Mint minden évben, a magánegészségügyi szolgáltatók piacán működő vállalatok előző évi beszámolóiból fontos és érdekes megállapításokat lehet tenni az egészségügy ezen szegmensének teljesítményéről. A főbb pénzügyi mutatók összegyűjtését és értékelését végezte el a Heal Partners tranzakciós tanácsadó cég, és Mars-Hasáb című kiadványának legújabb számában ezt dolgozta fel.
A legnagyobbak sorrendje
Karli Péter, a cég ügyvezető partnere érdeklődésünkre összefoglalóan úgy fogalmazott, hogy a szektorban a növekedési trendek összhangban állnak a korábbi előrejelzésekkel. Szerinte az adatok is azt támasztják alá, hogy a jelentősebb beruházást végző társaságok a legfőbb nyertesei a robbanásszerű keresletnövekedésnek.
Az árbevétel alapján a legnagyobb szereplők első két helyén nem történt változás 2021-ben. A Medicover esetében nincs még tavalyi adat, viszont a Budai Egészségközpont gyorsuló ütemben tudta növelni az árbevételét 13,5 milliárd forintra. A TritonLife Csoport látványos növekedéssel tört fel a harmadik helyre, nettó árbevétele megközelíti a 11,5 milliárd forintot. A Doktor24 Csoport szintén a 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező nagy négyeshez csatlakozott a maga 10,6 milliárd forintos árbevételével (136%-os árbevétel-növekedési üteme a második legmagasabb volt a vizsgált cégek közül). A társaságtól azt is megtudtuk, hogy a csoport adózott eredménye -400 millió forintot mutatott tavaly (EBITDA szinten 70 millió forintos pluszt termelt), ami a növekedéssel összefüggő beruházások megvalósításával és a jelentős akvizíciókkal, illetve azok előkészítésével függ össze.
Az első négy piaci szereplő után érkező legnagyobb szolgáltatóknál is meggyőző árbevételnövekedéseket láthatunk.
- A növekedési ütem tekintetében az élen a Wáberer Medical Center végzett: 1 milliárd forintról megtriplázta árbevételét, 3,2 milliárd forintra.
- A Maternity Magánklinika bevétele 2021-ben 80%-kal 3,2 milliárd forintra ugrott.
- A Duna Medical Center árbevétele 3,5 milliárd forintra hízott 63%-os növekedés után.
- Az Emineo 51%-kal bővült 2,5 milliárd forintra.
- A Prima Medica Egészséghálózat 2,2 milliárd forintos 2021-es árbevétele mögött 44%-os éves növekedési ütem van.
- Az Istenhegyi Centrum 36%-os növekedéssel 2,8 milliárd forintos árbevételt mutatott fel tavaly.
- A Dr. Rose Magánkórház 3,5 milliárd forintos 2020-as árbevételét tudta 36%-kal növelni, így lett már 4,7 milliárdos az árbevétele tavaly.
- A Swiss Medical Services árbevétele 31%-kal 6,3 milliárd forintra növekedett.
Összességében a Heal Partners által kigyűjtött árbevétel-adatokból az látható, hogy 2021-ben az árbevétel átlagos növekedési üteme 45% volt (a medián 35%), ami sokkal gyorsabb, mint a 2018-2021 közötti időszak növekedési dinamikája (22 és 20% rendre). Külön érdekessége a gyűjtésnek, hogy a két legaktívabb, országos hálózatát jelenleg építő piaci szereplőnél hatalmas növekedési ütemet látunk, a Doktor24-nél és a TritonLife-nál.
Terveikről a Portfolio korábban exkluzív cikkekben számolt be:
Az árbevétel alapján négy óriásnak is nevezhető csoport után jön az erős középméretű szolgáltatók 11-es csoportja, akik mind 2 milliárd forint feletti bevételt értek el - olvasható ki a társaság részletes táblázatából.
De mi hajtotta a növekedést?
Karli Péter a tavalyi adatok értékelésekor emlékeztetett arra, hogy a 2021-es üzleti évét még jelentősen befolyásolta a COVID járvány, hiszen a harmadik hullám 2021 februárjában indult be a korábbinál sokkal fertőzőbb omikron variáns miatt. Az egészségügyet átformáló állami intézkedések jártak a legnagyobb hatással a magánpiac számára is összegzése szerint, és ennek három fontos elemét sorolta fel:
- 2021 januárjától lépett életbe az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, melynek értelmében az orvosok fizetése jelentősen emelkedett és fog még emelkedni további lépcsőkben 2023-ig. Az új bérezési rendszer viszont jelenetős egyszerűsítésen alapul: az alapfizetés a pályán eltöltött évek függvénye és nem befolyásolja sem az orvos szakmája, sem az elvégzett munka mennyisége vagy minősége. Mivel a rendszer kevésbé alkalmas a teljesítmény elismerésére, ezért feszültséget és csökkenő motivációt eredményezett a szakmában.
- Mindezzel párhuzamosan betiltották és elkezdték súlyosan szankcionálni a hálapénz intézményét, amely egy nagyon fontos és szükséges lépés az iparág tisztítása miatt, de egyben eltüntette a jövedelmi rendszer azon részét, ami teljesítményre ösztönözte az állami egészségügyi dolgozók jelentős részét.
- Az egységes bérezési rendszer és a paraszolvencia beszűntetése mellett még egy tényező feszítette tovább a húrt az állami egészségügyben, mégpedig a COVID első hullámai alatt bevezetett állami kórházak bázisfinanszírozása. Az új finanszírozási rendszer a megelőzőnél kevésbé motiválta az intézményeket a várólisták csökkentésére, így egyre többen szorultak ki az állami ellátórendszerből, akiknek jelentős része a magánegészségügyben találta meg a szükséges szolgáltatásokat.
Ezek összességében az állami egészségügy teljesítményének jelentős csökkenéséhez vezettek. A tanácsadó szerint a negatív hatás egy része átmeneti, de elsősorban a hálapénz megszüntetése hosszú távon a magánegészségügy iránti kereslet további erősödését fogja okozni a lakosság egyre szélesebb körében. A paraszolvencia kivezetése egyúttal jelentős pénzt hagy a betegek zsebében, amit a magánszektorban költhetnek el.
Az állami rendszer teljesítménycsökkenésének következményeiről korábban a Portfolio is írt:
Újfajta trendnek nevezhető a piacon, hogy a paraszolvencia megszűnése miatt jelentősen megugrott a fekvőbeteg ellátás iránti kereslet is a magánszolgáltatóknál. A hálapénz kiemelten érintette ugyanis a műtéteket, így ennek megszűnésével a betegek jelentős része a várólisták kivárása helyett a magánszolgáltatóknál keresett gyógyulást a Heal Partners értékelése szerint, amely arra a következtetésre jut, hogy
a magánszolgáltatók versenyhelyzete így jelentősen változott az államiakhoz képest és Ez a folyamat teret ad egy dinamikusabb áremelésnek is a piacon.
Azt a 8 szolgáltatót vizsgálva, ahol a fekvőbeteg ellátás a portfóliójuk szignifikáns részét képezi, azt tapasztalta a Heal Partners, hogy forgalmuk bővülése 2021-ben jelentősen meghaladta az iparági átlagot (60 százalékos medián növekedési ráta).
Végh Attila, aki korábban elnök-vezérigazgatóként vezetett több európai magánegészségügyi szolgáltatót, a 2020-as Private Health Forumon előadásában részletesen bemutatta, hogy milyen jelentős bővítési tervek vannak a legnagyobb cégeknél a fekvőbeteg-kapacitásokat illetően.
A Heal Partners pedig a mostani anyagában fel is sorolta a legjelentősebb kapacitásbővítéseket:
- 2021 őszén nyitotta meg a Doktor24 a Budapest One irodakomplexumban a multiklinikáját 4 műtővel.
- A pécsi Da Vinci klinika kapacitásbővítést hajtott végre 2021-ben,
- a Duna Medical Center (DMC) pedig 2021 tavaszán költözött be a saját fejlesztésű új kórházába, amely több műtővel is rendelkezik.
- A Tritonlife pedig a a DMC korábbi területét bérbe véve alakított ki új, műtéti és fekvőkapacitással is rendelkező helyszínt Dél-Pesten.
- A Budai Egészségközpont 2023-ban tervezi átadni az új kórházát.
Brutális nyereségnövekedések
Karli Péter azt is kiemelte, hogy 2021-ben a szektorban tovább fokozódott a verseny az emberi erőforrásért, ami tovább hajtotta a bérek emelkedését. A személyi és anyag jellegű költségek növekedését a szolgáltatók kénytelen voltak beépíteni az áraikba, így a magánszereplőknél jelentős áremeléseket figyelhettünk meg a 2021-es év során.
Közben a medián EBITDA fedezet még javult is 2021-ben. Vagyis a növekvő méret nagy átlagban javuló hatékonysággal párosult és a szolgáltatók 2021-ben még hatékonyan és széles körben tudtak élni az áremelés eszközével.
"Mindebből az is következik, hogy a 35 százalék feletti árbevétel-növekedés csak részben származott a volumenek (vizitek, beavatkozások száma) emelkedéséből, az árbevétel növekedésében az általános áremeléseknek is meghatározó szerepe volt" - fejtette ki Karli Péter.
A tanácsadó cég elemzésének táblázatából az is kiolvasható, hogy egyes szereplők nyereségessége látványosan javult. Néhány kiemelés tőlünk:
- Az EBITDA tekintetében a Budai Egészségközpont végzett az élen, 2021-ben 2,3 milliárd forintos EBITDA-t termelt a 2020-as 1 milliárd forintos EBITDA után, ami 135%-os növekedési ütemnek felel meg.
- Az EBITDA esetében a második helyen a TritonLife Csoport végzett: 1,7 milliárd forintos üzemi eredményével, és a 148%-os növekedési ütem is kimagasló, a második leggyorsabb növekedésnek felel meg.
- Kiemelkedő éve volt az üzemi nyereség tekintetében a Swiss Medical Servicesnek is: 1 milliárdról 1,2 milliárd forintra növelte EBITDA-ját.
- Az Affidea 155%-kal növelte EBITDA-ját, 1,2 milliárd forintos üzemi nyereséget érve el.
- A Prima Medica-nál 200 millióról 600 millióra bővült az EBITDA-, ami 150%-os növekedésnek felel meg.
- A Maternity Magánklinika 800 milliót hozott össze, ami 129%-kal magasabb a megelőző évinél.
- A Dr. Rose Magánkórház pedig a 2020-as 300 milliós mínusz után 2021-re 300 millió forintos pluszba fordult ezen a soron.
Kik konszolidálnak?
Karli Péter arra is kitért, hogy a tranzakciókat tekintve 2021-ban az általuk várt fordulat nem következett be, mindössze négy magánegészségügyi felvásárlásról lehet tudni a piacon. A székesfehérvári Life Egészségcentrum és a pécsi Da Vinci Magánklinika a Doktor24 általi felvásárlásáról, az Istenhegyi Magánklinika a Telki Kórházat vette meg és a BEK alapítójának, Varga Péter Pál kisebbségi tulajdonának Csányi Sándor általi megvásárlásáról. Jelentős aktivitást mutat még a TritonLife Csoport, ahol elsősorban új helyszínek nyitása (Debrecenben még 2020-ban, Szegeden 2021-ben, Egerben 2022-ben, valamint Budapesten a régi DMC rendelők átvételével) dominált az organikus növekedés mellett. Aktuális fejlemény, hogy a TritonLife együttműködésre lépett a Szegedi Tudományegyetemmel. Ezzel kapcsolatban a napokban jelent meg a TritonLife tájékoztatása, miszerint az SZTE 50%-os – 1,5 M Ft-os névértéken – szerzett tulajdont a TritonLife Partiscum Kft.-ben, mely jogi entitás SZTE-TL közös vállalat formájában építi tovább az egészségügyi ellátást a régióban. Fábián Lajos, a TritonLife társtulajdonos-elnöke, szakmai stratégiaivezetője az ügylet kapcsán úgy fogalmazott, hogy az egyetem az amúgy is szűkös kapacitásait nem adja át teljesen a TritonLife-nak, hanem a közös cég révén tervezetten indítják el a komplementer, minőségbiztosított szolgáltatásokat. Ez szerinte hozzájárul a várólisták csökkenéséhez és az egyetem dolgozói számára plusz jövedelmet biztosít.
A Heal Partners azt is felidézi új fejleményként, hogy a magánegészségügyi piacon tulajdonosi szerepben is megjelent egy biztosító. Az említett tranzakciókat a Doktor24 és az Union Biztositó közös leányvállalata, az Első Magánegészségügyi Hálózat Zrt hajtotta végre. Ebből látszik, hogy a biztosítók is egyre nagyobb potenciált látnak a magánegészségügyi piacban.
De hogyan tovább?
A tanácsadó cégnél úgy látják, hogy a magas infláció és a bérnyomás az idei évben is kihívás elé állítja a szolgáltatókat, további áremeléseket indukálva a szektorban. Ugyanakkor azt is halljuk iparági szereplőktől, hogy bizonyos szegmensekben az áremelések már elkezdtek keresleti korlátokba ütközni, ezért a hatékonyságjavítás minden eddiginél fontosabb tényező lesz a magánszolgáltatók sikerében a következő években.
Másrészt azt is előrevetítik, hogy a magánegészségügyi szereplők gőzerővel igyekeznek új kapacitásokat kiépíteni a várhatóan tovább növekvő kereslet kiszolgálására.
Karli Péter továbbra is azt várja, hogy a finanszírozási oldalon a biztosítók jelentősen növelni fogják szerepüket a következő években.
Címlapkép forrása: Getty Images
