lenne. Mindez jól érzékelteti, hogy az október elsején szokásos 87% körüli töltöttséghez képest (az elmúlt 10 év átlaga az alábbi második ábrán, most 32,3%-os a töltöttség) eleve alacsonyabb lenne a tél eleji kiindulási szint, amit csak jócskán súlyosbítana, ha a téli hónapokban továbbra se szállítanának az oroszok gázt.

entsog palya
eu gaztarolo egyuttes toltottseg

A fenti tétek alapján nyilván érhető, hogy az EU soros elnöki tisztet betöltő Franciaország illetékes minisztere miért hívott össze május 2-re egy rendkívüli energiaügyi miniszteri értekezletet. Egyrészt tisztázni kell, hogy az európai gázvásárlók mit tegyenek ebben a helyzetben és a kialakított egységes álláspont esetén előálló következményeket hogyan lehet kezelni együtt.

Címlapkép forrása: Shutterstock

antony-blinken-pekka-haavisto-washington

Holdblog Nem kell a techpapír

Ilyen is régen volt. 2006-ban. A Merrill híres alapkezelői felmérése szerint most jött el az az időszak, hogy újra...

Tematikus PR cikk
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Private Banking támogatási és advisory vezető

Private Banking támogatási és advisory vezető
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
mol benzinkút tankolás