duna
Gazdaság

Már csak ez hiányzott: kritikus szint fölé melegedett a Duna, kevesebbet termel a Paksi Atomerőmű

Major András
Tovább súlyosbítja az európai energiaválságot a kontinenst sújtó rendkívüli szárazság. A forró, csapadékszegény időjárás következtében Európa számos folyójának vízszintje a történelmi mélypontok közelébe süllyedt, hőmérsékletük pedig jelentősen megemelkedett, veszélyeztetve az energiatermelést is. A hagyományos, fosszilis és nukleáris erőművek jelentős részét ugyanis a folyók vízével hűtik, már amíg van belőle elég és nem melegszik a kritikus szint fölé.

Alacsony a Duna vízszintje

Paksnál mindössze körülbelül 70 centiméterrel áll a Duna vízszintje a valaha mért legkisebb vízállás felett. Bár a kilátások az elmúlt napokban javultak némileg, és cikkünk írása idején úgy tűnt, a korábbi prognózissal szemben július végére mégsem születik új negatív rekord, nagy vízszintemelkedésre továbbra sem lehet számítani.

vízszint
Forrás: Hydroinfo

További probléma, hogy a kánikula és az alacsony vízállás hatására a víz hőmérséklete jócskán megemelkedett, és bár a szombat délutáni enyhe hidegfront valamelyest javított a helyzeten, még ezt követően is meghaladta a 25 Celsius-fokot.

apadó folyók
Forrás: Időkép

Életbe lépett az intézkedési terv

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négyfokozatú intézkedési tervvel rendelkezik a Duna alacsony vízállásához kapcsolódóan. A fokozatok meghatározott vízszintek elérésekor lépnek érvénybe. Jelenleg az 1. fokozat szintjét értük el, amely az előírt előkészítő műszaki intézkedések végrehajtásán kívül az erőmű működésére nincs hatással, az energiatermelést nem befolyásolja - közölte érdeklődésünkre az atomerőmű. Mennyiségi oldalról vizsgálva a kérdést, még a jelenlegi vízszint is bőven elegendő az atomerőmű hűtéséhez: a folyó vízhozama az eddig mért legalacsonyabb vízállása esetén másodpercenként 800 köbméter felett alakult, míg a négy blokk hűtésére másodpercenként körülbelül 100 köbméter vízre van szükség.

A folyó felmelegedése viszont a jelek szerint már egyértelműen hat az erőmű energiatermelésére. Noha az atomerőmű honlapján közölt információk szerint az erőmű névleges teljesítményen üzemel, az átviteli rendszer irányítójának adatai szerint csak 1810-1830 MW körül alakult a termelése, vagyis az erőmű önfogyasztását levonva is több tíz megawattal kisebb volt a névleges teljesítménynél.

Mivel az egyéb okok nagyjából kizárhatók, a termelés csökkenését valószínűsíthetően a vízhőmérséklet emelkedése, pontosabban az atomerőmű kondenzátorainak ennek hatására romló hatásfoka idézhette elő.

A felmelegedett hűtővíz folyóba történő visszaengedésére környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint a kibocsátási pontoktól folyásirányban számított 500 méteren belül a befogadó víz (vagyis a Duna kibocsátott hűtővízzel keveredett vizének) hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot, ami egyébként magasabb, mint a Nyugat-Európában bevett 28 fokos hőmérsékleti határ. Amint a Duna hőfoka átlépi a 25 Celsius-fokot, az atomerőműnél folyamatosan figyelik a folyó hőmérsékletetét, és ha a víz hőmérséklete túllépné a határértéket, meghatározott villamosteljesítmény-csökkentést hajtanak végre az erőműben.

Amint az atomerőműnél érdeklődésünkre közölték, az erőmű felkészült a mérések szabályszerű végrehajtására. Korábbi tájékoztatásuk alapján az atomerőmű által monitorozott, 500 méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. Ezt bizonyára azért tartotta fontosnak hangsúlyozni az aromerőmű, mert a korábbi években előfordult, hogy többen megkérdőjelezték a mérések hitelességét, és az ügyben rendőrségi nyomozás is indult.

Kiemelten fontos erőműveink hűtése függ a Dunától

A Paksi Atomerőmű mellett más magyarországi erőművek is a Dunából veszik a hűtővizet, így a nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű, a Kelenföldi Erőmű, a Csepel II Erőmű, illetve a Dunamenti Erőmű is. A felsorolt erőművek kiemelten fontosak az ország villamos energia ellátásában. Hűtésüket eleve úgy tervezték, hogy a tervezési fázisban az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb, és magas vízállás esetén is megoldott legyen az erőmű hűtése - közölte korábban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hiavatal (MEKH), mely szerint a szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás a múltban és a jelenben sem okozott műszaki, hűtési problémát; az erőművek kiemelkedően nagy szárazsság okozta alacsony vízállás esetén is operatív szinten megoldották és megoldják a hűtést, illetve a folyamatos villamosenergia-termelést.

Közben egyébként péntek estétől vasárnap hajnalig ismét leálltak a Mátrai Erőmű lignites blokkjai, legalábbis a Mavir nettó üzemirányítási mérései alapján. Július első felében történt már hasonló, de akkor az erőmű tervezett éves karbantartási munkálatai miatt került sor a leállásra. Arról, hogy mi okozhatta az újabb üzemszünetet, egyelőre nem érkezett tájékoztatás.

apadó folyók
Forrás: MAVIR

Egész Európában probléma

A folyók elapadása és felmelegedése nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte több szektorban problémákat okoz a folyami teherszállítástól, az ivó- és locsolóvíz-ellátáson át az energetikáig. 2018 után ismét kritikusan alacsony a vízszint a Rajnán is, ami az erőművek hűtésén túl a folyón általában zajló szén-, olaj- és gázszállítást, valamint a vízenergia-termelést is megnehezíti. A csaknem az EU területének felét érintő aszályos időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a vízenergia-termelést Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Romániában, Montenegróban és Bulgáriában is.

Az elmúlt években a Rajna alacsony vízállása komoly gazdasági hatást gyakorolt a német gazdaságra; feltételezések szerint a 2018 végén a német gazdaságban fellépő recesszió kialakulásához valószínűleg nagymértékben járult hozzá a vízhiányos állapot is. A Kiel Institute elemzése alátámasztja, hogy a vízszint süllyedése az ipari termelés csökkenését vonja maga után, és aggályok szerint a mostani hatás még rosszabb lehet, miután az ellátási láncokban már a járvány alatt, illetve azt követően problémák alakultak ki, az energiaárak az egekben vannak, az orosz-ukrán háború pedig az európai energiaellátást fenyegeti. Elemzői félelmek szerint pedig ez tovább lökheti a recesszió felé a más európai országokhoz hasonlóan az inflációval és az alacsony növekedéssel küzdő Németországot.

A Rajna és mellékfolyói jelentős szerepet töltenek be a hatalmas francia atomerőmű-flotta hűtésében is, ezáltal hozzájárulva az országban termelt nukleáris energia mintegy negyedének előállításához. A vízszint süllyedése és a felmelegedés miatt az EDF hetekkel ezelőtt elkezdte visszafogni bizonyos, a Rajna, valamint a Garonne mellett elhelyezkedő reaktorok energiatermelését, ahogyan 2018-ban és 2019-ben is tette. A mostani nyári teljesítménycsökkenés hozzáadódva a más reaktorokat érintő meghibásodások és karbantartások hatásaihoz azt eredményezte, hogy csaknem 50 százalékkal esett a francia nukleárisenergia-termelés. Az áramtőzsdék idegesen reagáltak az egyébként is feszített európai energiaellátási helyzetben a kiesésekre, tovább emelve az európai és francia villamosenergia-árakat.

Egyre több bajt okoz a hőség

Az intenzív hőhullámok és a viharok miatti kapacitáskiesések mindeddig viszonylag ritka előfordulása következtében a klímaváltozás eddig összességében csekély hatást gyakorolt az energiatermelésre, az EDF esetében például az éves termelés kevesebb mint 1 százalékát érinti. A trend azonban emelkedő, a 2010-es években pedig már nyolcszor annyi, a hőséggel összefüggő termeléskiesés történt, mint az 1990-es években.

Az időjárási előrejelzések alapján a helyzet jelentős javulására rövid távon nem érdemes számítani. A következő hetekben továbbra is a sokéves átlagnál melegebb és csapadékszegényebb időjárás lesz jellemző Európa nagy részére, amint ezt a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készült, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közölt térképek is mutatják. Mindez pedig a folyók vízhozamát és hőmérsékletét is továbbra is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

folyók
Forrás: OMSZ

Címlapkép: Armin Weigel/picture alliance via Getty Images

kereskedő deviza trader currency
forint200124
Allen Weisselberg
zelenszkij erdogan
armani
földgáz
dinnye
vihar
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
armani