A kormány nagyon igyekszik meggyőzni a befektetőket, hogy mostantól a költségvetési fegyelem az első.
- Bejelentette a jelentős kiigazító csomagot (4200 milliárd forint feletti értékben két évre).
- Leszögezte, hogy nem enged a hiánycélokból: idén 4,9%, míg jövőre 3,5% lesz.
- És a kedden parlamentnek benyújtott 2023-as költségvetési törvényjavaslatba elrejtett új, átmeneti fiskális szabállyal is ezt a szándékát erősíti.
A szabály konkrétan így hangzik, a törvénytervezet 2. paragrafusa mondja ki:
"Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék 2023. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 4,1%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § szerinti, 2023. évre vonatkozó kormányzati szektor egyenlegcélt".
Vagyis a jövőre alkalmazandó új fiskális szabály értelmében ha a GDP-növekedés kedvezőbb lesz, mint 4,1%, akkor a kormány nem tehet mást (ha tartani akarja a költségvetési törvényt), mint hogy a jobb növekedésből keletkező mozgásteret a deficit lefaragására használja fel. Vagyis ezzel valamennyire megköti a saját kezét a költségvetési politika, amire az elmúlt időszakban nem volt példa (és az anticiklikus fiskális politikát is erősíti, "jó időszakban raktározz" jeligével).
Mindez kedvező üzenet lehet a befektetők és piaci szereplők felé, akik árgus szemekkel figyelik a kiigazító csomag részleteit, és várják hogy még néhány hiányzó puzzledarab a helyére kerüljön, mert láthatóan idegesek a befektetők. Nem kizárt, hogy ezt most jól fogadják.
Más kérdés, hogy valójában mennyire köti gúzsba magát a kormány ezzel a szabállyal. A mostani gazdasági kilátások és a számtalan negatív (külső és belső) kockázat (elhúzódó háború, recessziós félelmek a világban, kamatemelési kockázatok, kiigazítás negatív hatásai stb.) fényében ugyanis nem valószínű, hogy messze 4% fölé kerül jövőre a gazdasági növekedés.
Lehetnek továbbá olyanok is, akik a Fidesz-kormányok eddigi, költségvetési szabályrendszerekhez fűződő viszonyát idézik fel, és ez alapján felvethetik a hitelességi aggályaikat. Jól láthatóan azonban a kormány küzd a bizalom elnyeréséért, aminek nem kedvezett az elmúlt néhány hónap brutális költségvetési kiköltekezése.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a Parlamentben 2022. június 7-én. Forrás: MTI/Máthé Zoltán
