Érdemes persze megjegyezni azt is, hogy a kormány nincs is rákényszerülve arra, hogy külön adócsomag formájában kezelje a legfontosabb adóváltozásokat, hiszen azokat a háborús veszélyhelyzet miatt rendeleti úton oldotta meg néhány héttel ezelőtt.
Az újabb adóterveket pedig ezúttal beágyazta a 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslatok közé, ami 132 oldalon keresztül vezeti át a módosításokat, amelyek szükségesek a jövő évi büdzsé érdekében. Ez a törvényjavaslat is kedd este került fel a parlament oldalára, igazi jogszabály-dömping volt megfigyelhető kedden:
A Niveus Consulting Group szerdai összefoglalójában azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat számos adózási szabályt is módosít, amelyek közül hármat emeltek ki: KATA, cégautó-adó és transzferár mulasztási bírság.
Jön a KATA módosítás?
Az elmúlt napok kormányzati és kamarai nyilatkozatai alapján a legnagyobb várakozás a 2023-as adóváltozások közül a KATA-szabályok módosításával kapcsolatban figyelhető meg.
A Niveus tanácsadó cég szerint a törvényjavaslat egy rendkívül érdekes „trükkel” vetíti elő, hogy a KATA reformra még a nyár előtt sor kerülhet: az indokolás „jogtechnikai módosításként” megjelölt módosításokat tartalmaz a KATA szabályok kapcsán. Ezek pont azokat a részeket érintik, amit egy reform feltehetőleg érinteni fog.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint itt válik igazán érdekessé a javaslat. A jogtechnikai módosításként előterjesztett verzió ugyanis szó szerint megegyezik a jelenleg hatályos szöveggel. Nem nagyon lehet erre más magyarázat, mint az, hogy ezeket a szakaszokat később, de még a törvényjavaslat elfogadása előtt módosítani tervezik, tehát már ebben az adócsomagban rendezni fogják a KATA kérdését.
Ez egyúttal azt is jelzi a szakértők szerint, hogy a módosítás feltehetőleg az alábbi szabályokat fogja érinteni:
- a KATA választására jogosultak körét, például egyes cégformák vagy szektorok számára megtiltva a KATA szerinti adózást
- a havonta fizetendő adó mértékét
- a KATA révén elérhető jogosultság összegét
- a munkaviszonnyá történő átminősítésre vonatkozó rendelkezéseket
A Niveus Consulting Group szerint, ha igaz a feltételezés, hogy csak ezeket tervezik módosítani, akkor sem a 3 millió forintos, sem a 12 millió forintos értékhatár nem változna. Természetesen annak sincs akadálya, hogy később ez utóbbi rendelkezéseken is változtassanak a törvényjavaslat módosításával, csökkentve vagy növelve bármelyik értékhatárt.
„Meglepően szokatlan ennek az előkészítése, ehhez hasonló jogtechnikai megoldás egy adómódosítás előkészítésére tudomásunk szerint ezidáig még nem volt. A javaslat emellett tartalmaz néhány technikai jellegű pontosítást, de az igazán érdekes változások irányát még egyáltalán nem tárták fel” - tette hozzá Fischer Ádám.
Hevített dohánytermék: új kategória
A salátatörvény egyúttal a Jövedéki adóról szóló törvényt is módosítja, mégpedig úgy, hogy bevezeti a hevített dohánytermék fogalmát:
- a) az olyan dohányrúd, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül,
- b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
Az új dohánytermék kategóriát pedig pontosítja a javaslat: "e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak, hevített dohányterméknek vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék". A módosítás értelmében a hevített dohánytermék fogalmának bevezetésével 2023. január 1-jével a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra külön adójogi kategória kerül meghatározásra a jövedéki szabályozáson belül, amely termékek így az új dohánytermékkategóriákból átkerülnek a hevített dohánytermékek kategóriájába.
Az indoklásban itt az szerepel, hogy "adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategória kerül meghatározásra a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt, vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak".
A jövedéki adó mértéke a hevített dohánytermékre 35 forint darabonként, vagyis szálanként.
Ez 2021 áprilisától 15 forint, vagyis itt jelentős adóemelést láthatunk. Vagyis a kormány tovább halad azon az úton, ami arról szól, hogy a hagyományos dohánytermékek adótartalmához zárkóztatja fel az új típusú termékek adótartalmát, amivel csökkenhet például a hevített dohánytermékek adóelőnye. A dohánytöltetek piaca egyébként brutális növekedésben van Magyarországon is.
Megemelt cégautóadó
A fentieken túl a javaslat véglegessé teszi a cégautó-adó emelését, a javaslat elfogadásával már nem csak rendeleti szinten fogják megemelni az összeget, az láthatóan hosszú távon megmarad.
Jelentősebb változás elé néznek a cégcsoportok a transzferárakra vonatkozó szabályok átalakításával. A kapcsolt vállalkozások eddig is kötelesek voltak transzferár-nyilvántartást készíteni az egymás közötti, meghatározott értéket elérő ügyleteikről, de eddig nem kellett azt benyújtani az adóhatósághoz. Egy új rendelkezés szerint viszont már a társasági adó bevallásban adatot kell szolgáltatni a transzferárakról. Ez azt jelenti, hogy a transzferárak kalkulációjának mindenképpen el kell készülnie a bevallással egyidejűleg.
Ezzel együtt drasztikusan emelkedik a transzferár nyilvántartás hiánya esetén kiszabható bírság, az eddigi 2 millió, ismételt jogsértés esetén 4 millió forintos bírság két és félszeresére, 5, illetve 10 millió forintra emelkedik, ami rendkívüli bírságolási összeget eredményezhet akár már pár tranzakcióra vonatkozó transzferár dokumentáció hiánya esetén is - olvasható a tanácsadó közleményében.
Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell a vállalatcsoportoknak a jövőben arra fektetni, hogy megfelelően dokumentálják a csoporton belüli ügyleteket.
Címlapkép: arga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2). Forrás: MTI/Bruzák Noémi
