Magyarországon brutálisan nőnek az árak? Az EU élmezőnyétől nagyon messze vagyunk
Közzétette az Eurostat az eurózóna felülvizsgált inflációs adatát áprilisból, valamint a tagállamokban mért, harmonizált módszertan szerint készített indexeket is. Utóbbiban egész nagy szórást látunk: a legmagasabb infláció Észtországot sújtja, ahol 19,1%-kal nőttek az árak az előző áprilishoz képest. Ezzel szemben Franciaországban mindössze 5,4% volt az éves infláció.
A magyar áremelkedés mértéke pedig az EU-s középmezőny tetejében vagyunk,
Kilenc országban is jelentősebb mértékű inflációt mértek. Ez egyértelműen a hatósági árpolitika miatt lehetséges: Magyarország avatkozik be az árakba az EU-n belül a legdrasztikusabb módon, a lakossági energia ára például több éve maximált, miközben az energia beszerzési ára az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt. Ugyanez a helyzet az üzemanyagok árával, a pár hónapja megalkotott árstop miatt a fogyasztói árakban nem jelent meg az üzemanyagok nagykereskedelmi árának jelentős emelkedése.
Az élmezőnyhöz alacsony (de így is nagyon magas) magyar infláció persze nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságot nem sújtja az áremelkedés: a benzinárstop a kiskereskedőknek (főleg a kisebb benzinkutaknak) okoz veszteséget, a rezsiárak maximálása pedig az energiaszolgáltatónak, közvetetten pedig a magyar költségvetésnek jelent óriási kiadásokat. Az egyes élelmiszerek árának maximálása az energiaár-stophoz képest korlátozott hatással bír a fogyasztói árakra. A hatósági energia-árstopok esetleges megszűnésével tehát azonnali felpattanást látnánk a magyar inflációban.
A hatósági beavatkozás nélkül a magyar infláció alighanem az EU-s élmezőnyben lenne. Egyrészt a magyar gazdasági növekedés is átlagon felüli, amely gyakran magasabb inflációval jár kéz a kézben, másrészt az alacsonyabb fejlettségi tagállamok felzárkózása rendre relatíve magasabb inflációs környezetet eredményez a feltörekvő gazdaságokban (ezért magasabb általában a gyors felzárkózást mutató lengyel, magyar, román gazdaságban mért infláció, mint a német, olasz, stb.).
Ezt a kelet-nyugat különbséget most nem látjuk az inflációs rangsorban, ami azért lehetséges, mert a jelenlegi helyzetben a különbséget alapvetően az eltérő tagállami energiapolitikák okozzák, valamint az egyes országok energiamixe (kisebb részben természetesen most is szerepet játszik a reálgazdaság aktuális állapota, de a fogyasztás által vezérelt infláció jelenleg nem olyan hangsúlyos, mint a kínálati oldali nyomás).
A francia után a legalacsonyabb inflációt Máltán (5,4%), Finnországban (5,8%), Olaszországban (6,3%) és Svédországban (6,8%) mérték. A legmagasabb infláció az észt után: litván (16,6%), cseh (13,2%), lett (13,1%) és bolgár áremelkedés (12,1%) volt. A magyar infláció áprilisban 9,6% volt, az EU átlag 8,1%-on, az eurózóna átlaga 7,4%-on áll. Az első becslésben egyébként még 7,5% szerepelt - a 0,1%-pontos módosítás nem tűnik fontosnak, de ez azt jelenti, hogy márciusról áprilisra nem nőtt az infláció: abban a hónapban is 7,4% volt az éves áremelkedés mértéke.
viszont így is látványos, hogy mind az eurózóna átlagos inflációja (amit az EKB figyel), mind a tagállami inflációk mindegyike messze a jegybank 2%-os célja fölött állt.
Továbbra is szembetűnő, hogy az eurózóna inflációját nagyrészt az energia árának emelkedése okozza. A 7,4%-os emelkedésből az energiaár-emelkedés önmagában 3,7%-ot, tehát az emelkedés felét tette ki. Viszont az is látványos, hogy a korábbi hónapokkal ellentétben már az energia nélküli egyéb komponensek is cél feletti inflációt eredményeznének.
| Az egyes termékkategóriák hozzájárulása az eurózóna éves inflációjához (%pont) | |||||||
| Kategória | 2021. ápr. | 2021. nov. | 2021. dec | 2022 jan. | 2022. feb. | 2022. márc. | 2022. ápr. |
| Élelmiszer, alkohol, dohány | 0,16 | 0,49 | 0,71 | 0,77 | 0,9 | 1,07 | 1,35 |
| Energia | 0,96 | 2,57 | 2,46 | 2,8 | 3,12 | 4,35 | 3,7 |
| Ipari termékek (kivéve energia) | 0,12 | 0,64 | 0,78 | 0,56 | 0,81 | 0,9 | 1,02 |
| Szolgáltatások | 0,37 | 1,16 | 1,02 | 0,98 | 1,04 | 1,12 | 1,38 |
| Éves infláció | 1,6 | 4,86 | 5 | 5,1 | 5,9 | 7,4 | 7,4 |
| Forrás: Eurostat, Portfolio | |||||||
Nem véletlen tehát, hogy az EKB egyre inkább hajlik a kamatemelésre. A jegybank épp most vezeti ki az eszközvásárlási programját, amelynek lezárultával, júliusban 25 bázisponttal emelheti a kamatot, amely év közepén újra a pozitív tartományban lehet. Egyre erősödnek viszont azok a hangok is, amelyek szerint jelentősebb, akár 50 bázispontos kamatemelésre is szükség lehet júliusban.
Az EKB többször hangoztatja, hogy az infláció cél feletti szinten tartózkodása addig tolerálható és addig tekinthető átmenetinek, amíg annak keresleti okai nem fokozódnak. Az áprilisi inflációban viszont már látszanak ennek jelei: a szolgáltatások ára például 1,4%-kal drágult (persze ebben is szerepe van az energiaár-emelkedésnek), és minél szélesebb körben emelkednek az árak, az EKB részéről annál sürgetőbbé válik a beavatkozás.
Címlapkép: Getty Images