hotel welness
Gazdaság

Nem a háború jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar turizmusra

Nagy Károly
Az orosz-ukrán háború ellenére kedvező turisztikai évre számítanak a piaci szereplők, habár az orosz turisták elmaradása néhány régiót megviselhet. A következő időszakban az árak emelkedésére és a munkaerőhiány növekedése számítanak a szakértők.

Van, ahol érződik a háborús hatás

Müller-Pápai Zsuzsanna, a hévízi NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy a háború kitörését követően az orosz és ukrán vendégek Hévízről is elmaradtak. „30 százalékról 1-2 százalékra esett az arányuk szállodánk vendégkörében. Akik mégis jönnek, azok más, a háború által nem érintett országokból érkeznek. Ez azért különösen fájdalmas a helyi turizmusban, mert az oroszok hagyományosan jó vendégnek számítanak. Sokáig, általában két hétig maradnak, és szeretik a minőségi gyógyszállodai szolgáltatásokat” – mondta a vezérigazgató. Némi gyógyírt jelent számukra a nyugati vendégek érkezése.

Miközben azonban Ausztriából továbbra is szívesen jönnek, a németek óvatosabbak, a háború és a borúsabb gazdasági kilátások miatt visszaesett a foglalási kedvük

– összegzett Müller-Pápai Zsuzsanna. A háború negatív gazdasági következményeire ők egyébként úgy reagáltak, hogy a szlovák és a cseh piac felé nyitottak. Ennek érezhető a hatása, mert a cseh és szlovák vendégek száma megduplázódott az elmúlt időszakban.

A Hunguest Hotels közlése szerint náluk a koronavírus-járvány kitörése óta nem volt jelentős az orosz és az ukrán beutazó turizmus, egy településtől eltekintve. Hajdúszoboszlón a legnagyobb küldőpiacok között szerepelt a háború által érintett két ország. A háború kirobbanását követően viszont teljesen megszűnt az orosz és ukrán vendégek jelenléte a városban működő Hunguest Hotel Aqua-Solban. Pedig a hajdúszoboszlói szállodájuk forgalmára pozitív hatást gyakorolt volna a tavaly decemberben újraindult Kijev-Debrecen repülőjárat, amelyet a háború kitörésekor természetesen felfüggesztettek. A láncnál a szomszédban zajló fegyveres konfliktusnak hatása volt a külföldi vendégek utazási kedvére is. Februárban és márciusban ugyan nem drasztikus mértékben, de érkeztek lemondások cseh, német és osztrák csoportok részéről.

Szombati Károly, a budapesti Charles Hotel alapító-tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy náluk sosem volt nagy százalékban jellemző az orosz és az ukrán vendégek száma. „A háború kezdete óta mindössze 2 orosz foglalásunk volt. Az egyik egy visszatérő üzletember, a másik egy fiatal turista pár. Ukránok jelenleg 14 lakásban laknak albérletszerűen. Nagyrészük gyermekes nő, illetve nagymamák” – taglalta a helyzetet Szombati Károly.

A Charles Hotel alapító-tulajdonosa azt is megjegyezte, hogy április közepe óta határozottan emelkedik a nyugati turisták száma. Május eleje óta több foglalás érkezik, de az is érezhető, hogy a vendégek kivárnak, sokkal rövidebb időre gondolkodnak előre. Ennek egyik hozadéka, hogy az augusztusra és szeptemberre, amikor a legtöbb vendégük szokott lenni, a foglalási ablak szinte üres.

Mekkorát nőnek az árak?

Kérdeztük arról is a piaci szereplőket, hogy az elmúlt időszak energiaárrobbanása, az emelkedő nyersanyagárak és a komoly munkaerőhiány milyen nehézségeket okoz a gazdálkodásukban, és hogy ezek a tényezők mennyire dobhatják majd meg idén a szállodai szobaárakat. Müller-Pápai Zsuzsanna ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a turisztikai szektort a hosszúra nyúlt koronavírus-válságot követően most az energiaárak emelkedése, a folytatódó bérnövekedés és munkaerőhiány, valamint a borús gazdasági kilátások miatti visszafogottabb foglalások terhelik tovább.

Hévízen is kénytelen volt lényegében mindenki legalább 15-20 százalékos áremelést érvényesíteni, ugyanakkor általánosan elfogadott iparági vélemény, hogy még ez sem fedezi a folyamatosan emelkedő költségeket.

Már eddig is közel 300 százalékos volt az energiaárak növekedése, amit a beszállítóink is azonnal érvényesítettek az áraikban. Emellett a bérek is jelentősen emelkedtek, miközben az iparág munkaerőhiánnyal küzd – sorolta a piaci kihívásokat a hévízi szálloda vezetője. Müller-Pápai Zsuzsanna megemlítette azt is, hogy a szállodaipar sok más iparághoz képest csak lassabban tud reagálni az áremelkedésre, mert gyakoriak az akár egy évvel korábban lekötött foglalások, és persze a csomagáraikat sem alakíthatják napról-napra. A hévízi NaturMed Hotel Carbona-nál abban bíznak, hogy az újonnan megcélzott cseh és szlovák piac mellett a korábbi évekhez hasonlóan idén is sok belföldi vendéget tudnak majd magukhoz csábítani. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a nyári élénkülés nagy részét a magyar vendégek generálták.

A Hunguest Hotels megemlítette, hogy az energiaárrobbanás már tavaly óta sújtja a szállodaipart, emiatt ők azonnal szigorú energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be, illetve felgyorsították a zöldenergia-beruházásaikat, az első félévben pedig újabb két szállodájukba telepítettek napelemet vagy napkollektort, és zajlik a további ilyen jellegű átalakítások helyszíneinek felmérése és tervezése. A Charles Hotel alapító-tulajdonosa úgy látja, hogy az energiaárak növekedése folyamatosan ér el hozzájuk „Egészen pontosan nem látjuk, hogy mikor és milyen módon fog megállni, így előre kalkulálni nagyon nehéz. Az energiaárak mellett mindennek az ára drágul, a működési költségeink folyamatosan nőnek” – tette hozzá.

Súlyosbodó munkaerőhiány

Szombati Károly szerint egyébként a munkaerőhiány a lassan kigazdálkodhatatlan béreken túl a működést is alapjaiban veszélyezteti.

Próbálják a kulcsfontosságú pozíciókban tartani a magas béreket, és egyéb juttatásokat, hogy működőképes legyen a szálloda. Az arra fogékony dolgozóikat pedig betanítják, hogy más poszton is bevethetőek legyenek.

Tulajdonosként is ott segítek, ahol tudok. Ha kell felszolgálok, mosogatok, poharat és evőeszközt törölgetek, beugrok a recepcióra, tényleg mindent, amit kell, hogy működni tudjunk

– magyarázta a Charles Hotel vezetője, megjegyezve, hogy az újonnan érkező fiatalok sokszor csak 1-2 hetet maradnak, utána van, hogy máshová mennek dolgozni, van, hogy csak egyszerűen nem jönnek többet. Ezt Covid-utóhatásnak nevezte, mert sok fiatal munkavállaló hiányolja az otthoni munkavégzés lehetőségét, ami természetesen a vendéglátásban nem lehetséges.

Az általunk megkeresett piaci szereplők szerint sokan elmentek a szállodaiparból, például a kereskedelembe, nagyobb élelmiszerláncokhoz dolgozni, mert ott nem olyan feszített a tempó. A szállodai- és főleg az éttermi szakmában sok tulajdonos kételkedik abban, hogy megoldás lehet a munkaerőhiányra a külföldi dolgozók behozatala. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, természetesen meg tudja nekik is tanítani, akár fél óra alatt, hogy hogyan kell a tányérokat megfogni, de sok beérkező külföldi munkás még angolul sem beszél, és a magyar vendégek többsége sincs még felkészülve arra, hogy nem tud a személyzethez magyarul szólni.   

Címlapkép: Getty Images

wall street-bika-bull-tőzsde
otp
joe biden nato csucs
elemző

Holdblog Az új "szentháromság"

A 2008-09-es gazdasági világválság óta - minimális megszakításokkal - egy nagyon egyértelmű “szentháromság”...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
spanyol_shutterstock