népegészségügy termékadó chipsadó cukoradó
Gazdaság

A lesújtó igazság: nemcsak a csipsz, a csipszadó sem tesz egészségesebbé

Haiman Éva
Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.

Tíz éve, 2011-ben vezették be Magyarországon a csipszadóként ismertté vált népegészségügyi termékadót (neta), amellyel az akkori kormány célja az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása, ennek révén pedig az egészségtudatos táplálkozás előmozdítása volt.

A KSH adatai szerint az adónemből évre emelkedő összegű bevételre tett szert a központi költségvetés: a teljes neta-bevétel 2012-ben 19,49 milliárd forint, 2020-ban már 59,19 milliárd forint volt. 2022-ben pedig változik a termékkör és az adómértékek is emelkednek:

Népegészségügyi termékadó-bevételek
Év Millió forint
2011 4 643
2012 19 208
2013 19 090
2014 20 390
2015 29 882
2016 28 983
2017 34 171
2018 40 727
2019 54 912
2020 57 685
Forrás: KSH  

Több adó ≠ egészségesebb életmód

Az adóbevétel folyamatos növekedése ellenére a háztartások vásárlási szokásai nem a kormányzati várakozások szerint alakultak. A nagyon cukros, sós, magyarán a neta alapján egészségtelennek nyilvánított termékek esetében csak igen rövidtávon, 2012 és 2013 között volt tapasztalható szignifkáns csökkenés a keresletben, és mindössze három termékcsoport esetében: az üdítőitaloknál, a lekvároknál, dzsemeknél és a gyümölcsleveknél. Jelentősebb és hosszabb távú visszaesést a fogyasztásban csak az üdítőitaloknál lehetett látni – amint arra „A népegészségügyi termékadó hatása a vásárlási szokásokra” című tanulmány szerzői rámutattak. A szakemberek ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a csipszadó pozitív hatása elsősorban annak forrásteremtő jellegéből adódik.

Hasonló következtetésre jutott egy 2016 és 2021 között zajló átfogó projekt is, amelynek az volt a célja, hogy áttekintse: milyen intervenciókkal lehetne javítani a lakosság egészségi állapotát a versenyképesség növelése érdekében. Az összefoglaló tanulmány megállapítja: az átfogó lakossági egészségfelmérések szerint 2004-hez képest nemhogy javult volna, egyenesen romlott az emberek egészségi állapota, több az elhízott, nőtt a magasvérnyomás- és a cukorbetegség kockázata. Ennek fő oka pedig az „erősen kifogásolható minőségű táplálkozás” és a testmozgás hiánya. A tanulmány megállapítása szerint az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy az életmódbeli tényezők szerepe felülmúlja még a jelentős kockázatnövelő szereppel bíró genetikai konstellációk súlyát is.

Az MNB 2021-es versenyképességi jelentése sem fest kedvezőbb helyzetképet: Magyarországon az összes halálozás közel fele (47 százalék) köthető valamilyen viselkedési kockázathoz, ami a második legmagasabb érték az Európai Unióban. E mutatóban a V3-országok átlaga 45 százalék, míg az uniós országoké 39 százalék volt 2019-ben. Hazánkban 2019-ben 61 ezer haláleset kapcsolódott viselkedési kockázathoz. E területen stagnáló trend figyelhető meg, a 2019-et megelőző 5 évben nem sikerült számottevő csökkenést elérni a mutatóban. A viselkedési kockázatok magukban foglalják a táplálkozással, a dohányzással, az alkoholfogyasztással és az alacsony mértékű testmozgással kapcsolatos rizikófaktorokat, amelyeket külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a leggyengébben teljesítő uniós országok közé sorolható szinte minden tényezőben - állapítja meg a jegybanki jelentés, amely úgy fogalmaz: „az egészséges életmódra törekvés azonban még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében”.

viselkedesi kockazat egeszseg mnb
Forrás: MNB Versenyképességi jelentés

A dokumentum szerint a felnőtt magyar lakosság 26 százaléka elhízott, ami a második legmagasabb érték az unióban Málta (29 százalék) után. 2007-ben még csak a magyar lakosság 22 százaléka számított elhízottnak, így a mutató értéke 10 év alatt 4 százalékponttal emelkedett, miközben az elhízás megelőzése az egészségügyi állapot javításának egyik leginkább hatásos módja – lehetne.

elhizottak aranya
Forrás: MNB Versenyképességi jelentés

Miközben tehát a neta-bevételek növekedtek, paradox módon romlott (vagy bizonyos területeken legalábbis nem javult) a magyarok egészségi állapota.

Számos egészségügyi mutatóban hazánk az uniós országok rangsorának végén helyezkedik el, ami nagymértékben az egészségtelen életvitelre vezethető vissza. A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya például hazánkban a legmagasabb az unió országai közül mind a teljes lakosság, mind pedig a munkaképes korú lakosság körében.

Mire megy a neta?

A törvény szerint deklaráltan forrásul szolgál az ebből az adónemből származó bevétel az egészségügyi szolgáltatások és a népegészségügyi programok finanszírozásához. 

Amit biztosan tudni lehet, az az, hogy a neta-bevételek döntő része a nagy közös kalapba, a központi költségvetésbe kerül. Az is ismert, hogy a csipszadónak jelentős szerepe volt abban, hogy 2012-ben a kormány meg tudta lépni az egészségügyi dolgozók béremeléseinek első ütemét.

Az adóalanyok a netát, pontosabban a fizetendő összeg maximum 10%-át felajánlhatják egészségmegőrző programok finanszírozására is. A pénz címzettje az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely honlapján arról biztosít mindenkit, hogy az így befolyt forrásokat transzparensen kívánja felhasználni, mégpedig főként a szakpolitika által kidolgozott népegészségügyi programok megvalósításának támogatására, egészségmegőrző programok kidolgozására és lebonyolítására.

Hiába kerestük azonban nyomát ezeknek a programoknak, nem találtunk ilyet. A valós helyzetről mindent elmond, hogy bár az OGYÉI még programirodát is felállított a netás feladatai ellátására, az annak munkájáról tájékoztatni hivatott aloldalon mindössze egy e-mail cím és egy telefonszám olvasható, az oldalt pedig utoljára 2020.04.23-án frissítették. Hasonlóan elavultak a neta-val kapcsolatos egyéb tájékoztató információk is a weblapon, ezért azzal kapcsolatban sem derült ki semmi, vajon mikorra szándékoznak végre nyilvánosságra hozni a lakosság egészségi állapotát felmérni hivatott, 2018-ban szeptember eleje és december közepe között zajlott (!), az OGYÉI által koordinált kutatás eredményeit, amelyek az intézet szerint is „nélkülözhetetlenek” bizonyos népegészségügyi programok kidolgozásához, és reális képet nyújtanak a lakosság táplálkozási szokásairól, tápláltsági állapotáról. Az oldalról mindössze annyi derül ki, hogy a vizsgálat adatfelvételi szakasza a koronavírus-járvány miatt 2020. júniusában zárult, de annak is két éve már.

Elvileg indított egy országos felmérést az OGYÉI a gyermekkori elhízás vizsgálatára is, erről 2019 szeptemberében adtak hírt, de ennek az eredményei sem találhatók meg sehol, még azt sem hozták a látogatók tudomására, ami nyilvánvaló, hogy ennél vélhetően még komolyabban hátráltatta a munkát a Covid-járvány.

Az átláthatatlan népegészségügy

Az MNB már idézett Versenyképességi programja szerint megfelelő prevenciós programokkal megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma a harmadik legmagasabb volt 2019-ben Magyarországon az uniós országok között.

De kik és milyen prevenciós programokat működtetnek jelenleg Magyarországon, és milyen eredményeket tudnak felmutatni ezek?

A kérdést megválaszolni valószínűleg ugyanolyan lehetetlenség, mint pontos, részletes információt kapni a negyedik Orbán-kormány emberi erőforrás-minisztere, Kásler Miklós által oly sokszor emlegetett népegészségügyi program (vagy programok) előrehaladásáról (vagy állásáról).

A népegészségügy program elvileg öt nemzeti egészségügyi programra épül: a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a mentális, valamint a gyermekkori betegségek megelőzését célzókra. (Az első Nemzeti Rákellenes Programot 1993-ban az akkor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként regnált Kásler Miklós állította össze.) A COVID miatt a sor egy hatodikkal is kiegészült, ez a nemzeti infektológiai program. Ezekhez kapcsolódik még a Nemzeti Alapellátási és a Nemzeti Népegészségügyi Program. Mindegyiket még 2018-ban fogadta el a kormány, de magukat a programokat az óta sem hozták nyilvánosságra.

A még az Emmi által jegyzett „Egészséges Magyarország 2021−2027 Egészségügyi Ágazati Stratégia” sem segít a pontos képalkotásban az olyan megállapításokkal, mint hogy „a mindennapos, örömteli testmozgás elterjesztése a magyar lakosság körében prioritásként jelent meg az első stratégiában is”. Vagy az olyan teljességgel megfoghatatlan mondatokkal, mint például: „a népegészségügyi rendszer továbbfejlesztésének eredményeképpen a közösségi erőforrásokból olyan komplex programok valósulhatnak meg, amelyek költséghatékonyan termelnek egészségnyereséget, növelik az egészségvagyont Magyarországon”.

Ami az ágazati stratégiából egészen jól kivehető, az az, hogy azokat a projekteket, amelyeket népegészségügy címén az elmúlt években megvalósítottak – uniós forrásokból finanszírozták. A 2014 és 2020 között elindított és részben-egészében megvalósult öt programra majdnem 50 milliárd forintnyi EU-s pénzt használtak fel, kevesebb, mint 16 milliárd forint hazai hozzájárulás mellett.

Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs

akácfa erdő fakivágás rezsi
ukrán atomerőmű atom atomenergia
digitális bankolás laptop informatikus
földgáz
majomhimlő

Kiszámoló A huszadik jobb lesz

Rendszeresen beszélek emberekkel, akik vállalkozni szeretnének, mert vagy túl keveset keresnek vagy nem szeretik, amit...

Tematikus PR cikk
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
akácfa erdő fakivágás rezsi