Egyre több országban jelenik meg a majomhimlő
A koronavírushoz hasonlóan a majomhimlő is zoonózis, ezért potenciálisan magában hordozza egy új világjárvány esélyét.
Az állatokról átterjedő vírusokkal kapcsolatban soha nem tudhatod, mi fog történni
– mondja Jay Hooper, az Egyesült Államok Hadseregének Fertőző Betegségek Kutatóintézetének munkatársa.
Hoopert azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Európában és Észak-Amerikában is emelkedett a majomhimlős esetek száma. Az első európai majomhimlős beteget az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (UKHSA) jelentette május 7-én, majd május 14-én további két esetet azonosítottak az Egyesült Királyságban. Míg a május eleji fertőzés nagy valószínűséggel Nigériából behurcolt, a másik két ember viszont nem volt külföldön, de ugyanabban a háztartásban éltek. Azóta viszont tovább nőtt az esetek száma, tegnap már 20 felett volt. Többeknél utazási előzmény nélkül, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással. A WHO figyelemfelhívó tájékoztatója szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a fertőzést az Egyesült Királyságban kapták el. Egyelőre nem tisztázott a lokális terjedés mértéke, vagyis az, hogy helyi járványról van-e már szó.
Portugália korábban öt majomhimlős páciensről számolt be, és több mint 20 gyanús esetről szerdáig, péntekre azonban a gyanús esetek többségénél igazolták a fertőzést. Spanyolország a hét közepén nyolc gyanús esetet jelentett, a hét végére már 20 feletti igazolt fertőzöttet. Az Egyesült Királyságban is fordulnak elő olyan esetek, amelyeknek nincs ismert epidemiológiai kapcsolatuk Nyugat- és Közép-Afrikával. A megerősített majomhimlős esetek közül számos homo- vagy biszexuális férfinak vallotta magát. Olaszország tegnap két újabb majomhimlő-fertőzést erősített meg, az esetek száma így már háromra emelkedett. A kór megjelent Ausztriában, Németországban és Franciaországban is.
Kanada is jelezte, hogy több mint egy tucat majomhimlő-gyanús esetet vizsgál, az Egyesült Államokban pedig e hét szerdán igazolták az első esetet: egy Massachusetts-állambeli férfi vírustesztje lett pozitív, miután Kanadában járt. Korábban, 2021-ben az USA két különálló majomhimlős megbetegedést jelentett, mindketten Nigériában kapták el a vírust.
Csökkent a védettség a majomhimlővel szemben
Jay Hooper szerint az új megbetegedések Európában akár azt is jelezhetik, hogy a vírus – még ha csak egy kicsit is, de – megváltozott, és növelheti az emberek közötti terjedési képességét.
„Miután a világ felhagyott a gyerekek beoltásával, azok esetében pedig, akiket évekkel korábban beoltottak, a védettség valószínűleg gyengült, most egyre növekszik azoknak az embereknek a száma, akiknek nincs immunitásuk a majomhimlővel szemben" – figyelmeztet a szakértő. Ha tehát kitörne egy járvány, az valószínűleg nagyobb lesz, mert a közösségben kevesebb ember védett.
Miután 1980-ban, a világméretű oltási kampányt követően bejelentették, hogy a himlőt világszerte felszámolták, felhagytak a rutinszerű himlőoltásokkal. Mivel a himlővakcina a majomhimlő ellen is védett, viszont a 40 évnél fiatalabbak nem voltak beoltva, ők érzékenyebbek a majomhimlő vírusfertőzésre is. Az amerikai lakosság rutinszerű himlőoltását már 1972-ben leállították.
Mi az a majomhimlő?
A majomhimlő egy zoonózissal, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés, mint a SARS-CoV-2 koronavírus. Az elnevezése onnan ered, hogy először 1958-ban laboratóriumi majmokban fedezték fel, de hogy valójában a majmok a felelősek a terjesztéséért, arra nincs bizonyíték. A WHO szerint a rágcsálók a legesélyesebb közvetítők.
A majomhimlő-vírus egy úgynevezett orthopoxvírus, amely ahhoz a himlőhöz hasonló, amelyet – legalábbis dokumentált formában – utoljára 1977-ben Szomáliában fertőzött meg embert, de annál kevésbé súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. Míg a himlőt 1980-ban felszámolták, a majomhimlő Közép- és Nyugat-Afrika országaiban továbbra is előfordul. Két különálló ágát azonosítanak: a nyugat-afrikait és a Kongó-medenceit, más néven közép-afrikai kládot.
Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben jegyezték fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban a himlő felszámolására irányuló fokozott erőfeszítések időszakában. Azóta több más közép- és nyugat-afrikai országból is jelentettek majomhimlőt: Kamerunból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Elefántcsontpartról, a Kongói Demokratikus Köztársaságól, Gabonból, Libériából, Nigériából és Sierra Leonéban. A legtöbb Kongóban fordul elő.
A vírus emberről emberre döntően testnedvekkel terjed a bőrön vagy a nyálkahártya belső felületein keresztül, például a szájban vagy a torokban lévő elváltozások, légúti cseppek és szennyezett tárgyak útján.
A majomhimlő-fertőzés lappangási ideje általában 6-16 nap, de akár 3 hét is lehet. A betegség tünetei közé tartozik:
- a láz,
- fejfájás,
- izomfájdalmak,
- hátfájás,
- duzzadt nyirokcsomók,
- hidegrázás
- és kimerültség.
A kiütések gyakran az arcon jelennek meg először, majd átterjednek az egész testre, beleértve a nemi szerveket is. A kiütések különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, mielőtt végül varasodnak és leesnek. Ekkor a beteg már nem fertőz. A fő különbség a himlő és a majomhimlő tünetei között az, hogy a himlő a majomhimlővel ellentétben nem okozza a nyirokcsomók megduzzadását.
Afrikai országokban végzett vizsgálatok szerint (a nyugat-afrikai klád esetében, amelyet eddig az Európában jelentett esetekben észleltek) a halálozási arány 3,6%. A halálozási arány magasabb a gyermekek és a fiatal felnőttek körében, és az immunhiányos személyeket különösen veszélyezteti a betegségek. A legtöbb ember azonban felépül a betegségből, ami általában 2-4 hétig tart.
A himlőbetegségre nincs specifikus kezelés, az egyetlen megelőzés a védőoltás, amelyből egy új típusút is jóváhagyott 2019-ben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala.
Az Orthopoxvirus nemzetség számos olyan fajt tartalmaz, amelyek szintén megfertőzhetik az az embert is. A nemzetség legismertebb tagja a variola vírus, a himlő kórokozója, de ismert lehet a vaccinia vírus, amelyet a jelenlegi himlőoltásban használnak, vagy a tehénhimlő vírus, amelyet Edward Jenner használt a 18. század végén az első vakcinában. Rengeteg állat lehet egyébként himlős:
- a madárhimlővírusok számos házi- és vadon élő madarat fertőznek meg, és 23 rendben legalább 232 fajban azonosíthatóak betegség okozójaként.
- A Leporipoxvirus nemzetség tagjai nyulakat, mezei nyulakat és mókusokat fertőznek meg.
- A sertéshimlő vírusa a Suipoxvirus nemzetség egyetlen tagja.
- A capripoxvírusok szarvasmarhák, juhok és kecskék fertőzését okozzák.
Mi történik most?
Az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai külön akciócsoportot hoztak létre, hogy feltárják, kivel kerültek kapcsolatba a már azonosított fertőzöttek, illetve közeli kontaktjaik. A bi-, illetve homoszexuális fertőzötteknél aktívan vizsgálják a szexuális kapcsolatokat és a látogatott helyszíneket (például szaunák, bárok és klubok).
Azokat, akik kapcsolatba kerültek a majomhimlővel fertőzöttekkel, az expozíció szintje alapján értékelik, és aktív vagy passzív megfigyelés útján követik nyomon őket az utolsó esettől számított 21 napig. A magasabb kockázatú kapcsolattartóknak felajánlják a himlőoltást. Egy részletes visszamenőleges kontaktfelderítés is folyamatban van, hogy megpróbálják felderíteni a fertőzés eredetét.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) is szorosan figyeli az európai fejleményeket. Jennifer McQuiston, a CDC tisztviselője a STAT egészségügyi híroldalnak azt mondta, Valóban aggodalomra ad okot, hogy a mostani helyzet "nagyon eltér attól, amit általában a majomhimlőről gondolunk".
Címlapkép: Getty Images
