benzinkút üzemanyag bezár
Gazdaság

Megjött az utolsó kegyelemdöfés is a magyar benzinkutasoknak

Csiki Gergely
„A szegény embert az ág is húzza. A túladóztatott szektort pedig még a különadó is kínozza”. Így lehetne összefoglalni a kisebb (egyik nagy lánchoz sem tartozó) benzinkutakat üzemeltető magyar vállalkozások aktuális helyzetét. Az érintett cégek működését ugyanis több hónapja meghatározza az árszabályozás, és gyakorlatilag egy utolsó pofon lehet számukra a kiskereskedelmi különadó megfizetése. Bemutatjuk a szektort, amelyben a vállalkozásoknak tilos profitot termelniük, de cserébe fizethetik a különadót.

Az elmúlt napokban rengeteg cikkben foglalkoztunk az újonnan bevezetett, vagy megemelt különadókkal, amivel a kormány 8 szektort sújt és részben ezekkel igyekszik befoltozni a költségvetésben tátongó hatalmas lyukat. Ezek egyike a kiskereskedelmi szektor többlet adóterhelése, amely a mostani hírek szerint a jelenleg hatályban lévő különadó szabályokhoz képest sokat nem változik, „csak” annyit, hogy a sávos adónem két felső kulcsa emelkedik jelentősen, így a legnagyobbak még magasabb összeggel járulnak hozzá a közös terhek viseléséhez.

Az alsó két kulcs nem változik, vagyis az 500 millió és 30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs, vagyis 0,1%, 500 millió forintos adóalapig pedig 0% az adó mértéke. Érdemes azonban ezen a ponton megállni kicsit, hogy kik is eshetnek az 500 millió forintos árbevétel-kategóriába. Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy az 500 millió forintos alsó bevételi határ látszólag megkíméli a legkisebb kiskereskedelmi szereplőket, de van egy szektor, amire ez nem igaz. Ráadásul - teszi hozzá - ezt a szektort több egyéb tényező mellett még tovább kínozza: mégpedig a kis benzinkutakat, és az azokat üzemeltető családi vállalkozásokat.

Érdeklődésünkre a szervezet alelnöke kifejtette, hogy még a szabályozott 480 forintos ár mellett is éves szinten 1 millió literes értékesítés után a kisebb magánkutak is a különadó hatálya alá tartoznak már, mivel eléri bevételük az 500 millió forintot. Ennek megfelelően idén is befizethetik a rájuk eső kiskereskedelmi különadót, ami az 500 millió forintot meghaladó bevételük 0,1%-a, vagyis több százezer forint. Tájékoztatása szerint több száz ilyen vállalkozás lehet, és vannak olyan cégek is, amelyek egy bizonyos térségben több üzemanyagállomást is üzemeltetnek, így ők is biztosan fizetik a különadót.

Arra a felvetésünkre, hogy ez első ránézésre nem tűnik jelentős összegnek, és ezt már a korábbi években is fizették, vagyis 2022-ben ebben a tekintetben nem változott semmi, arra mutatott rá, hogy közben a működési környezetük változott meg alapjaiban, a 2021 novemberében bevezetett benzinárstop következtében. Az első néhány hónapban arra voltak kényszerítve, hogy mindenféle kompenzáció nélkül veszteségesen működtessék a kútjaikat, mivel a beszerzési ár a 480-as szintig, majd fölé emelkedett. Februárban és márciusban jött az újabb beavatkozás, amikor is a kormány 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát, így 0 forint árrés maradt a működtetés költésgeire és a rezsire, majd döntött a kormány a literenkénti 20 forintos támogatásról a kisebb cégek számára. A szervezet alelnökétől azt is megtudtuk, hogy ez az állami támogatás a tavalyi forgalom 80%-a után járó támogatás, de leginkább kármérséklésnek lehet tekinteni.

Az érintettek elmondása szerint azonban ez a kompenzáció a túléléshez is alig elég, mert a megemelkedett költségeket ebből alig lehet fedezni: a rezsi és bérköltségek mellett bejött az üzemanyagszállítás díja is. Az új helyzetben ugyanis már csak a Mol-lal tudnak leszerződni, mint nagykereskedő, aki már nem szállítja ki az érintett kiskutaknak a megfelelő mennyiséget, hanem a kútüzemeltetők maguk intézik azt – tudtuk meg Gépész Lászlótól.

A fenti piaci folyamatok nyomán a kisebb kutak részesedése a piaci forgalomból látványosan csökkent. A legutolsó adatok szerint 2022 első negyedévében a benzin esetében 19% körüli piaci részesedéssel bírtak a tavaly év végi 26% feletti részarány után, míg a gázolaj esetében a 36%-os részarányuk 28% alá csökkent. A kisebb, független kutak tehát jelentős mértékben veszítettek a piacukból.

Gépész László éppen ezért azt hangsúlyozza, hogy a fenti piaci folyamatok fényében érdemes értékelni a fizetendő különadó összeget. De azt is részletezte, hogy a különadó alapját képező árbevétellel kapcsolatban is vannak problémák a benzinkút-üzemeltető cégek esetében: a benzinkutak árbevételének ugyanis igen magas százaléka adó, és az adó adója, ez a különadó pedig a megadóztatott adóra rakodó újabb adó.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az üzemanyagok beszerzési ára tartalmaz jövedéki adót, benzin és gázolaj esetében eltérő, de mindenképpen jelentős mértékben, 85-120 Ft/litert. Ezt a jövedéki adót a kormány megadóztatja a 27%-os áfával, így az adóteher már elérheti a 150 forintot literenként, majd ezt egy újabb adószerű elvonás, a készletezési hozzájárulás is megterheli 3,8-4,2 forinttal.

„Ez az adó rakódik a nyers beszerzési árra, ami az előállítási költségen felül nyilvánvalóan tartalmazza a finomító árrését, és a nagykereskedő árrését is, majd erre tehetne árrést a kiskereskedő, ha nem lenne ársapka. De van” – értékelte a Portfolio-nak az aktuális ellentmondásos helyzetet Gépész László.

Így azt a kiskereskedőt, aki 480,-Ft/liter áron veszi meg az áruját, és 480,-Ft/liter áron kénytelen eladni, napi körülbelül 3 ezer liter eladás felett még meg is adóztatják a kiskereskedelmi különadóval.

Nyereséget tehát tilos termelnie a kereskedőnek, de cserébe fizetheti a különadót.

A szervezet alelnöke mindezt nem nevezné arányos és igazságos közteherviselésnek, sőt.

Úgy vélekedett, hogy könnyen elképzelhető, hogy ennek a különadónak a megtartása erre a szektorra lesz az utolsó szeg a koporsó fedelébe az érintett cégek esetében. Kiemelte azt is, hogy az érintett kútüzemeltető cégek éves szinten átlagosan több üzemanyagot adnak el, mint 1 millió liter, amivel segítik a biztonságos üzemanyagellátást az országban, ott is üzemeltetnek kutakat, ahol a nagy láncoknak nem éri meg.

Összefoglalóan tehát így is értékelhetjük a független benzinkutak helyzetét: a 480 forintos ársapka célja, hogy ne termeljenek egyáltalán profitot ezek a kiskereskedelmi egységek, de közben a különadó hatálya alá tartoznak, amit a kormány elméletben arra talált ki, hogy az „extra jövedelmeket” elvonja bizonyos szektorokból. Itt tehát a benzinárstop és az „extraprofit különadó” ellentmondásos helyzetet szül. Onnan von el tehát többletpénzt a kormány, ahol nem is keletkezik nyereség.

Címlapkép forrása: Getty Images

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
norvégia