Az elmúlt napokban rengeteg cikkben foglalkoztunk az újonnan bevezetett, vagy megemelt különadókkal, amivel a kormány 8 szektort sújt és részben ezekkel igyekszik befoltozni a költségvetésben tátongó hatalmas lyukat. Ezek egyike a kiskereskedelmi szektor többlet adóterhelése, amely a mostani hírek szerint a jelenleg hatályban lévő különadó szabályokhoz képest sokat nem változik, „csak” annyit, hogy a sávos adónem két felső kulcsa emelkedik jelentősen, így a legnagyobbak még magasabb összeggel járulnak hozzá a közös terhek viseléséhez.
Az alsó két kulcs nem változik, vagyis az 500 millió és 30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs, vagyis 0,1%, 500 millió forintos adóalapig pedig 0% az adó mértéke. Érdemes azonban ezen a ponton megállni kicsit, hogy kik is eshetnek az 500 millió forintos árbevétel-kategóriába. Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy az 500 millió forintos alsó bevételi határ látszólag megkíméli a legkisebb kiskereskedelmi szereplőket, de van egy szektor, amire ez nem igaz. Ráadásul - teszi hozzá - ezt a szektort több egyéb tényező mellett még tovább kínozza: mégpedig a kis benzinkutakat, és az azokat üzemeltető családi vállalkozásokat.
Érdeklődésünkre a szervezet alelnöke kifejtette, hogy még a szabályozott 480 forintos ár mellett is éves szinten 1 millió literes értékesítés után a kisebb magánkutak is a különadó hatálya alá tartoznak már, mivel eléri bevételük az 500 millió forintot. Ennek megfelelően idén is befizethetik a rájuk eső kiskereskedelmi különadót, ami az 500 millió forintot meghaladó bevételük 0,1%-a, vagyis több százezer forint. Tájékoztatása szerint több száz ilyen vállalkozás lehet, és vannak olyan cégek is, amelyek egy bizonyos térségben több üzemanyagállomást is üzemeltetnek, így ők is biztosan fizetik a különadót.
Arra a felvetésünkre, hogy ez első ránézésre nem tűnik jelentős összegnek, és ezt már a korábbi években is fizették, vagyis 2022-ben ebben a tekintetben nem változott semmi, arra mutatott rá, hogy közben a működési környezetük változott meg alapjaiban, a 2021 novemberében bevezetett benzinárstop következtében. Az első néhány hónapban arra voltak kényszerítve, hogy mindenféle kompenzáció nélkül veszteségesen működtessék a kútjaikat, mivel a beszerzési ár a 480-as szintig, majd fölé emelkedett. Februárban és márciusban jött az újabb beavatkozás, amikor is a kormány 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát, így 0 forint árrés maradt a működtetés költésgeire és a rezsire, majd döntött a kormány a literenkénti 20 forintos támogatásról a kisebb cégek számára. A szervezet alelnökétől azt is megtudtuk, hogy ez az állami támogatás a tavalyi forgalom 80%-a után járó támogatás, de leginkább kármérséklésnek lehet tekinteni.
Az érintettek elmondása szerint azonban ez a kompenzáció a túléléshez is alig elég, mert a megemelkedett költségeket ebből alig lehet fedezni: a rezsi és bérköltségek mellett bejött az üzemanyagszállítás díja is. Az új helyzetben ugyanis már csak a Mol-lal tudnak leszerződni, mint nagykereskedő, aki már nem szállítja ki az érintett kiskutaknak a megfelelő mennyiséget, hanem a kútüzemeltetők maguk intézik azt – tudtuk meg Gépész Lászlótól.
A fenti piaci folyamatok nyomán a kisebb kutak részesedése a piaci forgalomból látványosan csökkent. A legutolsó adatok szerint 2022 első negyedévében a benzin esetében 19% körüli piaci részesedéssel bírtak a tavaly év végi 26% feletti részarány után, míg a gázolaj esetében a 36%-os részarányuk 28% alá csökkent. A kisebb, független kutak tehát jelentős mértékben veszítettek a piacukból.
Gépész László éppen ezért azt hangsúlyozza, hogy a fenti piaci folyamatok fényében érdemes értékelni a fizetendő különadó összeget. De azt is részletezte, hogy a különadó alapját képező árbevétellel kapcsolatban is vannak problémák a benzinkút-üzemeltető cégek esetében: a benzinkutak árbevételének ugyanis igen magas százaléka adó, és az adó adója, ez a különadó pedig a megadóztatott adóra rakodó újabb adó.
Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az üzemanyagok beszerzési ára tartalmaz jövedéki adót, benzin és gázolaj esetében eltérő, de mindenképpen jelentős mértékben, 85-120 Ft/litert. Ezt a jövedéki adót a kormány megadóztatja a 27%-os áfával, így az adóteher már elérheti a 150 forintot literenként, majd ezt egy újabb adószerű elvonás, a készletezési hozzájárulás is megterheli 3,8-4,2 forinttal.
„Ez az adó rakódik a nyers beszerzési árra, ami az előállítási költségen felül nyilvánvalóan tartalmazza a finomító árrését, és a nagykereskedő árrését is, majd erre tehetne árrést a kiskereskedő, ha nem lenne ársapka. De van” – értékelte a Portfolio-nak az aktuális ellentmondásos helyzetet Gépész László.
Így azt a kiskereskedőt, aki 480,-Ft/liter áron veszi meg az áruját, és 480,-Ft/liter áron kénytelen eladni, napi körülbelül 3 ezer liter eladás felett még meg is adóztatják a kiskereskedelmi különadóval.
Nyereséget tehát tilos termelnie a kereskedőnek, de cserébe fizetheti a különadót.
A szervezet alelnöke mindezt nem nevezné arányos és igazságos közteherviselésnek, sőt.
Úgy vélekedett, hogy könnyen elképzelhető, hogy ennek a különadónak a megtartása erre a szektorra lesz az utolsó szeg a koporsó fedelébe az érintett cégek esetében. Kiemelte azt is, hogy az érintett kútüzemeltető cégek éves szinten átlagosan több üzemanyagot adnak el, mint 1 millió liter, amivel segítik a biztonságos üzemanyagellátást az országban, ott is üzemeltetnek kutakat, ahol a nagy láncoknak nem éri meg.
Összefoglalóan tehát így is értékelhetjük a független benzinkutak helyzetét: a 480 forintos ársapka célja, hogy ne termeljenek egyáltalán profitot ezek a kiskereskedelmi egységek, de közben a különadó hatálya alá tartoznak, amit a kormány elméletben arra talált ki, hogy az „extra jövedelmeket” elvonja bizonyos szektorokból. Itt tehát a benzinárstop és az „extraprofit különadó” ellentmondásos helyzetet szül. Onnan von el tehát többletpénzt a kormány, ahol nem is keletkezik nyereség.
Címlapkép forrása: Getty Images
