A koronavírus-járvány miatt Európán belül főleg a dél-európai országokban, Ausztriában és Belgiumban csökkent a gyermekvállalási kedv, de az USA-ban is 15 százalékkal kevesebb gyermeket terveztek a párok, elsősorban az anyagi problémák, az általános bizonytalanság vagy az egészséggel kapcsolatos aggodalmak miatt. Más helyeken (skandináv országok, Franciaország, Németország) a pandémia nem befolyásolta a születésszámot.
Visszaesés után növekedés
A koronavírus-válság előtt, 2018-ban a Központi Statisztikai Hivatal körülbelül 133 ezer „terhességi eseményt” rögzített. Ezeknek körülbelül 12 százaléka végződött korai, középidős vagy késői magzati halállal, és körülbelül 20 százaléka terhességmegszakítással. Az összes várandósság 67,5 százalékából született élő csecsemő, 8,5 százalékban alacsony (2500 gramm alatti) súllyal. Ebben az évben a gyermekek 49 százaléka császármetszéssel jött a világra.
A koronavírus hatására Magyarországon egy kettősség volt megfigyelhető:
- a járvány megjelenését követő kilencedik hónapban a születések száma jelentősen csökkent,
- majd a következő negyedévben hasonló mértékű növekedést mutatott, és összességében visszaállt a járvány előtti pályára.
A Covid-19-nek a termékenységre és a szülési eseményekre gyakorolt hatását vizsgálva Szabó-Morvai Ágnes, a KTI tudományos főmunkatársa azt találta, hogy a szülőképes korú nők esetében mind a születések száma, mind pedig a teljes termékenységi ráta enyhén esett vagy stagnált a legtöbb országban, addig a magyarországi adatok emelkedő tendenciát mutattak. (Az Eurostat adatai a születések számát tartalmazzák a szülőképes (15–44 éves) korú nők számához viszonyítva. Az OECD adatai a teljes termékenységi rátára vonatkoznak, ami azt mutatja meg, hogy az adott évben a szülőképes korú nők életkori eloszlását, illetve adott életkorban a szülési valószínűséget figyelembe véve összesen mennyi gyermeket szülne egy nő az élete során.)
A születések száma a koronavírus-járvány kezdeti időszakában értelemszerűen nem változott jelentősen hazánkban. A pandémia itthoni megjelenését követő kilencedik hónapban azonban visszaesett, de már 2021 februárjától visszaállt a járványt megelőző pályára. A 2020 utolsó negyedévétől 2021 első negyedévéig terjedő időszakban az azt megelőző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenés (9,5 százalékpont) Budapesten volt, míg a legnagyobb születésszám-növekedést Nógrád, Fejér és Komárom-Esztergom megyében tapasztalták. A születésszámokból visszavezetett adatok alapján a koronavírus-járvány megjelenését követő hónapokban erősen, több mint 10 százalékkal csökkent a fogantatások száma, ugyanakkor 2020 nyári hónapjaiban hasonló mértékben emelkedett. 2021 tavaszán viszont egy még nagyobb csökkenést látunk a gyermekvállalások számában. Az ezt követően látható születésszám-növekedés legnagyobb része az észak-alföldi és az észak-magyarországi párok aktivitásának köszönhető.
Ha kockázatos operálni, a császármetszés is kevesebb
Az Eurostat adatai szerint a császármetszések aránya Magyarországon (néhány másik kelet-európai országgal együtt) kiugróan magas az Európai Unió átlagához képest. A Népesedéstudományi Kutatóintézet Korfa kiadványában 2021-ben publikált tanulmány szerint száz újszülött közül már majdnem negyven császármetszéssel jön a világra nálunk, ezzel Európában itt az ötödik legmagasabb ezeknek a beavatkozásoknak az aránya, pedig ez a rutineljárásnak számító műtét is sok kockázatot hordoz.
Magyarországon a császármetszések 82 százalékát ráadásul alacsony kockázatú szülések esetén hajtják végre, ami azt jelenti, hogy ezeknek a beavatkozásoknak egy része abszolút mellőzhető volna.
Ehhez képest az elmúlt évtizedben nemhogy csökkent volna, folyamatosan emelkedett a császármetszések aránya. Ez a trend tört meg a koronavírus-járvány kitörése körüli időszakban, jelentős csökkenést idézve elő az arányszámokban is, mivel a 2019-es 38020 császármetszéssel szemben 2021-ben csak 27871 ilyen beavatkozást végeztek a harmadik negyedév végéig az Országos Kórházi Főigazgatóság által működtetett Pulvita adatbázis szerint.
Szabó-Morvai Ágnes szerint azt, hogy a trendtörés a koronavírus-járvány miatt következett be, ilyen rövid idősor alapján nem lehet biztosra venni.
A pandémia azonban nagy valószínűséggel ráerősített erre a törésre, hiszen a járvány miatt a kórházak vagy nem operálhattak, vagy igyekeztek a vírus miatt minden műtéti beavatkozást elkerülni.
Így azokban az esetekben, amikor a császármetszést nem indokolta egészségügyi ok, az orvosok valószínűleg inkább a hüvelyi szülés mellett döntöttek.
Nemzetközi kutatások szerint egyébként a magasabb társadalmi osztályokban, illetve a magasabb jövedelmű háztartásokban jellemzőbb, hogy császárral szülnek a nők. A hazai adatok részben megerősítik ezt: régió és kórháztípus alapján megbontva a statisztikát az látszik, hogy a leglátványosabban a Közép-Magyarországon és a fővárosi kórházakban csökkent a császármetszések száma, ott, ahol a legmagasabb átlagjövedelműek laknak. Arra vonatkozóan egyelőre nincs adat, hogy a csökkenés leginkább az alacsony vagy a magas kockázatú terhességek esetében végzett császármetszések esetében következett be.
A tanulmány szerint a COVID-19-nek van egy másik pozitív hatása is a születésekre:
jelentősen, körülbelül 18 százalékkal csökkent a vetélések száma a koronavírus-járvány kitörését követően a járvány előtti évek átlagához képest.
Szám szerint ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben 16315 magzat halt el az anyaméhben, két évvel később – szintén a 3. negyedév végig feldolgozott Pulvita-adatok szerint – 10794.
Az okokra a kutatók sem találnak egyelőre egyértelmű magyarázatot:
- egyrészt elképzelhetőnek tartják, hogy a járvány ideje alatt az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés nehézségei miatt a nők egy része nem vett igénybe orvosi ellátást egy esetleges vetélésnél, így ezek nem kerültek be a statisztikákba.
- A másik magyarázat szerint a karantén időszakában a kismamák nyugodtabb körülmények között élték, így ténylegesen kevesebb magzatot veszítettek el ebben az időszakban.
Ami az abortuszok számát illeti, azok trendjében nem látni lényeges változást a járvány alatt. Az adatok a járvány kitörését követően is minden régióban követték a hosszú ideje tapasztalható csökkenő trendet. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os mintegy 30 és fél ezer terhességmegszakítással szemben
- 2018-ban már 27 ezernél is kevesebb,
- 2019-ben 24783,
- 2020-ban 23901,
- 2021 első kilenc hónapjában pedig 15883 abortusz volt Magyarországon.
Címlapkép: Getty Images
