majomhimlő
Gazdaság

Terjed a majomhimlő Európában – Nyakunkon egy újabb világjárvány?

Haiman Éva
Még soha nem fordult elő annyi majomhimlős megbetegedés Európában, mint az utóbbi hetekben, és az amerikai kontinensen is nő a fertőzöttek száma. Egyelőre nem tudni, hogy járványról van-e szó, de mivel több mint 40 éve világszerte abbahagyták a himlő elleni védőoltásokat, így akár egy újabb világjárvány is potenciális veszély lehet, ezért a WHO is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Ami biztos, hogy a majomhimlő ellen létezik vakcina, de nincs specifikus kezelés; emberről emberre nehezebben terjed, mint a hagyományos himlő (legalábbis jelenleg), és annál jóval kevésbé halálos.

Egyre több országban jelenik meg a majomhimlő

A koronavírushoz hasonlóan a majomhimlő is zoonózis, ezért potenciálisan magában hordozza egy új világjárvány esélyét.

Az állatokról átterjedő vírusokkal kapcsolatban soha nem tudhatod, mi fog történni

– mondja Jay Hooper, az Egyesült Államok Hadseregének Fertőző Betegségek Kutatóintézetének munkatársa.

Hoopert azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Európában és Észak-Amerikában is emelkedett a majomhimlős esetek száma. Az első európai majomhimlős beteget az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (UKHSA) jelentette május 7-én, majd május 14-én további két esetet azonosítottak az Egyesült Királyságban. Míg a május eleji fertőzés nagy valószínűséggel Nigériából behurcolt, a másik két ember viszont nem volt külföldön, de ugyanabban a háztartásban éltek. Azóta viszont tovább nőtt az esetek száma, tegnap már 20 felett volt. Többeknél utazási előzmény nélkül, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással. A WHO figyelemfelhívó tájékoztatója szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a fertőzést az Egyesült Királyságban kapták el. Egyelőre nem tisztázott a lokális terjedés mértéke, vagyis az, hogy helyi járványról van-e már szó.

Portugália korábban öt majomhimlős páciensről számolt be, és több mint 20 gyanús esetről szerdáig, péntekre azonban a gyanús esetek többségénél igazolták a fertőzést. Spanyolország a hét közepén nyolc gyanús esetet jelentett, a hét végére már 20 feletti igazolt fertőzöttet. Az Egyesült Királyságban is fordulnak elő olyan esetek, amelyeknek nincs ismert epidemiológiai kapcsolatuk Nyugat- és Közép-Afrikával. A megerősített majomhimlős esetek közül számos homo- vagy biszexuális férfinak vallotta magát. Olaszország tegnap két újabb majomhimlő-fertőzést erősített meg, az esetek száma így már háromra emelkedett. A kór megjelent Ausztriában, Németországban és Franciaországban is.

Kanada is jelezte, hogy több mint egy tucat majomhimlő-gyanús esetet vizsgál, az Egyesült Államokban pedig e hét szerdán igazolták az első esetet: egy Massachusetts-állambeli férfi vírustesztje lett pozitív, miután Kanadában járt. Korábban, 2021-ben az USA két különálló majomhimlős megbetegedést jelentett, mindketten Nigériában kapták el a vírust.

Csökkent a védettség a majomhimlővel szemben

Jay Hooper szerint az új megbetegedések Európában akár azt is jelezhetik, hogy a vírus – még ha csak egy kicsit is, de – megváltozott, és növelheti az emberek közötti terjedési képességét.

„Miután a világ felhagyott a gyerekek beoltásával, azok esetében pedig, akiket évekkel korábban beoltottak, a védettség valószínűleg gyengült, most egyre növekszik azoknak az embereknek a száma, akiknek nincs immunitásuk a majomhimlővel szemben" – figyelmeztet a szakértő. Ha tehát kitörne egy járvány, az valószínűleg nagyobb lesz, mert a közösségben kevesebb ember védett.

Miután 1980-ban, a világméretű oltási kampányt követően bejelentették, hogy a himlőt világszerte felszámolták, felhagytak a rutinszerű himlőoltásokkal. Mivel a himlővakcina a majomhimlő ellen is védett, viszont a 40 évnél fiatalabbak nem voltak beoltva, ők érzékenyebbek a majomhimlő vírusfertőzésre is. Az amerikai lakosság rutinszerű himlőoltását már 1972-ben leállították.

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő egy zoonózissal, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés, mint a SARS-CoV-2 koronavírus. Az elnevezése onnan ered, hogy először 1958-ban laboratóriumi majmokban fedezték fel, de hogy valójában a majmok a felelősek a terjesztéséért, arra nincs bizonyíték. A WHO szerint a rágcsálók a legesélyesebb közvetítők.

A majomhimlő-vírus egy úgynevezett orthopoxvírus, amely ahhoz a himlőhöz hasonló, amelyet – legalábbis dokumentált formában – utoljára 1977-ben Szomáliában fertőzött meg embert, de annál kevésbé súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. Míg a himlőt 1980-ban felszámolták, a majomhimlő Közép- és Nyugat-Afrika országaiban továbbra is előfordul. Két különálló ágát azonosítanak: a nyugat-afrikait és a Kongó-medenceit, más néven közép-afrikai kládot.

Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben jegyezték fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban a himlő felszámolására irányuló fokozott erőfeszítések időszakában. Azóta több más közép- és nyugat-afrikai országból is jelentettek majomhimlőt: Kamerunból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Elefántcsontpartról, a Kongói Demokratikus Köztársaságól, Gabonból, Libériából, Nigériából és Sierra Leonéban. A legtöbb Kongóban fordul elő.

A vírus emberről emberre döntően testnedvekkel terjed a bőrön vagy a nyálkahártya belső felületein keresztül, például a szájban vagy a torokban lévő elváltozások, légúti cseppek és szennyezett tárgyak útján.

A majomhimlő-fertőzés lappangási ideje általában 6-16 nap, de akár 3 hét is lehet. A betegség tünetei közé tartozik:

  • a láz,
  • fejfájás,
  • izomfájdalmak,
  • hátfájás,
  • duzzadt nyirokcsomók,
  • hidegrázás
  • és kimerültség.

A kiütések gyakran az arcon jelennek meg először, majd átterjednek az egész testre, beleértve a nemi szerveket is. A kiütések különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, mielőtt végül varasodnak és leesnek. Ekkor a beteg már nem fertőz. A fő különbség a himlő és a majomhimlő tünetei között az, hogy a himlő a majomhimlővel ellentétben nem okozza a nyirokcsomók megduzzadását. 

Afrikai országokban végzett vizsgálatok szerint (a nyugat-afrikai klád esetében, amelyet eddig az Európában jelentett esetekben észleltek) a halálozási arány 3,6%. A halálozási arány magasabb a gyermekek és a fiatal felnőttek körében, és az immunhiányos személyeket különösen veszélyezteti a betegségek. A legtöbb ember azonban felépül a betegségből, ami általában 2-4 hétig tart.  

A himlőbetegségre nincs specifikus kezelés, az egyetlen megelőzés a védőoltás, amelyből egy új típusút is jóváhagyott 2019-ben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala.

Az Orthopoxvirus nemzetség számos olyan fajt tartalmaz, amelyek szintén megfertőzhetik az az embert is. A nemzetség legismertebb tagja a variola vírus, a himlő kórokozója, de ismert lehet a vaccinia vírus, amelyet a jelenlegi himlőoltásban használnak, vagy a tehénhimlő vírus, amelyet Edward Jenner használt a 18. század végén az első vakcinában. Rengeteg állat lehet egyébként himlős:

  • a madárhimlővírusok számos házi- és vadon élő madarat fertőznek meg, és 23 rendben legalább 232 fajban azonosíthatóak betegség okozójaként.
  • A Leporipoxvirus nemzetség tagjai nyulakat, mezei nyulakat és mókusokat fertőznek meg.
  • A sertéshimlő vírusa a Suipoxvirus nemzetség egyetlen tagja.
  • A capripoxvírusok szarvasmarhák, juhok és kecskék fertőzését okozzák. 

Mi történik most?

Az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai külön akciócsoportot hoztak létre, hogy feltárják, kivel kerültek kapcsolatba a már azonosított fertőzöttek, illetve közeli kontaktjaik. A bi-, illetve homoszexuális fertőzötteknél aktívan vizsgálják a szexuális kapcsolatokat és a látogatott helyszíneket (például szaunák, bárok és klubok).

Azokat, akik kapcsolatba kerültek a majomhimlővel fertőzöttekkel, az expozíció szintje alapján értékelik, és aktív vagy passzív megfigyelés útján követik nyomon őket az utolsó esettől számított 21 napig. A magasabb kockázatú kapcsolattartóknak felajánlják a himlőoltást. Egy részletes visszamenőleges kontaktfelderítés is folyamatban van, hogy megpróbálják felderíteni a fertőzés eredetét.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) is szorosan figyeli az európai fejleményeket. Jennifer McQuiston, a CDC tisztviselője a STAT egészségügyi híroldalnak azt mondta, Valóban aggodalomra ad okot, hogy a mostani helyzet "nagyon eltér attól, amit általában a majomhimlőről gondolunk".

Címlapkép: Getty Images

otp
joe biden nato csucs
elemző
forinteuroarolyambankjegy
szennyvízkoronavírus
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
budapest parlament magyarország eső vihar