Az emberek hagyományosan magasabb inflációt érzékelnek annál, mint amit az árstatisztika kimutat. Ennek fő oka egyszerűen a szubjektív valóságérzékelés, az áremelések sokkal jobban megmaradnak a fejben, mint ha valamiért ugyanannyit fizetünk a kasszánál. Az is jobban "fáj", ha a boltban gyakran vásárolt termék ára drágul, viszont kevésbé vesszük figyelembe, ha egy ritkán vásárolt, nagy értékű (tehát amúgy is drága) termék ára nem emelkedett.
Az utóbbi hónapokban a háztartások inflációs érzete látványosan erősödött, a GKI felmérése szerint 22%-os áremelkedést érzékeltek, ami több mint duplája a valós, mért árszínvonal-emelkedésnek. A 22% biztosan nem a valódi drágulási ütem Magyarországon, ám az is igaz, hogy a boltokba betérve nem is a 9,5%-kal találkozunk. Ez az átlagos áremelkedés ugyanis úgy jön ki, hogy a mérés tartalmazza például a (befagyasztott) rezsit, a ruházkodást és a tartós fogyasztási cikkeket - ezek együtt átlagosan kisebb tempóban drágulnak, mint 9,5%.
Ha viszont a gyakori vásárlások helyszínét adó boltokba betérünk, más infláció jön szembe. Évek óta igaz, hogy az élelmiszerek, étkezési szolgáltatások, szeszes italok, dohánytermékek együttes áremelkedési üteme meghaladja a hivatalos inflációs mutatót. 2016-ban és 2021-ben ugyan összezárt az olló, de csak rövid időre, és most is épp szétnyílóban van. A Portfolio által számolt "étkezési árindex" ugyanis nem 9,5%-os, hanem 12,3%.
Az emelkedést legfeljebb csak tompítja az élelmiszerárstop (arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire lehet jellemző más termékek extra drágítása az intézkedés okozta veszteség miatt), ám a csirkehús például még így is közel 30%-kal emelkedett egy év alatt, ahogyan a marha is, a sertés ára pedig még csak most kezdett emelkedni igazán. Meredeken emelkedik a tojás (27%) és a tej (15%), valamint a sajt (29%) ára is, emellett egyre kevésbé hat a liszt árstopja, hiszen a pékárukban átgyűrűző termelői áremelkedés 20-30%-os drágulást okoz. De az éttermi, munkahelyi étkezés ára is 15%-kal drágult egy év alatt.
Vagyis, bár igaz, hogy a lakosság szisztematikusan túlbecsüli az őt ért teljes inflációs hatást, a boltban a gyakran vásárolt termékek ára valóban jóval gyorsabb ütemben emelkedik, mint amit a hivatalos fogyasztói árindex mutat. Az inflációs érzetet az utóbbi hónapokban nem csak a gyakrabban vásárolt termékek áremelkedése gerjesztheti, hanem az is, hogy egyre kevesebb olyan terméket talál a lakosság, ahol valamiféle érstabilitás lenne jellemző. Az energiaárak meredek emelkedése egyre több helyre gyűrűzik át, a gyors termékátárazásokkal a vágtató infláció korába léptünk.
Az egyre több helyen megjelenő inflációs nyomásra jellemző, hogy számításaink szerint a KSH fogyasztói kosarának (ami alapján az inflációt számolja) négyötöde már 3% feletti tempóban drágul. Az energiaválság előtti három évben ez a mutató 50% körül ingadozott, előtte még alacsonyabban volt.
Címlapkép: Getty Images
