nagy márton extraprofitadó
Gazdaság

Nagy Márton újabb részleteket közölt az új különadókról

Csiki Gergely
A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter leszögezte, hogy a rezsivédelmi és honvédelmi alap felállítására azért van szükség, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljait ne fenyegesse veszély és szükség esetén készen álljon a hadsereg, hogy ha probléma áll fent, akkor meg tudja védeni az ország területi épségét. Emlékeztetett arra, hogy az idei költségvetésben és a 2023-as büdzsében felálló két új alap technikailag hasonlóképpen fog működni, mint az eddigi járvány elleni védekezési alap.

Rogán Antal a benzinárstopról is beszélt:

Előfizetőinknek szóló befektetői klubunkon bemutatjuk, mi vár a magyar tőzsdei cégekre az új különadók fényében. Még nem késő előfizetővé válni és részt venni a rendezvényen:

A családok rezsicsökkentéséhez nem nyúlnak

Ezeket az alapokat fel kell tölteni, ennek érdekében ezeket az adókat napokon belül be fogja vezetni a kormány. Kitért arra is a miniszter, hogy ezek parlamenti jóváhagyására nincs szükség, majd utólag, ha a veszélyhelyzet véget ér, akkor kell a parlamentnek is elfogadnia. Kiemelte, hogy a 2023-as költségvetés elfogadása is elindul, amelynek célja, hogy a kormány ezzel a válságálló gazdaság irányába tegyen lépéseket. A kormány gazdaságpolitikai céljai között említette a teljes foglalkoztatottság megvédését, a nyugdíjasok védelamét ("a nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolunk"), a harmadik fontos cél a családtámogatások, kiegészítő családtámogatások, mint a CSOK, falusi CSOK, változatlan összegű fenntartása. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem kizárt, hogy a támogatások szerkezetében lesz változás, ezeket újra lehet gondolni, de a teljes összegben nem lesz változás.

A negyedik cél a rezsicsökkentés fenntartása. Itt annyit mondott még, hogy későbbi kormánydöntés, hogy a cégek és állami társaságok maradnak-e ebben a körben. Azt viszont határozottan leszögezte, hogy

a családokra vonatkozóan a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere teljes mértékben fennmarad.

Annyit viszont ennek kapcsán még megjegyzett, hogy rövid távon az egyetemes szolgáltatói körben (akikre a rezsicsökkentés vonatkozik) nem tervez a kormány változást.

Később a Portfolio érdeklődésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy az idei évben 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben (a piaci ár és a csökkentett ár közötti különbözet hatása), de a rezsivédelmi alapban 700 milliárd forintot tesz a kormány, vagyis a kettő összege közötti különbség (200-300 milliárd forint) az az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja. Megjegyezte a tárcavezető, hogy ha nem lenne fedezet erre a rezsivédelmi alapban, a többletkiadás akkor is jelentkezne az állami költségvetés oldalán, mert az intézmények benyújtják a magasabb energiaszámlát. "Új információ a rezsivédelmi alap kapcsán, hogy nemcsak a lakosság rezsijét védi, hanem védi az állami szféra rezsijét is, kompenzációt ad ezeknek az intézményeknek" - foglalta össze az alap működésének lényegét.

Magán is spórol az állam

Nagy Márton fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy az állam a kiadásokat egyszerre csökkenti 2022-ben és 2023-ban a működésében és a beruházásaiban (opex és capex költségek egyszerre csökkennek).

Rogán Antal ennek kapcsán azt emelte ki, hogy 2022-ben és 2023-ban esedékes beruházásokat tolnak el 2024-re és 2025-re, amelyek még érdemben nem indultak el. Lázár János építésügyi miniszter ebben elmondása szerint partner.

"Minden kiadást megvizsgálunk a költségvetésben, a tárcáknak a működésükkel is hozzá kell járulniuk a rezsicsökkentés fenntartásához" - jegyezte meg Rogán Antal. Később Nagy Márton ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10%-ot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

A beruházások terén kiemelte Nagy Márton, hogy a magyar beruházási ráta 27%-os, amiből 5 százalékpontért felel az állami szektor. A magánszektor beruházásai a terveik szerint nem változnak, sőt, az állami ösztönző összegek és programok fennmaradnak, a külföldi működőtőke beáramlás támogatása tehát nem változik.

Kérdésünkre válaszolva a miniszter azt is mondta, hogy vannak stratégiai beruházások, amelyek gazdaságilag is értékesek, ezért kell egyesével végignézni a beruházásokat. Nagy Márton arról is beszélt, hogy az idei 800 milliárd forintos extraprofitadó-bevétel jövőre tovább emelkedhet, mert az adóalapok is emelkednek az infláció és a gazdasági növekedés miatt. Tisztázta azt is, hogy az idén várható 1100-1200 milliárd forintnyi kiadáslefaragásnak (beruházáselhalasztás, minisztériumi kiadáscsökkentés) milyen hatásai lehetnek a 2023-as költségvetésben. Erre egy példát mondott: ha egy beruházás első évében a betervezett összeget nem költjük el, hanem a második évre csúszik és az eredeti ütemezés szerinti második évi magasabb összeg is egy évvel tovább csúszik, akkor a jelenlegi helyzethez képest idén és jövőre is javul a költségvetés helyzete. Rogán Antal mindehhez még annyit fűzött hozzá, hogy az idei évben elhalasztott beruházásoknak a hatása a következő évben nagyobb lesz. Konkrét példát említve megemlítette, hogy a Turisztikai Ügynökségnél terveztek egy befogadóközpontot a Bálnánál, ám ezt a friss kormánydöntések nyomán elhalasztják. A beruházás az első, idei évben 20%-ban jelentkezett volna, 60%-a 2023-ra esett volna, és a maradék jelentkezett volna 2024-ben. Gördülően volt tehát tervezve ez az adott beruházás, ezért több év kiadásait érinti, ha elhalasztja a kormány.

Üzentek a befektetőknek

Azt is hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, hogy a változó rezsiárak mellett is olyan költségvetéssel kalkulál a kormány, amellyel tartani tudja a 4,9%-os idei GDP-arányos hiánycélt, és jövőre ez 3,5%-ra csökken.

Kézben fogjuk tartani a hiányt és az adósságot, ez a kormány bevallott célja

- húzta alá.

Nagy Márton ennek kapcsán arról is beszélt, hogy a kormány a háborúra és az energiaárak, infláció elszállására hivatkozva el is engedhette volna a hiánycélt, de nem tette. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez az intézkedéssorozat nem egy költségvetést stabilizáló csomag, és azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat 60%-ban tartalmaz kiadás oldali lépéseket, 40%-ban adóoldali lépéseket. Arra a felvetésünkre, hogy a kiadási oldal túlsúlya azért alakult így, hogy a befektetők piacbarát lépésként értékeljék többnyire az intézkedéssorozatot, Nagy Márton úgy válaszolt, hogy amennyiben ez egy klasszikus, általános adóemelés lett volna, akkor igaz lenne ez a hüvelykujj szabály, ami a befektetők szeme előtt is lebegni szokott. De itt most szerinte nem egy általános adóemelésről van szó, hanem célzottan egyes szektorok extraprofitját vonja el a kormány. Kiemelte, hogy egy ilyen adóteher-növelés minimalizálja az inflációnövelő és keresletcsökkentő hatást.

Piacbarát lesz a különadóztatás?

Olyan ágazatokat terhel, ahol nem indokolt, hogy ez a profit lecsapódjon. Sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni - magyarázta Nagy Márton, aki azt is hozzáfűzte, hogy ezek az ágazatok a rendkívüli helyzet nyomán tesznek szert erre a plusz profitra. "Ennek az extraprofitnak egy részét vonjuk el" - mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy eddig voltak ágazati különadók, de a mostani intézkedéseket extraprofit adóknak nevezik, mivel nem a normál működésből fakadt ez a nyereség.

Arról is beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy ebben a 8 szektorban az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Ezzel arra utalt, hogy ha áthárítják, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok.

A tegnapi és mai napon látott piaci reakciók felvetésére Nagy Márton úgy reagált, hogy a piaci szereplők nem várják meg az intézkedések részleteit és valódi tartalmát, nem érdekli a befektetőket, hogy az extraprofitadó mitől más, mint a különadók. De előrevetítette, hogy miután ez letisztul a befektetőkben, megnyugodnak a piacok.

Kérdésünkre kifejtette, hogy nem tartanak a hitelminősítői lépésektől, mert ez az intézkedéssorozat megfelelő.

Új részletek az "extraprofitadóról"

Nagy Márton azt is kiemelte, hogy ezeket az új adókat a különadók felett szedi be az állam, és az egész idei évre, vagyis visszamenőlegesen, annak ellenére, hogy most május van. Ezt a kormány korábban is megoldotta.

A bankadó összege jelenleg 64 milliárd forint, mérlegfőösszeg alapján fizetik a bankok. Erre jön rá az új adó, 250 milliárd forint összegben, amit a hitelintézetek fognak fizetni kamateredményük alapján. Nagy Márton azt is részletezte, hogy a bankok hogyan tesznek szert extraprofitra. Az emelkedő kamatok kedveznek a bankoknak azért, mert az eszközoldalon átárazódnak a kamatok, viszont a forrásoldalon, például a látra szóló betétek kamatai ragadósak, nem mozognak, ezért kinyílik a két kamat közötti különbözet, a kamatmarzs, amely nyomán emelkedik a bankok kamateredménye. Kitért arra is, hogy a magyar bankok most a lakossági betéteken átlagosan 0,3%-os kamatot fizetnek, ennek az állománya ma már közel 13 ezer milliárd forint. Eközben a bankok mérlegében az eszköz oldalon 6,45% az irányadó ráta, közel 7%, közben a bankok hiteleznek piaci kamataikon (személyi hitel, vállalati hitel), amelyek még magasabbak ennél. De a kockázatmentes a 7%, ezt fogadjuk el - mondta Nagy Márton. Ez alapján ki lehet számolni, hogy a kamatmarzs így 6,7% (7-0,3%), amit ha megszorzunk a 13 ezer milliárd forinttal, akkor bőven 700 milliárd forintos kamatnyereséget jelent, ez a profitja, de nem nevezzük ezt az összeget még extraprofitnak, hiszen a bank ebből él. Ezért meg kell keresni a profitnak az indokolt részét, és ami e felett van az az extraprofit. Az indokolt kamatmarzs meghatározásához a minisztérium felhasználta a magyar bankszektor elmúlt 22 évének átlagos kamatmarzs mértékét, aminek az értéke 2,5% volt. Ez alapján ha kivonjuk a 6,7%-os jelenlegi kamatmarzsból a 22 év átlagából fakadó 2,5%-ot, akkor akár adódhatna is ebből a többletmarzs mértéke. Ha leegyszerűsítve 4%-kal számolunk, mint többletmarzs (6,7%-2,5%), és felszorozzuk a 13 ezer milliárd forintos betétállománnyal, akkor 520 milliárd forint adódik. De ez még mindig nem az extraprofit Nagy Márton szavai szerint, mert azt is érdemes megvizsgálni, hogy hasonlóan magas inflációs környezetben mekkora a marzs. Ilyen volt a 2003 és 2010 közötti időszak, akkor az átlagos kamatmarzs 3,5% volt. Ha elfogadjuk, hogy ez az indokolt marzs, akkor a 6,7% és 3,5% kamatmarzs közötti különbözet 3% körül van. Ebből 400 milliárd forintos összeg adódik, és ez már nagyon közel van az extraprofithoz. A kormány becslései erre alapozva 350 milliárd forintos extraprofitról szólnak, de nem vonja el a kormány "csak a kétharmadát" - fejtette ki a tárcavezető, aki azt is részletezte, hogy hogyan is vonja el, milyen technikával a kormány. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi különadó mérlegfőösszeg arányos, de az extraprofit meghatározásához ez nem jó, mert a kamateredményen keletkezik az extraprofit. Figyelembe vette a kormány a nettó kamateredményt és a díj- és jutalékbevétel összegét az egyes bankoknál és ennek alapján osztja szét a bankszektor szereplői között a 250 milliárd forintban meghatározott extraadót. A kormány számításai szerint a bankszektor nettó kamateredménye 2300 milliárd forint volt 2021-ben, és ebből jön le a 250 milliárd forintos extraprofitadó, ami 11-12%-os kulccsal adóztatott nettó kamateredményt jelent. Arról is beszélt, hogy a 250 milliárd forintból melyik szereplők mennyit fizetnek és itt megemlítette, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mintha a mérlegfőösszeg szerint lenne szétosztva a plusz teher. Ez alapján a legnagyobb magyar bank (az OTP) a teljes 250 milliárd forintos banki extraprofitadó 33%-át viseli, miközben Nagy Márton elmondása szerint a mérlegfőösszeg-arányos banki különadó 25%-át fizeti be. Az új teher tehát a miniszter által elmondott módszertan fényében az OTP számára 82,5 milliárd forint lehet (250 milliárd forint egyharmada).

Itt megjegyezzük, hogy Nagy Márton magyarázatának megjelenése előtt megjelent cikkünkben azzal számoltunk, hogy az OTP 86 milliárd forintnyi új extraadót fizethet. Vagyis becslésünk nem áll távol a kormány várakozásaitól.

Az új adót a 2021-es adatok alapján vetik ki, ha a bankok alkalmazkodnak, akkor az adókulcsot lehet módosítani - vetítette előre. Pontosító kérdésünkre Nagy Márton azt mondta, hogy a hitelintézeteket, vagyis a bankokat érinti az új különadó.

A pénzügyi tranzakciós illeték módosításából 50 milliárd forintnyi többletadót tervez a kormány, de a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak, az értékpapír tranzakciókra terjesztik ki az összeget és a maximum díjat 6000 forintról 10000 forintra emelik. Fontosnak tartotta megemlíteni a miniszter, hogy minden értékpapír számláról megvalósított tranzakcióra érvényes lesz a 0,3%-os mostani kulcs, értékpapír-értékpapír számlák között is, kivéve ha az értékpapírszámlát az államkincstárnál vezetik és a postánál található értékpapírokat sem terhelik meg.

Itt megjegyezte azt is, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is el szeretnék csípni ennek az adónak a hatálya alatt.

A biztosítási adó esetében az adóalap nem változik, a kormány a kulcsot emeli, így az eddigi 120 milliárd forint helyett 170 milliárd forint folyhat be ebből a szektorból.

Az energiaszektorban a mostani helyzetből igazán két szektor tesz szert extraprofitra, a kitermelők és az energiatermelők. A kitermelésben így áll össze a kép:

  • A kőolaj és földgáz kitermelésben az érintett cégeket a bányajáradékkal sújtják, itt a kormány a szénhidrogén bányajáradékot a háromszorosára emeli, 65 milliárd forint helyett 180 milliárd forintot fognak fizetni az érintettek, vagyis a plusz az 120 milliárd forint. Megjegyezte, hogy a bányajáradék számítási módja is változik.
  • A finomítás esetében keletkezik a Mol-nál a Brent-Ural olaj különbözetében a margin, 35 dollár és a százhalombattai finomítás 7 millió tonna kőolaj teljesítményre képes, ennek a kormány a 25%-át vonja el. Amíg fennáll ez a spread a két típusú olaj ára között, a kormány ezt elvonja. Ezzel 120-130 milliárd forintnyi többletbevételhez jut az állam. Kérdésre válaszolva azt is elmondta a miniszter, hogy a bányajáradék számítási módja is változni fog, lesz ugyanis egy fix része, amit a termelés mennyiségétől fizetni kell.
  • Emellett a bioetanol termelők, bioüzemanyag termelők, keményítő gyártók kerülnek a magasabb adó alá, ettől 50 milliárd forintos pluszt vár a kormány. Konkrét cégneveket is megemlített itt Nagy Márton, a Hungranát és a Pannonia Biot.

Összességében megjegyezte, hogy az energiaszektort érintő többletteherből a Mol-ra 250 milliárd forint esik a fent ismertetett különadóknak nyomán.

A kiskereskedelmi szektor esetében a sávos adó kulcsait módosítja a kormány a már bejelentett módon.

  • 100 milliárd bevétel felett 2,7% a jelenlegi kulcs, ez 4,1%-ra módosul,
  • 30-100 milliárd között: 0,4% az adó ez 1%-ra emelkedik,
  • 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs

Tavaly a szektor 80 milliárd forintnyi különadót fizetett, idén ez felmehet a forgalom növekedése miatt 90 milliárd forintra és erre jön rá az emelés, ami 60 milliárd forintnyi többletbevétel az államnak. A különadó alapja a folyó évi árbevétel, vagyis a 2022-es lesz.

A telekommunikációs szektor sújtó különadó forgalmi típusú adó lesz, új adóalapot fog a kormány figyelembe venni. Ennek részleteinek kidolgozása még folyamatban van elmondása szerint, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összeadják ennek a forgalmát a szektort érintően és ebből vesz el a kormány 35 milliárd forintot.

A légitársaságokat terhelő adót angolul departure fee-nek, vagy checkin-feenek is lehet nevezni és Nagy Márton szerint Európában több országban is van ilyen. Németországot, Svédországot, Hollandiát, Franciaországot és Norvégiát említette. Minden esetben a légitársaságra van terhelve ez az adó, minden légitársaság az induló utasok után fizeti a díjat, van ahol az út hosszának függvénye, ezért zöld adónak is tartják néhány helyen. A magyar kormány a ground handlingre terheli az adót (aki jelen esetben a Celebi földi kiszolgáló) és ők beszedik a légitársaságoktól. A légitársaságok továbbháríthatják a terhet ez 10 eurót jelent utasonként, de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat. Ezt amellett, hogy extraprofitadónak nevezte a miniszter, kreatív adónak is titulálta.

A gyógyszerforgalmazók által fizetendő adó azokat a szereplőket érinti, akik nem a gyógyszertárak. Azok a gyógyszercégek esnek majd az adóemelés hatálya alá, amelyek nem rendelkeznek termelési kapacitással az országban, hanem külföldről behozzák, importálják a gyógyszereket . Nagy Márton ezek között példaként említette a Sanofit, a Bayert, a Glaxo Smithkline-t. Ezeken túl a két nagykereskedő cég lesz még az adó alanya, a Hungaropharma és a Phoenix. Az adó alapja a visszafizetésre kerülő TB-támogatás, ami után most 20%-ot fizetnek az érintett szereplők és ez emelkedik 24%-ra.

A reklámadó kapcsán emlékeztetett Nagy Márton, hogy ez valójában sosem szűnt meg, csak az Európai Unió döntése nyomán a kormány felfüggesztette és ez a felfüggesztés szűnik meg 2022 végén, így bevezetésre kerül ez az adó ismét. Indoklásként megemlítette, hogy ez azért tekinthető a jelenlegi környezetben extraprofitadónak, mert a vállalatok a médiafelületeken többet reklámoznak, és közben nagyobb a digitális eszközök használata, az emberek többet olvasnak és többet kattintanak a tartalmakra.

A nettó árbevétel az adó alapja, a 2,5 milliárd forintot meghaladó része után. Az idei év, vagyis a folyó üzleti év lesz az idei adó alapja.

Mindezeken túl beszed a kormány pluszban 100 milliárd forintot az egyéb adóemeléseken keresztül:

  • A cégautóadó emeléséből, amire most havonta átlagosan 10-12 ezer forintot fizetnek az érintettek, de az elmúlt 10 évben ez változatlan volt.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, megemlítette a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókat, akiket ez érinthet.
  • Jövedéki adóemelés a dohánytermékek és alkohol után.
  • A népegészségügyi termékadó emelése.

Címlapkép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
norvégia